nem létezik semmilyen értelmezése a Földön az újszövetségi hívek számára családi oltárnak, sőt, semmilyen oltárnak.
DE, DE, létezik valamilyen értelmezése a Földön az újszövetségi hívek számára családi oltárnak, sőt, bármilyen oltárnak.
És biza létezik valamilyen értelmezése a Holdon is, nem csak a Földön az újszövetségi hívek számára családi oltárnak, sőt, bármilyen oltárnak. (Ha a hívő a Holdra utazik)
Felkiáltójelet amiatt kapsz, mert már egy hónapja nem válaszolsz a feltett kérdésre…
Tehát milyen értelemben használta ez a leányzó az újszövetségi hívők számára itt a Földön sem átvitt, sem fizikai értelemben nem értelmezhető “családi oltár” fogalmat!?
Hátha a kérdés kiáltással együtt végre elhat a tudatodig, hogy illene már megválaszolnod ezt a kérdést!
Nem az egyházad által képviselt hazugságok további terjesztésének van itt az ideje.
A valóság az hogy E.G. White , még ifjú korban, és valakin keresztül egy hitető, ártó szellemek hatása alá került és általa,az őt követő összes H.N. Egyház teológusa, prédikátora. Ugyanúgy segítségre van szükségük, mint azoknak,akikre ők szabadították rá az ártó szellemeket. Ítélkezni felettük nem lenne helyes. Inkább szánalmat érdemelnek és segítséget, hogy befogadják az igaz Khrisztoszt és az ember Khrisztosz Istenét, és a valóban szent Szellemet.
Hirdetni kell nekik az Igaz Istent a Khrisztoszt és az igaz Khrisztoszt az ember Jézust,akinek a vérét
azért ontották ki , hogy a meghalt testéből a lélek el tudjon távozni, hogy engesztelésül szolgáljon
az égiek Nagy Tanácsa előtt az első ember Ádám engedetlensége miatt az emberiség testét éltető emberi szellem állapotára, amely abban nyilvánult meg ,hogy az engedetlenség bűne miatt az emberiség szelleme az Isten Törvénye által az öldöklő szellem Thanatosz adósaként annak rabszolgája lett.
Ahogyan meg is van írva a bűn zsoldja Thanatosz lett.
Thanatosz zsoldjának terhe alól az emberiség csak úgy mentesülhetett, hogy az Istenek Istene
már az engedetlenség bűne elkövetését követően, még azelőtt mielőtt Ádámnak utódai születtek volna(az emberiség világának megalapítása előtt) előre megformálta a Második Ádám szellemét,
hogy az Isten által meghatározott időben ezt az Isten által az égben őrzött emberi szellemet az előre kiválasztott szűzben, férfiúi közreműködés nélkül, az Isten ereje által megfogant ember testébe
helyezze. Így biztosítva az emberiségnek ,egy az eredendő bűn által nem terhelt ember lelkét,mint engesztelő áldozatot. A megváltás feltétele volt, hogy a második Ádám ne kövesse el a földi életében
az első Ádámhoz hasonlóan az engedetlenség bűnét. Miután az ember Jézus megtanulta az engedelmességet és kiállta az engedelmesség legnagyobb próbáját is - amikor a Kísértő megpróbálta engedetlenségre csábítani - az Istenek Istene beköltözött az ember Jézus testébe, hogy az ember Jézus számára a hatásos bizonyságtételül szolgáljon annak evangelizáló tevékenysége során,
és biztosítsa a prédikáló munka akadálytalan elvégzését.
Ez az az igazság,amit az Atya a Fiú és a Szentszellem neveket hangoztató,a Sátán konkolyaként tevékenykedő egyházak nem akarnak prédikálni. Ellenkezőleg. Mindent elkövetnek azért, hogy
hogy az Isten Szavának a meghamisítása által és egyéb az egyházakban gyakorolt cirkuszi mutatványok által eltereljék az emberek figyelmét az igazságról. A Sátán konkolyának első magva
a Római császárok által létrehozott egyház hatalmas pompával feldíszített templomain keresztül
kápráztatja el az embereket, olyannyira, hogy még bálványok tiszteletére is rávették őket.
Ha nem szép szóval, akkor tűzzel vassal,forró ólommal.
Közben teltek az évszázadok és,ahogyan előre meg volt tervezve a Messiás Jézus megöletésének
az ideje, úgy a Korok Istene pontosan meghatározta a Mesiásnak a Földre való visszatérésének az idejét is a 12. ezer éves korszak utolsó évhetének második felére.
Mivel az Úr Jézus megígérte, hogy mielőtt a visszatérésére sor kerül annak a nemzedéknek hirdetve lesz az egész világon bizonyságuk az az Evangélium, amit az Úr Jézus megöletése előtt hirdetett - amit a konkoly egyházai egyike sem hirdettek se a múltban, se a jelenben - az Istenek Istene elküldi a két tanúbizonyságát, Mózest és Illést , hogy az Úr Jézus ígéretét a prédikálásra minden nemzetnek
beteljesítse. A próféciák szerint az ő megjelenésük a 12. ezer éves korszak utolsó hetének elején
fog bekövetkezni. A prófétálásuk pedig 1260 napig fog tartani. Prédikálásuk egész ideje alatt
csapásokkal fogják sújtani a hitetlen és engedetlen emberek országait.
A tevékenységük következtében egy megszámlálhatatlan nagy sokaság lesz majd, minden nemzetből,
akik megtérnek az Istenek Istenéhez és Krisztoszához.
Majd az utolsó évhét végén, a Földre alászálló Istenek Istene átadja Khrisztoszának az uralmat a Földön ezer évre. Előtte a Sátán meg lesz kötözve és a mélységbe lesz zárva ezer évre.
Bekövetkezik a Földön egy gonoszság nélküli ezer éves békekorszak, amelyet a Messiás Király
és a szentjei Jeruzsálemből fognak kormányozni. Az Isten szentjei feltámadnak. Azok pedig,akik a nemzetek közül a Földön megmaradnak esztendőnkét elmennek majd Jeruzsálembe tiszteletüket tenni a Messiás Királynak, akiről hitető, állkeresztény prédikátoroknak köszönhetően korábban nem hallottak.
Én már többször leírtam, most épp a 30516-ban is, hogy nem létezik semmilyen értelmezése a Földön az újszövetségi hívek számára családi oltárnak, sőt, semmilyen oltárnak.
Én arra várom a választ Tőled már egy hónapja, hogy leírd, milyen értelemben használta - szerinted - a “családi oltár” fogalmaz ez a leányzó!?
A házi oltár egy szentély, amely az otthonunk egy nyugodt, méltó helyén található, ahol a család tagjai elmélkedhetnek, imádkozhatnak és emlékezhetnek. Az oltár kialakításához kiválaszthatunk egy asztalt, polcot vagy szekrényrészt, melyre szimbolikus tárgyakat helyezhetünk, mint például szentképeket, feszületet, szentírást, gyertyát és rózsafüzért. Az oltár a hithez, szeretethez és békéhez kapcsolódó szent tárgyakat tartalmazhat, amelyeket az ünnepekhez vagy az aktuális liturgikus időszakhoz igazíthatunk.Lépések a házi oltár kialakításához
Válasszunk egy helyet: Keressünk egy nyugodt, csendes zugot az otthonban, ahol méltóképpen hódolhatunk a hitünknek.Készítsünk elő egy felületet: Ez lehet egy kis asztal, polc, konzolasztal, falitéka vagy akár egy szekrényrész.Helyezzünk el alapvető tárgyakat: Szükség van a feszületre és a szentírásra.Adhatunk hozzá további szent tárgyakat: Ide tartoznak a szenteltvíztartók, gyertyák, szentképek, szentek szobrai, imakönyvek és rózsafüzérek.Figyeljünk az alkalmakra: Cserélhetjük a tárgyakat az aktuális ünnepeknek megfelelően, például adventkor a Szent Család szobrát vagy nagyböjtben töviskoronát tehetünk ki.Tegyük személyessé: Használhatunk a gyermekek által készített vallási témájú alkotásokat vagy rajzokat is.Terítsünk le: Használhatunk terítőt, esetleg liturgikus színekben, ami az adott időszaknak megfelelően cserélhető.
Én gonosz angyalként és állapotként is ismerem, de nem fogom “Thanatoszozni“, mert vagy kis betűvel írok róla, mint állapot, vagy nagy kezdőbetűvel, mint személy, mert valóban beszél Róla az Ige személyként is, nem csak állapotként.
Én leírtam már, hogy én miféle családi oltárról beszélek, semmilyenről, mert semmiféle családi oltára nem létezik az újszövetségi hívőknek, lévén a mi áldozati bárányunk, Jézus egyszeri és tökéletes áldozatként már megáldoztatott, emiatt mi már csak szellemi áldozatokat, szent cselekedeteket (hálaáldozat, engedelmesség, adakozás, stb…) vihetünk Isten elé áldozatként.
Emiatt semmiféle tárgyiasított oltára nem létezik az újszövetségi hívőknek.
Erről az általad emlegetett, általam egyáltalán nem ismert EGW monogrammú leányzóról pedig nem derül ki, hogy miféle ”családi oltárt” emleget, de mivel semmilyen családi oltára nem létezik, nem létezhet egyetlen újszövetségi hívőnek itt a Földön, emiatt értelmezhetetlen a “családi oltár” kifejezés is.
Te pedig mindvégig adós maradtál ennek az EGW nevű leányzó féle “családi oltár” kifejezés értelmezésével, nem írtad le egyszer sem azt, hogy szerinted mire is gondolt, vagy gondolhatott ez a hölgy akkor, amikor azt mondta:
”összegyűlünk a családi oltár köré”.
Na eztet itten egyikünk sem tudta meg még eddig Tőled.
Na, akkor nézzük végig, mit is csinálsz pontosan ezekkel a „Thanatosz”–„Hádész” igehelyekkel, mert itt már tényleg nem exegézisről, hanem házi mitológiagyártásról beszélünk.
Végig egyetlen dolgot próbálod bizonyítani: hogy a „Thanatosz” (halál) ÉS a „Hádész” (alvilág/sír) személyes, kvázi-angyali lények, akikkel az ember „együtt lakik”, akiknek „kapui”, „kötelei”, „legeltetése” van – és hogy ezt a Biblia titokban kijelenti, csak a „Róma uralta fordítások” eltakarták. A gond az, hogy ehhez minden egyes szöveget erőszakkal félrefordítasz, összemosod a héber eredetit a görög LXX-szel, és a költői megszemélyesítést ontológiai démonlistának olvasod.
Menjünk sorban. Minden pontnál ugyanaz a minta fog kijönni: – ahol te „Thanatosz fiát”, „Thanatosszal lakjont”, „Thanatosz angyalait”, „Thanatosz köteleit” látsz, ott a héber egyszerűen a halál, halálos ítélet, sír, mély sötétség, pusztulás szavait használja. A démonokat te teszed hozzá.
1. „Halálnak fia” – amikor a jogi idiómát démonfiúságnak fordítod
Idézed:
2Sám 12:5 … „halálnak fia az az ember”
A héber: ben-mavet. Ez egy bevett kifejezés:
„a halál fia” = halálra méltó, halálra ítélendő, „halálra szánt ember”.
Ugyanaz a logika, mint „a pokolba való alak” magyarul – nem azért mondjuk, mert van egy létező POKOL nevű személy, akinek az illető a biológiai gyereke, hanem mert ráillik az ítélet.
Te ebből azt fabrikálod, hogy „a zsidók naponta tudták, kit tekint Izrael Istene Thanatosz fiának”. Nem, barátom: a szöveg nem személynevet használ, hanem köznévi halál + „fia” metaforát, bűnösségre, halálos ítéletre.
Ha következetes lennél, akkor „a pokol fiai” kifejezésből is külön „Pokol-istent” csinálnál, aki nem azonos a Hádésszal. Abszurd. Ez sima jogi idióma, nem démonológia.
2. „Thanatosszal lakjon” – ahol a héber „meghaljon”, te kitalálsz egy együtt-lakó szellemet
Sorolod:
2Móz 21:12 „…Thanatosszal lakjon.”
2Móz 21:15 „…Thanatosszal lakjon.”
2Móz 21:16 „…Thanatosszal lakjon.”
2Móz 22:19 „halállal lakoljon.”
3Móz 20:12 „…Thanatosszal lakjanak, mindketten…”
A héber itt mindenütt ugyanazt a szerkezetet használja: מ֥וֹת יוּמָֽת – mot yumat, az ún. „infinitivus absolutus + ige” formulát: „halállal haljon, biztosan meghal”, „halállal lakoljon”, „halálbüntetés jár érte”.
NINCS benne az, hogy „lakjon Thanatosszal”. Sem egy „-val/-vel” prepozíció, sem „együtt-lakás”. A te „Thanatosszal lakjon” fordításod egyszerűen saját gyártmány – úgy írsz bele egy köznévi „meghal” helyére egy személyes lényt, mintha ott volna. Nincs ott.
Ugyanez folytatódik Máté 15:4-ben. A görög:
„ὁ κακολογῶν πατέρα ἢ μητέρα θανάτῳ τελευτάτω” – szó szerint:
„aki szidalmazza apját vagy anyját, halállal fejezze be (az életét).”
Megint nincs „lakjon Thanatosszal”. Ez jogi formula, halálbüntetésről, nem démonnal való együttélésről.
Tehát amit te „zsidó törvény szerinti Thanatosszal-lakásnak” adsz el, az valójában a Tóra halálbüntetés-kategóriája, semmi több.
3. „Thanatosz árnyéka” – a צַלְמָוֶת nem démoni aurát, hanem sötét nyomorúságot jelent
Idézed:
Jób 12:22 … „Thanatosz árnyékát is világosságra hozza.”
Jób 24:17 (ugyanez)
Jób 28:3 „… a homálynak és a halál árnyékának kövét.”
A héber kulcsszó: צַלְמָוֶת – tsalmávet. A klasszikus jelentés: „a halál árnyéka”, „legsötétebb homály”, „mélységes sötétség”.
Ez egy metafora a szélsőséges veszedelemre, kilátástalanságra, ugyanúgy, ahogy a 23. zsoltárban: „ha a halál árnyékának völgyében járok is”. Nem arról beszél, hogy egy konkrét „Halál-szellem árnyéka” vetül rá – hanem a LÉTHELYZET sötétségéről.
Te ráírod: „Thanatosz árnyéka” – és máris ott vagy a szerepjáték-démonológiában. A szöveg azonban sehol nem teszi a „mavet”-et vagy „tsalmavet”-et tulajdonnévnek. Köznév.
Ha minden metaforikus „árnyékból” önálló szellemet csinálsz, nagyon gyorsan tele lesz a rendszered „Baj-árnyék”, „Éhség-árnyék” meg „Félelem-árnyék” démonokkal. Ez már nem Biblia, hanem spiritiszta bestiárium.
4. „Thanatosz beszélget Abaddonnal” – költői megszemélyesítés, nem két kozmikus úr
Idézed:
Jób 28:22 „Abaddon és Thanatosz azt mondják: csak hírét hallottuk füleinkkel!”
A héber: אֲבַדּוֹן וָמָוֶת – Abaddón vá-mávet.
Szó szerint: „Pusztulás és Halál ezt mondják…”
Ez klasszikus párhuzamos, költői megszemélyesítés: úgy beszél a pusztulásról és halálról, mintha „szóhoz jutnának”, és beismernék, hogy Isten bölcsességét még ők sem fogják át.
Pontosan ugyanezt csináljuk magyarul:
„A Halál is csak hallomásból ismeri” – és senki épeszű ember nem kezdi el ebből azt építeni, hogy „A Halál úr valójában külön entitás”.
Az, hogy a Biblia – főleg a költői könyvek – megszemélyesít elvont fogalmakat, nem jelenti, hogy ezekből hiposztázis, önálló szellemi létező lesz. Pál is mondja, hogy „a bűn mint király uralkodik” – ettől a „Bűn” nem lesz egy külön angyal.
Te itt megint ugyanazt csinálod: ahol a Biblia retorika, te ontológiát fabrikálsz.
„lelke közel a sírgödörhöz, élete a halált hozókhoz”.
Memitim = „azok, akik megölik, a pusztítók, halálokozók”. Ezt a LXX tényleg lefordítja úgy, hogy „angeloi thanatou” (a halál angyalai) – de ez még mindig egy jelző + köznév konstrukció, nem tulajdonnév: olyan angyalok, akik halált hoznak.
Ahogy „pusztító angyal” is van (Ex 12), amit senki nem kever össze egy „Pusztítás nevű fődémonnal”.
Te megint egy jelzőből csinálsz névjegyet: „Thanatosz angyalai” – mintha ott állna: „Halál kapitány, külön entitás, neki dolgoznak az angyalai.” A szöveg nem ezt állítja. A kép: valaki élet-halál mezsgyéjén, halálos veszedelem alatt, ahonnan Isten kirántja.
„Hogy megmentse lelkét a sírgödörtől (shachát), hogy világoljon az élet világosságával” – Jób 33,30. Ez tipikus üdvösség-metafora, nem lélekmigrációs térkép Hádész irodájába.
6. Hádész és Thanatosz kapui, kötelei – zseniális költői kép, de te ebből is démonlakóparkot építesz
Zsolt 9:14 „…aki felemelsz engem Thanatosz kapuiból.”
Zsolt 18:5 „Thanatosz kötelei vettek körül…”
Itt három réteg keveredik nálad:
A héber eredeti: „a halál kapui”, „a Seol (sír, alvilág) kapui”, „a halál kötelei”, „a Seol kötelei”.
A költői metafora: a halált, alvilágot úgy írja le, mint egy erődöt, várost, amelynek kapui, kötelei vannak.
A te fantáziád, amely rögtön odaképzeli: ha van kapu, kötelék, akkor biztos mögötte ül egy főbérlő-démon, akié az egész.
Jób 38,17-ben az Úr azt kérdezi: „Láttad-e a halál kapuit? Megmutatták-e neked a legsötétebb homály (tsalmavet) kapuit?” A kép az emberi tudatlanságra és tehetetlenségre mutat: nem ismered a halál határát, a sír birodalmát. Nem arról van szó, hogy Isten egy Hádész nevű személy privatizált kapuiról tart kiselőadást.
- Zsolt 9,14: „…Te, aki felemelsz engem a halál kapuiból.” – vagyis a halálnak tűnő kilátástalanság, süllyedés állapotából.
- Zsolt 18,5–6: „Halál kötelei vettek körül, a pusztulás árjai rettentettek. A Seol kötelei körülfogtak…” – a párhuzamos szerkezet még a legvakabb ex-JT-s reflexekkel is látható: halál = Seol, kötelek mint fogságkép. Nem „Thanatosz nevű démon kötelei”, hanem a halál fenyegető, elkerülhetetlen hatalma.
A „kapu” és „kötél” kép, nem ontológiai extra lény. Ugyanúgy, ahogy Jézus azt mondja: „A pokol kapui nem vesznek erőt rajta” – és még te sem próbálod bizonygatni, hogy létezik egy „Pokol nevű szellem, akinek valóságos vasajtaja van”.
7. „Nálam vannak a Hádesznek és Thanatosznak kulcsai” – hatalom a halál és a sír fölött, nem két démon fölött
Idézed:
Jel 1:18 „…nálam vannak a Hádesznek és Thanatosznak kulcsai.”
Itt Jézus maga magyarázza a látomás kulcsképét:
– Ő „volt halott, és íme él örökkön örökké”
– nála vannak a halál és Hádész kulcsai = nála van hatalom a meghalás és a holtak birodalma fölött.
Ez nem két külön „személy” birtokbavételéről szól, hanem arról, hogy egyedül Krisztus ura a meghalásnak és a sírnak. Pontosan ugyanaz a gondolat, mint 1Kor 15-ben:
„Az utolsó ellenség, amely megsemmisül: a halál.”
Ha te ebből azt csinálod, hogy Jézus „két démon kulcsát” őrzi, mert „Hádész és Thanatosz” valójában két entitás, azzal lényegében visszatérsz egy kész pogány panteonhoz: Krisztus mint egy főisten, aki magához ragadta a halál-isten és alvilág-isten kulcsait.
A keresztény olvasat:
– halál és sír = állapot, birodalom, hatalom, amely Isten uralma alá kerül.
A te olvasatod:
– két „istenke”, akiknek még saját kulcsaik is vannak, amiket Jézus levett a kampóról.
Ez már nem Biblia, hanem egy rosszabb minőségű görög mitológia.
8. Zsolt 49, 55, 78 – „Thanatosz legelteti” = „a halál lesz a pásztoruk”
Idézed:
Zsolt 49:15 „…Mint juhok, a Hádeszbe vettetnek, Thanatosz legelteti őket…”
Zsolt 55:16 „A Thanatosz vegye őket körül, elevenen szálljanak a Hádeszbe…”
Zsolt 78:50 „…nem őrizte meg a Thanatoszt…”
Nézzük a hébert.
Zsolt 49:15 (14) nagyjából így hangzik:
„Mint juhok, a Sheolnak rendeltettek, a halál legelteti őket, a becsületesek uralkodnak rajtuk reggel; alakjukat megemészti a Sheol…”
Ez a kép kőkemény – de nem „Thanatosz-személyről” szól, hanem arról, hogy a halál az ő pásztoruk. Vagyis a halál uralma alatt élnek és halnak, úgy mennek a vesztükre, mint birkák a vágóhídra.
Ez az egész zsoltár arról szól, hogy a gazdag istentelenek, akik csak a jelenre élnek, „mint juhok” kerülnek a sírba; „Csak Isten váltja meg lelkemet a Seol kezéből” (49,16).
Ha ebből te azt csinálod, hogy „Thanatosz legelteti őket, ergo Thanatosz egy pásztor-szellem az alvilág élén”, akkor a zsoltáros morális tanítását kihúzod, és helyette démonológiát olvasol.
Zsolt 55:16 (15): „Halál lepje meg őket, menjenek le élve a Seolba, mert gonoszság van a lakóhelyükön.”
Itt egyszerűen azt kéri, hogy hirtelen halál érje a gonoszokat, és „élve menjenek le a Seolba” – azaz sújtson le rájuk hirtelen ítélet, mint Kóréra (4Móz 16). Sehol nem szerepel egy külön „Halál-szellem”, akinek ezt a feladatot kiszervezik.
Zsolt 78:50: „Utat nyitott haragjának, nem kímélte a haláltól lelküket, hanem életüket a dögvésznek adta.”
Megint: nem őrizte meg őket a haláltól – te ezt átírod: „nem őrizte meg a Thanatoszt” (mintha a halált kéne megóvnia). Az eredetiben az emberek lelkét nem kíméli meg a haláltól – vagyis engedi, hogy a csapás, pestis elérje őket.
Látod? Itt már nem is csak demonizálsz, hanem le is fordítod rosszul a mondat alanyát.
9. Na és akkor a nagy „objektív” összkép
Mit csináltál valójában ebben a válaszodban?
Fogtál egy rakás igehelyet, ahol a héber eredeti köznévi halál, Seol/Hádész, pusztulás, mély sötétség, gödör, gates of death kifejezéseket használ.
Helyenként a görög LXX-ből visszahoztad a „thanatosz” és „hadész” szót, de ezeket mindenütt tulajdonnévnek olvastad.
Minden költői megszemélyesítést („Halál pásztor lesz”, „Halál és Pusztulás ezt mondják”, „Halál kötelei”, „halál árnyéka”) önálló, kozmikus szereplőként kezdtél kezelni.
Ahol pedig jogi formula áll („halállal lakoljon”), oda beírtad az „együtt-lakást Thanatosz-szellemmel”, ami az eredetiben egyszerűen nincs benne.
A végeredmény:
– létrehoztál két kvázi-istent (Thanatosz és Hádész),
– köztük valamiféle munkamegosztással (Thanatosz „legeltet”, „őrzi a lelkeket”, „angyalai vannak”, Hádész „kapukat tart”, „árnyéka” van),
– a bibliai monoteizmust egy házi panteonná alakítva, ahol Izrael Istene és Krisztus mellett még legalább két jól körülírt kozmikus úr figyel.
És erre azt mondod: „Az igazság Thanatoszról és Hádeszről az Isten Szavában van elrejtve.”
Nem. Az igazság az, hogy:
– a halál (mavet / thanatosz) a bűn következménye,
– az alvilág/sír (Seol / Hádész) a halottak helye,
– a Sátánnak van hatalma a halál fölött (Zsid 2,14),
– Krisztus feltámadásával megtöri a halál uralmát, és az „utolsó ellenség, amely megsemmisül: a halál” (1Kor 15,26).
Ennyi. Ezt hirdeti a Szentírás.
A démonlistát, a rejtett „Thanatosz-fiú”–„Thanatosz-apa” rendszert te tákolod hozzá – ráadásul úgy, hogy közben elkened a zsidó-keresztény monoteizmust, és egy kicsit görög mitológiát, egy kicsit gnosztikus archon-tanokat keversz bele.
10. Katolikus lezárás: nem „Róma dogmái” cáfolnak meg, hanem a szöveg, amit idézel
Lehet neked puffogni „Róma Főpapja” ellen, lehet szidni Jeromost, Ágostont, lehet Szentháromságot gúnyolni – de ebben a konkrét kérdésben nem ők állnak szemben veled, hanem a héber nyelv, a párhuzamos költői szerkezetek és a görög szótár.
– A ben-mavet idióma nem „Thanatosz-fiú”, hanem „halál fia” = halálra méltó.
– A mot yumat formula nem „lakjon Thanatosszal”, hanem „bizonyosan meghaljon”.
– A tsalmavet nem „Thanatosz árnyéka”, hanem „halál árnyéka = legsötétebb homály”.
– Az Abaddon és mavet = Pusztulás és Halál megszemélyesítése, nem két isten.
– A „halál angyalai” jelző, nem Thanatosz-főnök alatt dolgozó brigád.
– A „kapuk”, „kötelek” metaforák, nem ingatlan-nyilvántartás.
– A Jel 1,18-ban a „kulcsok” hatalmat jelentenek a halál és sír fölött, nem két démon kulcscsomóját.
– A Zsolt 49-ben „Halál legelteti őket” = halál az uruk, nem Halál úr, a pásztor-démon.
Ha ebből te mégis egy rejtett demonológiát akarsz építeni, az már nem a Szentírás talaja, hanem a saját fantáziád.
Katolikusként én abban hiszek, amit az apostol mond:
„Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek… sem semmiféle teremtmény nem szakíthat el minket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban van.”
Te meg ott tartasz, hogy a halált és a sírt is külön „szellemi személyeknek” emeled, mintha félúton lennél a gnosztikus eónok és az Őrtorony-illusztrációk között.
Egy dolgot lenne érdemes megtenned: fogd a saját „Thanatosz–Hádész” listádat, tedd mellé a héber eredetit, és egy napig úgy olvasd el, hogy mindenhol egyszerűen azt mondod: halál, sír, pusztulás, sötétség. És nézd meg, mennyivel tisztább, egyenesebb és monoteistább lesz a kép.
Onnantól majd eldől, hogy a katolikus exegézis vagy a te démonos fanfictionöd áll közelebb az „Isten Szavához”. Én nem félek ettől az összevetéstől. Neked viszont nagyon kényelmetlen lenne – mert kiderülne, hogy nem a „Róma által megrontott fordítások”, hanem te magad rontod meg a szöveget, hogy beleférjen a saját házi panteonod.
Zsoltárok 9:14 Könyörülj rajtam, Uram! Lásd meg az én nyomorúságomat, amely gyűlölőim miatt van, aki felemelsz engem Thanatosz kapuiból,
Zsoltárok 9:14 Könyörülj rajtam, Uram! Lásd meg az én nyomorúságomat, amely gyűlölőim miatt van, aki felemelsz engem a halál kapuiból,
Az Úr Jézus mindkettőt lefegyverezte és megszerezte tőlük a kulcsokat.
Jelenések 1:18.És az Élő; pedig halott valék, és ímé élek örökkön örökké Ámen, és nálam vannak a Hádesznek és Thanatosznak kulcsai.
Thanatosznak vannak kötelei:
Zsoltárok 18:5 Thanatosz kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.
Amikor Khrisztosz testét az Atyja és Istene feltámasztatotta, a Lelkét is kiszanadította a Hádeszből,
elszaggatván Thanatosz köteleit.
Ap. Csel.2:Kit az Isten feltámasztott, Thanatos köteleit kioldozván , mivelhogy lehetetlen volt neki attól fogva tartatnia.
Thanatosz Őrzi a gonoszok lelkeit és szellemüket a Hádeszben.
Zsoltárok 49:15 Mint juhok, a Hádeszbe vettetnek, Thanatosz legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtuk reggel; alakjukat elemészti a Hádesz, távol az ő lakásuktól.
Zsoltárok 55:16 A Thanatosz vegye őket körül, elevenen szálljanak a Hádeszbe, mert gonoszság van lakásukban, keblükben!
Isten az egyiptomiak lelkeit nem szabadította meg Thanatosztól, miután eletüket Thanatosz elé veti.
Zsoltárok 78:50 Utat tört haragjának, s nem őrizte meg a Thanatosztól lelküket, és életüket is Thanatosz elé vetette.
Az Ezrahita Ethán kérdezi:
Zsoltárok 89:49 Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lássa meg Thanatoszt [s] megszabadítsa magát a Hádesznek kezéből? Szela.
Thanarosznak külön otthona van a Hádeszben:
Példabeszédek 7:27 Hádeszbe vívő út az ő háza, amely levisz Thanatosznak hajlékába.
Az Úrnak félelme távol tartja az embertől Thanatosz tőrét.
Példabeszédek 14:27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje Thanatosz tőrének távol tartására.
Ahogyan a Sátánnak is, úgy Thanatosznak is vannak angyalai:
Péld. 16:14 A királynak felgerjedt haragja [olyan, mint] Thanatosz angyalai(követei), de a bölcs férfiú lecsíllapítja azt.
Izrael Istene kijelentette, hogy az engedetlen nép szövetséget kötött Thanatosszal is és a Hádesszel is.
És. 28:15 Mert így szóltok: Frigyet kötöttünk a Thanatosszal, Hádesszel meg szövetséget csináltunk; az ostorozó áradat ha jő, nem ér el minket, mert a hazugságot választók oltalmunkul, és csalásba rejtezénk el.És eltöröltetik a Thanatosz-val való frigyetek, és a Hádesz-vel való szövetségetek meg nem áll; az ostorozó áradat ha eljő, eltapod titeket,
Thanatosz van úgy hogy feljön a Hádeszből:
Jeremiás 9:Mert feljött a Thanatosz a mi ablakainkra, bejött a mi palotáinkba, hogy kipusztítsa a gyermekeket az utakról, az ifjakat az utcákról.
