Köszönöm a leírásod, jó olvasni ezeket! Érdekes volt tapasztalni, hogy bár másfél éve jártam végig ezt az utat, (igaz ellenkező irányba,) mégis alig ismerek rá egy-egy szakaszra: mennyire más dolog ragad meg bennünket, mennyire más köti le a figyelmünket, mennyire másként lát minden ember... De így van ez jól!
(Persze, az is igaz, hogy voltak szakaszok, ahol én kicsit másfelé kalandoztam, de ezeket könnyű kiszűrni.)
Szeretném mindenkinek a figyelmébe ajánlani a mai napon meghirdetett "A Gödöllői Dombvidék Turistája" néven életre hívott és elindított érintőpontos jelvényszerző túramozgalmat. A linkelt facebook oldalon minden fontos információ megtalálható. Mind a kiírásról, teljesítés feltételeiről, az igazolófüzet megvásárlásáról, stb.
Napsütéses őszi vasárnapon folytattam a Közép-Dunántúli Piros túrát. Hárskútról ezúttal DNy felé indultam, majd néhány nem tervezett kitérő után az Augusztin-tanyánál ütöttem be a nap első pecsétjét. Utána átvágtam a Hajagon, száraz lábbal átkeltem a Fekete-séden és meg sem álltam a Pápavár aljáig. A Napköveknél nem napoztam, viszont a kisvasút helyén egészen Móricházáig zakatoltam. Sírok helyett csak halmokat láttam, de ez a kitérő éppen elég volt ahhoz, hogy a Gerence-völgyben ne kelljen a buszra várnom. A túra hosszabb, fényképes beszámolója a következő oldalon olvasható: https://turaelmenyeim.blogspot.com/2025/11/kdp-harskut-gerence-volgy-20251102.html
Ilyen a homokvasút túra is, azzal a vasúttal nagy kincs veszett el országban, de Európában se volt sok villamosított bányavasút, ha akkor nem hagyják veszni hagyni lenne akkora forgalma manapság, mint a Gyerekvasútnak
Nincs is azzal semmi baj, hogy előjött a Kinizsi 100 témája, hisz aki szereti csinálni, csak csinálja bátran! Csupán az volt a szándékom, hogy belássuk, hogy vannak, a dolgokat másként látó emberek is. (Köszönöm is a megerősítést!) Nem baj, ha megismerünk más szempontokat is, ami miatt túrázásra szánják magukat az emberek.
Pontosan ilyen szempont az is, hogy a Bányászkör kapcsán megismerhetjük a bányászat történetét, múltját, miközben jól érezzük magunkat a természetben.
Nem vagy egyedül ezzel. Én is a saját szórakoztatásomra túrázok, mindig igyekszem max 24 km alá szorítani a távot, főleg ha másnap is folytatni szándékozom. Több egyszerűen már nem esik jól, annak meg már semmi értelme nem lenne. Egy 40-50 km-es napi túrába max a rémálmaimban vágnék bele, és azokat a napokat is igyekszem elkerülni amikor akár több száz fő is várható az adott útvonalon egy szervezett (teljesítmény)túra miatt.
Nem vagy egyedül ezzel! Én is ezt gondolom, csak én az erdőjárásom hajnalán először a Kinizsibe kóstoltam bele egy kollégám unszolására, aztán miután teljesítettem, jöttem rá arra, hogy engem sem érdekel az időre történő rohanás, inkább a nézelődős, tájban elmélyedős erdőjárást szeretem én is.
De hogy visszatérjek a kiindulóponthoz, először Adani arra reagált, és jött elő a Kinizsi, hogy a Bányászkör Szent Borbála körét a fentebb leírtak ellenére mégis végigjárnám a díjának szépsége miatt.
Szerintem egyáltalán nem estél túlzásokba, egyszerűen csak fontosnak tartod ezt a dolgot. Nincs ezzel semmi baj. Még azzal sem, ha az általam nem ismert Csorba Péter a bögyödben van. Én sem kedvelek mindenkit. A most következőket pedig abszolút outszájderként és laikusként írom:
Engem ez kistáj felosztás az országhatárokra emlékeztet: valahol leültek emberek egy asztalhoz, aztán vonalakat húzogattak a térképen. Az egyik azt mondta, inkább jobbra húzzuk a vonalat, a másik meg éppen balra akarta. Aztán vagy megegyeztek, vagy nem. Ha nem, akkor elkezdtek lőni egymásra.
Nekem - ismétlem, tök laikusként - pont elegendő az, hogy tudom, hogy a Cserehátban járok (ahogy a Csorba Péter-féle anyagban van) és abszolút feleslegesnek érzem azt, hogy ezt a kistájat tovább kellene még bontani Kelet-Cserehátra és Nyugat-Cserehátra. Ennek ellenére neked, mint szakembernek lehetnek érveid és indokaid arra vonatkozólag, hogy mégiscsak érdemes ezt a kistájat két részre bontani, csak éppen ezeket én nem ismerem.
Ezért írtam azt, hogy az új felosztás szerintem áttekinthetőbb lett.
Tudom, hogy talán egyedül vagyok a véleményemmel: de, bár megemelem a kalapom, engem nem érdekel a Kinizsi 100! (Úgy álatában a teljesítmény túrázás sem.)
Pedig ez mostanában erősen divat. Az nem is turista, aki nem járja le. Pedig sokszorosát lejártam már, csak nem időre, hanem saját szórakozásomra. Én olyan abszurdnak érzem ezt, mint pld. a verseny zenélést. A zenélésnek nem az a lényege, hogy ki bírja tovább húzni a vonót! A túrázásnak sem az a lényege, hogy ki tud hamarabb, többet gyalogolni!
Számomra a túrázás lényege a természet csodálata! Nincs annál fantasztikusabb érzés, mint amikor befogad a táj, s a természet részévé válhatok arra a pár napra.
Persze nem vagyunk egyformák, s ha valaki erre vágyik, ám legyen! De szükségesnek éreztem az én gondolataimat is megosztani: van olyan is, aki így látja!
Először fejben kell elhatározni, hogy meg fogod csinálni. Szerintem enélkül készülhetsz rá akármennyit (fizikailag), nem fog sikerülni. Miután eldöntöttem, hogy szeretnék végigmenni a Kinizsi 100-on, először 50 km-es túrákon (Gerecse, Iszinik) indultam, majd amikor azoknak a befutójánál már őszintén tudtam mosolyogni, akkor végigmentem a Sárga70-en (két héttel a Gerecse50 után). Amikor aztán a Sárga70 céljában is tudtam őszintén mosolyogni, beneveztem a Kinizsi 100-ra. És sikerült! Útközben voltak időszakok, amikor nem tudtam mosolyogni, de a célban igen! (https://turaelmenyeim.blogspot.com/2024/06/kinizsi-100-valora-valt-alom-20240525-26.html) El kell hinned, hogy meg tudod csinálni!
Persze, minél kevesebb kistáj van, annál áttekinthetőbb. 1-nél lenne a legjobban. :-)
A viccet félretéve, az hogy egy kiadványban milyen színnel és betűmérettel ábrázolunk valamit, nagyban befolyásolja, hogy mit érzel áttekinthetőbbnek. Magyarán nem biztos, hogy azért áttekinthetőbb az új térkép, mert az új felosztás az. Csak úgy mondom.
Az én kis problémáim közül pár:
1) Nézd meg a letöltött 2021-es Csorba Péter által jegyzett anyag/könyv térképkivágatait! Szerintem zokogni fogsz, főleg ha a 2010-es kiadványét megnézed összehasonlításképpen. Pedig az is könyv, ez is könyv, mindkettő színes. De Csorba Péter könyvében még a térképkivágatok is csak a saját fényképei miatt vannak ott, ugyanis azon jelöli nyilakkal, hogy hol és milyen irányból készültek a fényképei.
2) Keress rá a Csorba Péter könyvben az adott kistájak legmagasabb és legalacsonyabb pontjár! Semmit sem találsz. Pedig ha átrendezed az ország felosztását, akkor bizony ez az adat is sok helyen megváltozott.
Magyarán az a bajom, hogy anélkül, hogy egy új kistájkataszter készült volna, valakik * készítettek egy új kistáj felosztást, majd azok közül egy ember, konkrétan a Magyar Földrajzi Társaság akkori elnöke, Csorba Péter (NB: "A kiadvány a Meridián Táj- és Környezetföldrajzi Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Földrajzi Társaság támogatásával készült.") készített egy könyvet, benne fényképekkel.
* "Végül azt is meg kell mondani, hogy a nemzeti atlaszba került tájbeosztás térképek szerzőinek névsora elég rövid, abban az elhunyt elődökön kívül csupán Csorba Péter, Kocsis Károly, Horváth Gergely és Gábris Gyula, valamint három erdélyi kollega: Bartos-Elekes Zsombor, Imecs Zoltán és Poszet Szilárd neve szerepel, jóllehet kezdetben ennél szélesebb szakmai kört vontunk be a műhely-megbeszélésekbe."
Egyébként jogos kritikája volt Csorba Péternek, hogy a korábbi kiadványokban nem szerepeltek fényképek, de ő nem bővített, hanem miután az általa újragondolt felosztás megszületett fényképezni indult.
Az meg szerintem végképp túlzás, hogy erre építve egy úgy születik egy könyv, mintha egy mini kistáj Biblia lenne. Pont ugyanolyan fura, mint amikor egy közép- vagy kisszótárból útiszótár készül, s a felhasználó arra ébred rá, hogy csak pont azok a szavak és kifejezések hiányoznak belőle, amit neki mondanak.
Idézek a könyvből: "A fenti előzmények hatására 2016-ban kezdtem el hazánk 196 kistájának módszeres fényképezését.". Tehát Csorba Péter úr már 2016-ban az új felosztással számolt, bár az MNA-ban csak 2018-ban jelent meg.
Egyik tanulmányában (2020. januárból ** ) egyébként még ő is ír az általam felvetett problémáról:
"Az ismertetett változtatások azzal a következménnyel is járnak, hogy szakmánk „bestsellere”, a csak néhány éve felújított Magyarország kistájainak katasztere (Dövényi Z. 2010) kötet is korrekcióra szorul. Ezzel egy kellemetlen róka-fogta-csuka állapotba kerültünk; a térképet változatlanul hagyni csak azért, hogy ne kelljen átírni a kistájkatasztert, nyilvánvalóan nem lehetett, viszont ezek után kötelességünk volna rövid időn belül elkészíteni a kistájkataszter új kiadását."
Na, erre ehelyett a valódi új kiadás helyett a következő évben megjelent a könyve, amivel írt egy fényképek által inspirált könyvet pár adattal, hogy senki ne mondhassa, hogy csak egy fényképalbumot tart a kezében.
Én úgy látom, hogy egy ember személyes ambíciói által hajtva felülvizsgálta a kistájbeosztást pár emberre, miközben maga is elismerte**, hogy hiába nyúlt volna egy csomó dologhoz, ezeket nem lehet kompromisszumok nélkül elvégezni, leírta 2020-ban (amikor már 4 éve fényképezgetett), hogy kell egy új kataszter, majd 1 évre rá kiadja a fényképalbumát.
** "Nem a legszerencsésebb módon tudtuk megoldani...." VAGY "Ezeket a felszínalaktani típusra utaló szavakat nem tartottuk szükségesnek megtartani. Kivételt tettünk azonban néhány...." VAGY "Ezt az alapelvet sem sikerült azonban maradéktalanul érvényesíteni,....."
Ez a diskurzus itt OFF, de annyit azért mondanék, hogy ha biztos vagy abban, hogy nem tudod teljesíteni a teljes távot, akkor ne is regisztráljál a 100-as távra, mivel limitált az indulók száma, ezért ne vedd el a lehetőséget mástól. Inkább indulj a 40 km-es résztávon, az Csillaghegytől Dorogig megy csak. Vagy pedig indulj három nap múlva, november 15-én az Iszinik-en, ami mint a neve is mutatja, a Kinizsi fordítottja, vagyis visszafelé járják be a távot. Annak is van 40-es résztávja, Dorogtól Budapestig.
Edzés és készülés nélkül h Mogyorósbányáig eljutok akkor már elégedett leszek Koldusszállásra Péliföldszentkeresztről felmászni az nagyon nehéz volt kéktúrán is.
Jó kis anyagot linkeltél, le is töltöttem magamnak. :-)
Tényleg sokat változott a kistájak felosztása, a régihez képest ég és föld. Én még vagy tíz éve foglalkoztam vele érintőlegesen, amikor cikkeket írtam a kéktúráról a TM-be. Akkor az MTSZ kérte, hogy a cikkekben pontosan hivatkozzak a kistájakra. Akkorról van meg a térkép és a számokhoz kapcsolódó felsorolás. Fel is teszem ide a régi térképet a többiek okulására (az új meg elérhető az általad linkelt anyag legelején). Mondjuk azt nem tudom, mennyire zanzásítja be a fórumszoft a képet, talán olvasható marad.
Hogy jobb lett-e az új felosztás van rosszabb? Ezen el lehet vitatkozni, de szerintem áttekinthetőbb lett.
A Homokvasút Élményút már a 2022-es Gerecse térképemen is szerepel mint tervezett útvonal. Azóta sem lett belőle semmi. De ettől még lehet, hogy megvalósítják.
A Kinizsi 100 második fele a könnyebbik (Mogyorósbánya-Tata), csak azért tűnik nehezebbnek, mert oda már fáradtan érkeznek meg a népek. Meg persze az átlagra már ráesteledik Péliföldszentkereszt környékén. Nekem Szárligeten volt a befutóm 2004-ben, akkor még a kéken ment a Kinizsi Koldusszállástól a célig, most már a sárgán Tatáig. De arra sem könnyebb.
Ne legyél kishitű! Ha elszánod rá magad, sikerülni fog! Nekem egyből egyszer sikerült, de akkor keményen rákészültem. Hetente egyre növekvő hosszúságú túrákat tettem, csak hogy fejlesszem az állóképességem, aztán amikor már simán hoztam az ötvenes távokat, akkor azt mondtam magamnak, hogy menni fog a duplája is. Ment is, de a célban azért nem volt őszinte a mosolyom. Meg a többi teljesítőnek sem. :-)
Kinizsi 100-at tervezem jövőre, nyilván végig nem fog menni, de a kíváncsiság, hogy meddig birom pláne úgy, hogy idén a legnagyobb kánikulában június végén letoltam Péliföldszentkereszt Szárliget távot a kéken majd 50 km séta volt és az utolsó km-eken már minden lépés kínszenvedés volt Épp be tudtam magam vonszolni az állomásra és fel a vonatra, utána napokig izomlázam volt annyira, hogy munkahelyen is inkább kivártam a liftet reggel, minthogy felmenjek lépcsőn a negyedik emeletre, mert az nálam általában a reggeli torna
Homokvasút nyomvonalára kerékpárutat terveznek, most érdemes lejárni, mikor még nincs meg. A legideálisabb akkor lenne ha már leírtották a gazt a kerékpárútnak ,de még nem kezdték el építeni. Két részletben bejártam a homokvasút útvonalát vannak nehezen járható részek Sárisápnál, de Csolnok után kb. végig járható, de néha azért kell töltést mászni, ahol egykor hídon ment át a közút felett és már nincs meg a híd. Alagút is le van zárva Csolnokon. Dorognál is van pár gazos rész, ill. az esztergomi vonal feletti híd már nincs meg, ott a síneken kell átkelni, de ott a pálya egyenes, jól belátható, azért óvatosan körülnézve
Sokáig vacilláltam, hogy melyik korábbi hsz-ra írjam be, hogy az elmúlt években (szerintem szétbarmolták) megváltoztatták a kistájak listáját. A geográfiához nem értek, az új besorolást, összevonásokat (230-ból 196) megítélni nem tudom, de az viszont zavar, hogy a régi kistájkataszterek (1990 és 2010) helyett az új besorolás úgy került be a friss MNA-ba, hogy megközelítőleg sem tartalmaz annyi adatot, mint a valódi kistájkataszterek.
A Schmidt Sándor-kör és a Hantken Miksa-kör nevű túráknak a nyakba akasztós érme nem motivál különösebben, hiszen azok is csak a jelvényes dobozomban végeznék az összes többi között, az útvonalukat pedig már lejártam a rövid túrákon, de a Szent Borbála kört mindenképpen végiggyalogolom még! Az a tűzzománc Szent Borbála kép szerintem nagyon szép és jól mutatna a falon, talán egy olyan keretben és háttérrel, amely jobban kiemeli az alakot. Azért még visszamegyek tavasszal.
A Homokvasút túra kicsit kilóg a többi közül, de azt is szeretném még lejárni, méghozzá azt is jövő kora tavasszal, mert a régi vasúti pályatesten sok helyen még gyalogos nyom sincs és akkor kisebb talán még a dzsindzsa.
Nagyon tetszik ez a kiírás, pontosan amiatt, amit írsz, hogy nem "csak" túrák, hanem az egész környék történelme, földrajza, kultúrája benne van. Kicsit többet kellene arrafelé tartózkodni, hogy legyen lehetőségünk bejárni. A hosszú túrákat is tervezed?
Akartam még járni egy többnapos túrát idén, s az időjárás is kegyes volt hozzám. A Viharsarok felé vettem az irányt, s 3,5 nap alatt 7 tornyot gyűjtöttem be.
A részleteket a hadidoki.ini.hu lapon, az "Egyéb túrák", "Geodéziai tornyok" alatt találjátok meg.
