A Lidl magyarországi vezetője: Ha tovább emelik a kiskereskedelmi különadót, lesz olyan lánc, ami bezár.
A potenciális profitjuk kétharmadát, 55 milliárd forintot kellett 2024-ben csak a kiskereskedelmi különadóra befizetniük, ezt mondta a 24.hu-nak adott hosszú interjújában Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke.
Szerinte ha a magyar kormány tovább emel a kiskereskedelmi különadó mértékén, „meglesz az első láncbezárás”.
Hozzátette, ez biztosan nem a Lidllel történik meg, azonban a láncbezárás szerinte „borzasztó hatással lesz a piacra”, ugyanis a vásárlói igényekhez képest most is kevés az üzlet.
Óriásit bukott a magyar állam azon a gyáron, amit előbb eladtak, majd háromszor megtámogatták milliárdokkal.
Korábban a Magyar Fejlesztési Bank hiteléből építették fel azt a szolnoki papírgyárat, amely később a szerb tulajdonú Drenik Hungária Kft. kezébe került.
Az állami bank – valószínűleg hűtlen kezelés következtében – közel 10 milliárdot bukhatott az ügyleten.
Semmiféle repülőrajtot nem látnak Magyarország legfontosabb cégeinél.
Nem számítanak gyors és erős fellendülésre a magyarországi német vállalatok.
Bemutatták a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legújabb vállalati felmérésének eredményeit.
A magyarországi kutatásban 244 vállalatvezető vett részt.
A megkérdezett vállalatok várhatóan 2026-ban sem fogják növelni alkalmazottaik számát, és nem fogják bővíteni beruházásaikat sem.
A vállalatok elsősorban a keresletben látják a saját üzleti tevékenységüket érintő kockázatot, a második helyen a munkaerőköltségek gyors emelkedése áll, ami középtávon nagy kihívások elé állítja a vállalatokat.
Kihirdette a kormány, befagyasztotta a rendszerhasználati díjakat 2026-ra
A kormány "a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról" címmel hirdette ki rendeletét, melynek lényege, hogy
nem emelkedhetnek a fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjak jövőre.
Akkora bajban a költségvetés, hogy a bankadót is megemelné Nagy Márton
Hiába növelik a hiánycélt, már ennek tartásához is újabb pénzek kellenek.
Egy háttérbeszélgetésen arról beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy az idei, illetve a jövő évre vonatkozó hiánycélt is megemelik, 5 százalékra (idén 4,1 százalékról).
A 2026-os pénzforgalmi hiány 1227 milliárd forinttal emelkedik 5445 milliárd forintra az eredeti tervekhez képest, ezt a többletfinanszírozási igényt várhatóan devizakötvény-kibocsátással fedezi a kormány 2026 elején.
De ahhoz is újabb intézkedésekre van szükség, hogy ez a megemelt cél tartható legyen.
A hiánycél tartása érdekében a minisztérium két főbb intézkedést javasol: zárolják a 192 milliárd forintos általános tartalékot, és megduplázná a banki extraprofitadót 185 milliárd forintról 370 milliárd forintra.
Az NGM javaslata szerint a bankok és pénzügyi vállalkozások extraprofitadójának kulcsai 10 százalékra és 30 százalékra emelkednének az eddigi 8 százalékról és 20 százalékról, miközben az állampapírvásárlás leírhatósága 50 százalékról 30 százalékra csökkenne.
"Aki nincs ellenünk, az velünk van!" (Kádár János)
"Aki nincs velünk, az nincs." (újrákosi)
Aki nem fideszes, az nem létezik, az levegő. Hiába választotta meg többséggel a lakosság, nem érdekes, hiszen olyan, mintha nem is lenne, nem számít. Van az országban egy olyan társadalmi réteg, akik egyszerűen nem is léteznek, újrákosiék szerint. Persze az jó, ha befizetik az adójukat, mert van mit osztogatni a haveroknak, van mit ellopni, és van miből hülyíteni a maradék tábort, akiknek nem jut.
Negyvenkét milliárd forintos beruházás: 55 új munkahelyet hoznak létre Szolnokon!
Délkelet-Európa egyik legnagyobb papírgyártó vállalata nagyjából 42 milliárd forint értékben épít új üzemcsarnokot Szolnokon, aminek nyomán 55 új munkahely jön majd létre a városban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a helyszínen.
Irdatlan lakáskatasztrófa ütött be: milliókat érint a válság, visszafordíthatatlannak tűnik a folyamat.
Magyarországon a lakásárak és bérleti díjak elszálltak, a fiatalok egyre távolabb kerülnek a saját otthon lehetőségétől, miközben az állami programok és helyi kezdeményezések csak részben enyhítik a helyzetet.
A magyar probléma azonban nem egyedi: egész Európában növekszik a megfizethető lakhatás hiánya, a városokban az ingatlan befektetési eszközzé válása fokozza a társadalmi egyenlőtlenséget, és új „bérlői generációk” születnek.
A nagy beharangozás ellenére padlót fogott a repülőrajt: Nagy Márton szerint a gazdasági növekedés idén csupán 0,5 és 1 százalék között alakul.
Nagy Márton erőteljesen módosította lefelé a számait.
Még márciusban arról beszélt, hogy az „idei év harmadik negyedévében már 3 százalék fölötti GDP-növekedés várható, a negyedik negyedévben már 4 százalékos is lehet a növekedés.”
"Évi 1 millió forintnyi „Otthontámogatásra” lesznek jogosultak a közszolgálati dolgozók 2026. január 1-jétől, az erről szóló jogszabálytervezetet hétfőn társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány.
Önerő előteremtésére 1 millió forintig, lakáshitel rendes törlesztésére havi 83 333 ezer forintig lesz felhasználható a támogatás.
Előbbi esetben 15 munkanapon belül, utóbbi esetben minden hónap 10-éig folyósítják a támogatást az igénylő számlájára, a hitelszerződés adatait persze kötelező lesz megadni az igénylésnél.
Eldőlni látszik, hogy elő- és végtörlesztésre nem használható ki a lehetőség, de most bemutatunk három példát arra, mekkora segítséget jelenthet így is az érintetteknek az új támogatási forma."
Átalakul Magyarország legnagyobb olajvállalata, hamarosan döntenek a MOL-csoport jövőjéről
A Mol-csoport bejelentette, hogy holdingstruktúrára vált, vagyis a jövőben egy központi irányító társaság alatt önállóan működő üzletági cégekből áll majd a vállalatcsoport.
A döntést a rendkívüli közgyűlés november 27-én tárgyalja, és a változás 5-6 hónap múlva léphet hatályba.
Utánajártunk, mit hozhat a váltás, mennyiben érinti a lépés az állami tulajdont és a részvényeseket, mit jelent pontosan Magyarország számára.
Ehhez csak keveset tennék hozzá a mezőgazdasággal kapcsolatban. Nem Szonok, de a megyében van (dafke nem v**megye!).
Anyósom falujának határában van egy állami tulajdonú, eléggé nagy földterület. Tavaly nyáron még ott arattak, nem is keveset, és búzát, többek között.
Új bérlő nyert a pályázaton, idén már ő művelhette meg a földet. Ez abban merült ki, hogy idén kétszer - egyet felszólításra! - lekaszálta a területet. Ennyi. Föld alapú támogatást meg ugyanannyit kapott rá, mint akik ténylegesen termelnek is valamit. Ezért érdemes volt kisemmizni a korábbi bérlőt...
"Kétszer annyit fizetünk élelmiszerért, mint tettük ezt tíz éve
A magas áfatartalom, a különadók kiterjedt rendszere, az időről időre visszatérő hatósági árképzés, valamint az alacsony hatékonyságú magyar mezőgazdaság együttesen okozzák, hogy a hazai infláció mára Európa élvonalába került.
Ma egy átlagos család kétszer annyit költ élelmiszerre, mint 2015-ben.
Az elmúlt évtizedben Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak az Európai Unióban: 2015-höz képest az árak több mint kétszeresére, 101 százalékkal nőttek, így hazánk toronymagasan meghaladja az uniós átlagot – derül ki az Eurostat adataiból.
Egy négytagú család ma havonta mintegy 40 ezer forinttal költ többet élelmiszerre, mint tíz éve – összesítette a Szabad Európa.
Az alapélelmiszerek ára ennél is jobban megugrott: a zöldségek 245, a kenyér 262, a burgonya 276 százalékkal drágult a vizsgált időszakban."
Emlékszem arra mikor a miniszter egy kockás lapon számolta ki, mennyivel jobban járnak az emberek az árrésstop bevezetését követően amikor tejterméket vásárolnak.
Brutálisan lerontotta Magyarország kilátásait az IMF: csúnyán földbe állt a gazdaság 2025-ben, jövőre sem várható repülőrajt
Az IMF jelentősen rontotta Magyarország gazdasági kilátásait: az idei évre mindössze 0,6%-os, 2026-ra pedig 2,1%-os GDP-növekedést prognosztizál, ami elmarad a korábbi várakozásoktól. Az inflációs pálya ugyanakkor kedvezőbben alakulhat - számolt be a Portfolio.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden közzétett World Economic Outlook jelentésében számottevően lefelé módosította Magyarország gazdasági növekedési kilátásait.
A szervezet az idei évre vonatkozó előrejelzését az áprilisban becsült 1,4%-ról mindössze 0,6%-ra csökkentette, ami összhangban van a piaci elemzők várakozásaival, akik a gyenge második negyedéves teljesítmény után hasonlóan visszafogott növekedést valószínűsítenek.
Ide kapcsolódik, az imént hallgattam a "Millásreeggeli" című gazdasági műsorban. (Szerintem holnaptól visszahallgatahó lesz a podcastok között.)
Ez pedig a hitelbiztosítáés kérdése, és költsége.
Kicsit messziről indulok, bocsánat. Ugye a hitelfelvétel az, amikor pénzt kapsz a banktól, és vállalod, hogy ezt, kamatokkal együtt x idő alatt, y havi részletekben visszafizedet nekik. Optimális esetben minden rendben megy, a futamidő leteltével elköszöntök egymástól a bankkal. De mi van akkor, ha a futamidő alatt elveszíted a munkahelyedet/jövedelmedet, vagy ne adj isten beteg leszel, baleset ér, és kiesik a jövedelmed? Vagyis nem tudod a havi törlesztődet befizetni a banknak. Ilyenkor mi lesz? A bank végrehajt, és viszi a cuccot, jelen esetben a házat/lakást, amit ebből a hitelből vettél? Ez senkinek sem jó. nem védem a bankokat, de nekik sem, hogy bajlódniuk kell az ingatlan értékesítésével, hogy a pénzüknél legyenek legalább.
Na itt lép be a képbe a hitelbiztosítás. Ilyen esetben a biztosító lép be helyetted a törlesztőrészlet fizetésében (vagy tényleg ne adja isten: haláleset esetén nem az örökösökre marad a hitel, a biztosító kifizeti a banknak) a bank felé. A bank marad a pénzénél, Te is nyugodt lehetsz, ha újra munkába álltál, akkor folytathatod a törlesztést a bank felé. Nem kerülsz KHR (korábban BAR) listára, a banknál is maradsz a probléma mentes adósok között.
De! Ez nyilván pénzbe kerül, a biztosítók nem szociális intézmények. Ez a hitelbiztosítási díj sokmindentől függ. Az adós életkorától, a felvett hitel összegétől, a futamidő nagyságától (hány hónapra/évre) vetted fel a hitelt? Nagy általánosságban ezt úgy lehet legkönnyebben megérteni, hogy az adóst ilyenkor még a havi törlesztőrészlet 7-15%-a is terheli, vagy terhelheti. Hogy a példánál maradjunk, és a közepét nézzük, a 213.588Ft-s havi törlesztőrészlethez még hozzájön ennek a 10%-a, vagyis 21.359Ft. Ezt általában nem külön kell megfizetni a biztosítónak havonta, hanem ez az összeg hozzáadódik a havi törlesztőhöz, vagyis: 213.588Ft hitel + 21.359Ft hitelbiztosítás = 234.947Ft lesz a havi törlesztés.
Mikor éri meg ezt megkötni? Van, amikor a bank elő is írja, vagy előírhatja. Ilyenkor nincs választás. Én valóüszínűleg megkötném, ha ilyen helyzetbe kerülnék - habár gyűlölöm az összes biztosítót! - mert rám már nincs garancia, vagy szavatosság, és a gyártóknál sem lehet már reklamálni.
Ha egy 25 éves futamidőt nézünk, akkor havonta ez az összeget pluszban kifizetni, az komoly teher a kamatokon felül. Ezzel mindenképpen számolni kell még, azon felül, amit az előző posztomban leírtam. Tudom, ez a piaci hitelek esetében is így van. De egy államilag támogatott, és az állam által erőltetett, kvázi tukmált hitelkonstrukció esetében nem hiszem, hogy ezeket nekem, vagy bárki más, tájékozott civilnek kell leírnia egy fórumon, vagy egy kereskedelmi rádió műsorban kell egy riportban elhangzania.
Plusz a közjegyzői költség, amit a hitel felvevője fizet, plusz a kötelező ingatlanbiztosítás.
Ha 213.588Ft a havi törlesztőrészlet, akkor havi nettó jövedelemnek legalább 640.764Ft-nak kell lennie, és emellett a hitel mellett nem lehet semmilyen más adósság sem: sem hitelkártya, sem áruhitel, sem korábbi egyéb hitel.
És ezzel az 50Milliós ingatlannal 25 évre leköti magát. Ebből a pénzből olyan ingatlant, ahová családot is tud alapítani, legfeljebb egy falusi házikó lehet, ki tudja, hogy hol? Pl. Szolnokon egy 50nm-es 1,5 szobás lakás is többe kerül, kérdés, hogy 25 évre elférnek majd ebbe, ha jönnek a gyerekek, és ennyi időn át Szolnokon lesz olyan munkahelye, hogy tudja fizetni az adósságát?
Csak pár kételyem ezzel kapcsolatban.
A ráadás. hogy ezzel a havi törlesztővel kiszolgáltatott, röghöz kötött helyzetbe is kerül.
Nem is beszélve arról, hogy a valódi, piaci kamat, és a 3% közötti különbséget az állami költségvetés fizeti majd a bankoknak, vagyís mi, adófizetők adjuk össze, fizetve mindenféle adókat, meg a kereskedelmi/szolgáltatási/banki szektor forgalmában a ránk áthárított adókat.
Ja, és azt a pletykát is hallottam, hogy a bankkal kötött szerződésben az is benne van, hogy ez a 3% az első 5 évre szól, ezt garantálják. Az ugye mindenkinek meg van, hogy egy hitel - akármekkora is a futamideje - az első időben a törlesztőrészlet nagyrésze a kamat, és nem a tőke! Ez nagyjából a futamidő fele után fordul át. Vagyis, ha 5 év után olyan helyzetben lesz az ország, hogy ezt nem tudja vállalni (átéltünk már ilyet a rendszerváltást közvetlenül megelőzően az OTP hiteleknél), akkor "3%-ra" felvett hitel tőkerésze még javarészt meg van, és onnan az már az akkori piaci kamaton fog menni!
Ez a konstukció egy politikai maszlag. Azoknak kedvez, akik egyébként nem szorulnak rá, és megveszik a gyerek nevére a lakást, befektetési céllal, kiadják albérletbe és onnan csak a pénzt keresi nekik. Persze a saját tőkéjüket azt nem ruházzák be ebbe az üzletbe, hanem azt csinálják, hogy felveszik ezt a hitelt, a saját tőkéjükből meg veszenk mondjuk államkötvényt 5 évre, és a kamatkülönbözet is hízlalja a pénztárcájukat. Akiknek valóban kellene a segítség, azok nem jutnak hozzá. Melyik fiatalnak van olyan stabil munkahelye, ami 25 évig meg lesz, és már most nettó 650.000Ft körül van a fizetése?
Hegedűs Erika, mint hitelközvetítő egy konkrét példán keresztül mutatta meg, hogy mire kell számítania, mivel kell kalkulálnia egy vevőnek egy 50 milliós ingatlan vásárlása esetén.
„Ha a 10%-os minimális önerőt vesszük, akkor az 5 millió forint, így a felvett hitelösszeg 45 millió.
Ha egy 25 éves futamidővel számolunk, akkor a havi törlesztő 213 588 forint lesz és a futamidő végére 64 076 000 forintot törlesztettünk vissza.”
Íme Orbán Viktor nagy bejelentése: sok magyar vállalkozót érint Kis- és középvállalkozók is felvehetik a fix 3 százalékos hitelt.
Már nemcsak az első lakásvásárlóknak, hanem a kis- és középvállalkozásoknak is fix 3 százalékos hitelt nyújt a kormány, erről ma délelőtt Orbán Viktor beszélt Nagy Elekkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével egy közös sajtótájékoztatón.
"A kormány beismerte Brüsszelnek a 2025-ös kudarcot, új jelentésében minden gazdasági előrejelzésén rontott.
Ahogy már megszokhattuk, Nagy Márton idei gazdasági és költségvetési előrejelzései ismét nem jöttek be, viszont a mostani jelentés szerint a magyar gazdaság még pocsékabb állapotban van, mint az a tavaszi, fél évvel ezelőtti jelentés alapján várható volt. Ami szintén átrajzolta a kormány eredeti várakozásait.
Talán még durvább – és egyben a kormány költségvetési tervezési munkájának megalapozottságáról állít ki bizonyítványt –, hogy a január 1-jén életbe lépett költségvetést néhány hónap után drasztikusan módosítani kellett.
A friss jelentésre visszakanyarodva, csak hogy a legfontosabb adatot emeljük ki: a kormány szerint a nagyobb infláció és a jóval alacsonyabbra várt GDP-bővülés miatt 844 milliárd forinttal lesz kevesebb a bruttó hazai termék."
Mit lehet erre mondani, az inflációt is mindig alábecsülték.
"Még a várható inflációt sem éri el a jövő évre tervezett nyugdíjemelés
A 2026.évi központi költségvetésről szóló LXIX. törvény 61.§ a jövő évi fogyasztási-ár emelkedés mértéke tévesen 3,6 százalék szerepel, miközben az MNB szerint 3,8 százalék várható."
Már a KSH sem tagadja tovább: nagy a baj, elképesztő a szegénység az országban
A Központi Statisztikai Hivatal elismerte, hogy éveken át pontatlanul közölte a magyarországi szegénységi adatokat, amelyek a valóságosnál kedvezőbb képet mutattak.
A korrigált számok szerint a relatív szegénység mértéke magasabb, mint amit korábban publikáltak.
A KSH sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a korábban közzétett szegénységi statisztikák nem tükrözték megfelelően a valós helyzetet Magyarországon - számolt be a 444.
Több kutató is észrevette, hogy a hivatal által közölt adatokban a jövedelmi csoportok eloszlása nem követte a szokásos normál eloszlást, hanem feltűnő kiugrások mutatkoztak, éppen a szegénységi küszöb feletti kategóriákban.
"Ha Bulgária ezt meglépi, leállhat a magyarországi földgázellátás
Bulgária meghozta a döntést, és jövőre leválik az orosz energiáról, csakhogy a Török Áramlaton keresztül érkező földgáz rajtuk jön Magyarországra, és már a tranzit leállítását is bejelentette a kormányfő."
"Vége annak a korszaknak, amikor a gyenge forintot versenyképességi előnyként tálalták."
Ez a nézet Magyarországon mindig is egy kapitális ostobaság volt, hogy a gyenge valuta jót tesz az exportnak. Ez csak azokban az országokban igaz tétel, ahol az előállított, és külföldre eladott termékekben az import része nagyon kicsi, vagy nincs is*. Mert akkor a termék ára, és a rajta képződő profit egyáltalán nem, vagy csak elhanyagolható mértékben függ a behozott alapanyagok árától.
De itt e kies hazában egy kezemen meg tudom számnolni, hogy ez melyik gazdasági ágban lehetne igaz. A saját példámat tudom felhozni, meg azokét, akik az elektronikai iparban dolgoznak. Itt nálunk az alapanyagok import aránya mára 100%. Hiába veszem meg a tranzisztorokat, IC-ket ellenállásokat stb. hazai kereskedőktől, az mind egy szálig import, mert hazai gyártás az nulla, zéró, nincs, nem létezik. Még a nyomtatott áramkörök alapanyga (hiába dolgoztatok hazai céggel) is import, meg a gyártásához szükséges vegyszerek is.
Ha gyenge a forint, akkor a gyengülés okozta alapanyag árnövekedést nem, vagy csak korlátozottan tudom érvényesíteni a export piacon. Magyarul, gyengülő forint esetében a profitom csökkenni fog. Ha csökken a profitom, akkor csökken vele együtt a befizetenbdő adóm is. Ha pedig megpróbálnám azt érvényesíteni az export áraimban, hogy a forint gyengül, ezért a termékem előállítási ára nő, akkor elvesztem a vásárlóimat, mert ugyen nem vagyok egyedül az iparágban, pláne nem Németországban.
Tehát vagy kivonulok onnan, vagy megpróbálok a felszínen maradni, és kisebb profittal dolgozni. Az emelkedő hazai árak mellett - rezsi, adók, igénybe vett szolgáltatások, amik ahhoz kellenek, hogy a cég működjön - ez rendkívül nehéz. Mert német vevőt az ottani inflációhoz képest a magyar nem nagyon érdekli, az az én gondom.
Most néztem a WISE számlámat, amikor ezt írom cca. 383Ft-ba kerül ott 1Euro. Az irány az jó, de a korábbi 400-hoz képest azért van hova fejlődni! Ugye nem is olyan régen Varga Mihály főnöke mondta, hogy az a politikus, akinél a Forint/Euro árfolyam 260 fölé megy, az alkalmatlan miniszterelnöknek. Ugye? Tudom, ez régen volt. De, ha megnézzük, hogy az utóbbi években - 5-8 évre visszamenőleg - a körülöttünk lévő országok valutája mennyit gyengült az Eurohoz képest, azért eléggé elkeserítő kép.
Még nem látom az irányt, illetve nem látom, hogy indult-e valamerre bármi is a hazai gazdaságban.
*: Meg mondjuk a győri Audi gyárban, mert ott Ingolstadt felé EURO-ban történik az elszámolás, és a romló forint miatt ott az látszik, hogy csökken a munkaerő költsége Euroban.
