Jön a nagy beígérés, 14.havi nyugdíj. Kérdés van rá fedezet?
Egy hosszú vita volt a 14. havi nyugdíjról, azt eldöntöttük, hogy lesz – mondta Orbán Viktor csütörtök esti Facebook-videójában.
A kormányfő szerint már csak a bevezetési rendjén dolgoznak.
Gulyás Gergely a csütörtök reggeli kormányinfón még azt mondta, „vizsgálják annak lehetőségét, hogy a 14. havi nyugdíjat hogyan tudják beszorítani a költségvetési keretek közé”.
A miniszter ekkor úgy fogalmazott: „Szeretnék bevezetni, de egyelőre ilyen kormánydöntés nem született.”
Jön a választás és ígérni kell, de szakértők szerint ekkora összeget nem lehet kigazdálkodni.
"Ez majdnem kétmillió magyart érinthet, Orbán Viktor hatalmas bejelentést lengetett be.
„Dolgozunk a 14. havi nyugdíj kérdésén is, az ügyben döntés még nem született” – írta az Indexnek a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A téma nem véletlenül került napirendre: Orbán Viktor nemrég belengette, hogy a kormány a 14. havi nyugdíj bevezetését is fontolgatja.
A kijelentés azonnal beindította a találgatásokat, hiszen egy ilyen lépés nemcsak a nyugdíjasoknak jelentene pluszpénzt, hanem a költségvetésnek is hatalmas terhet.
A politikai logika érthető, de megkérdezett szakértő szerint gazdaságilag most szinte lehetetlen lenne kigazdálkodni ekkora összeget."
"A legtöbb európai nyugdíjrendszerben a nyugdíjas elszegényedés elleni küzdelem jegyében az utóbbi néhány évben változtatták meg radikálisan a nyugdíjemelési eljárásaikat.
A modern európai nyugdíjrendszerekben - a szomszédos államok nyugdíjrendszereiben is - a vegyes indexálás speciális képletét alkalmazzák.
A vegyes emelési index ebben az esetben a következő: infláció 100% + reálkereset-növekedés x%, ahol az "x" lehet 20, 33 vagy 50% az egyes államok gyakorlatában.
(Az "x" csak pozitív lehet, vagyis egy olyan évben, amikor a reálkereset csökkent, a nyugdíj emelése az infláció 100%-os mértékével egyezik, azt nem csökkentik a reálkereset csökkenése miatt.)"
"A vártnál korábban, a szerda délutáni kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy a magyar állam 2025-ben 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést hajt végre.
A kormány a mai ülésén döntött a kiegészítő nyugdíjemelés mértékéről.
Várható mértékről már korábban döntés született, de miután speciális szabályok vannak – nem az infláció, hanem a nyugdíjas infláció az ami a kiegészítő nyugdíjemelésre irányadó – ezért a végleges mértéket és összegét most tudtuk meghatározni.”
"...közel 2,4 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy részesül a támogatásban."
- Amennyiben a nyugdíjas, a nyugdíja mellett, szabályosan bejelentett munkaviszonyban áll, nem kapja meg.
- A "Nők 40 Program" keretében nyugdíjba vonultak nem kapják meg.
- A szolgálati járadékban részesülők (jellemzően fegyveres testületekből nyugalmazottak) nem kapják meg.
Csak pár példa, amikról nem szól a propaganda.
Meg arról sem, hogy az Iványi Gábor vezette, személyes bosszúhgadjárat miatt állami támadás, ellehetetlenítés alatt álló egyháznak eddig 2,4millió forint értékben ajánlották fel az utalványt a nyugdíjasok. Tudom, ez "csak" nyolcvan főt jelent, aki nem magára költi. De azért jelzés értékű...
Orbán Viktor miniszterelnök közlése szerint eddig több mint 800 000 ember kapta meg az utalványt, október közepéig pedig összesen közel 2,4 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy részesül a támogatásban.
Az utalvány papíralapú, egyedi sorszámmal és vízjellel ellátott, és hideg élelmiszer vásárlására használható fel. Beváltható nagyobb élelmiszerüzletekben, piacokon, valamint őstermelőknél is.
Több áruházlánc – például Lidl, Aldi és Tesco – további kedvezményeket is biztosít az utalvány felhasználása mellé."
Közzétette idei globális nyugdíjjelentését a Natixis: a francia befektetési bank szakemberei szerint az infláció és a gazdasági bizonytalanság erősen fenyegeti a lakosság nyugdíjkilátásait, a legtöbben attól félnek, hogy sosem lesz elég pénzük arra, hogy élvezhessék a felhőtlen időskort.
Az elöregedés általános probléma a fejlett világban, Japán különösen szenved, de hamarosan más országok is követni fogják ezen a lejtőn.
A legjobban teljesítő nyugdíjrendszerek Norvégiában, Írországban és Svájcban találhatók, míg Magyarország egy helyezést rontott, így éppen csak megúszta, hogy az Európai Unió rangsorának negatív dobogójára kerüljön.
Egy új szabályozás szerint a nyugdíjasok számára biztosított élelmiszer-utalványok kizárólag hideg élelmiszerek vásárlására használhatók fel, és Legkésőbb október 15-ig kézbesítik a nyugdíjasoknak a kormány által ígért 30 ezer forintos élelmiszer-utalványt.
Azonban fontos részletekre érdemes figyelni: a kézbesítés szabályai szigorúak, és az utalvány felhasználásának határideje is korlátozott.
Muszáj azonban arra is figyelni, milyen kikötések vannak a nyugdíjas utalványra.
Csak és kizárólag hideg élelmiszert lehet belőle vásárolni, és csak Magyarország területén lehet beváltani az utalványt. Méghozzá legkésőbb 2025. december 31-ig.
A nyugdíjasok számára biztosított élelmiszer-utalványok felhasználási feltételei szigorúbbak, mint valaha.
Az új rendelkezés szerint az utalványokat kizárólag hideg élelmiszerek vásárlására lehet fordítani, és csak belföldön, Magyarország területén érvényesek.
Az utalványok felhasználási határideje 2025. december 31., így a jogosultaknak érdemes időben tervezniük, hogy mire költik el az összeget.
Az utalványokat olyan élelmiszert árusító helyeken lehet beváltani, ahol a hideg élelmiszerek értékesítése a kereskedelemről szóló törvény szerint főtevékenységként vagy az értékesítési helyen elsődleges tevékenységként történik.
Ez azt jelenti, hogy például egy zöldségesnél, egy élelmiszerboltban vagy egy piaci árusnál lehet beváltani az utalványt, amennyiben az adott hely megfelel a jogszabályi előírásoknak.
Azonban nem minden bolt vagy árus fogadja el az utalványt, ezért a vásárlás előtt célszerű tájékozódni, hogy az adott helyen elfogadják-e.
Fontos kiemelni, hogy az utalvány kizárólag hideg élelmiszerekre használható fel.
Ez magában foglalhatja például a friss zöldségeket, gyümölcsöket, pékárukat, tejtermékeket vagy egyéb nem hőkezelt ételeket. Azonban meleg ételek, például készételek vagy éttermekben történő fogyasztás nem tartozik a felhasználási körbe.
Ez a korlátozás sokak számára okozhat kellemetlenséget, különösen azoknak, akik gyakran vásárolnak készételeket vagy meleg ételeket.
Nagy Márton bejelentette, magasabb inflációt vár a kormány, így magasabb lesz a nyugdíjkorrekció
1,5 százalékos lesz a nyugdíjkorrekció a nemzetgazdasági miniszter szerint.
Megemelte idei inflációs várakozását a kormány, az eddigi 4,5 százalékról 4,7 százalékra – ennek megfelelően a korábban bejelentett 1,3 százalékos nyugdíjkorrekciónál nagyobb, 1,5 százalékos emelésre számíthatnak novemberben a nyugdíjasok – írta a Portfolio.hu
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közlésére hivatkozva.
A miniszter azt is közölte, hogy az ősszel várható nyugdíjkorrekció átlagos összege (feltehetőleg januárig visszamenőleg) 42.600 forint lehet, az átlagnyugdíjra vetítve.
Azt is közölte, hogy a nyugdíjkorrekció mintegy 105 milliárd forintos pluszkiadást jelent a költségvetésnek.
Riasztó képet festett a Központi Statisztikai Hivatal a magyarországi és globális demográfiai trendekről.
A születések száma csökken, az idősek aránya nő, a lakosság apad – miközben a nyugdíjrendszer fenntarthatósága is veszélybe kerülhet.
Globálisan a népesség 2085 körül tetőzhet, 10 milliárd fő körül, majd megindulhat a csökkenés.
A fejlett országok népessége már a század vége előtt megfeleződhet. Magyarország pedig már most az utolsók között van az EU-n belül a születésszám alapján.
A jelenlegi trendek alapján az előttünk álló évtizedekben nemcsak a nyugdíjrendszer kerülhet veszélybe, hanem a társadalmi fenntarthatóság is.
Túlkomplikált, drága és sokakat kizár – így vélekedik a nyugdíjas élelmiszer-utalványról a szakértő, miután nyilvánosságra került a kormányrendelet tervezete. Bár az utalvány célja elvileg az idősek támogatása, a jelenlegi formájában sok kérdést, sőt, egyesek szerint igazságtalanságokat is felvet.
A nyugdíjas élelmiszer-utalványokról szóló tervezet már most komoly vitákat váltott ki.
A szabályozás bonyolultsága, a jogosultak körének szűkítése és az adminisztrációs terhek miatt több szakértő, köztük Farkas András nyugdíjszakértő is éles kritikát fogalmazott meg.
„Nem lett volna összehasonlíthatatlanul egyszerűbb és milliárdokkal olcsóbb odaadni a jogosultaknak egyszeri 30 ezer forintot a szeptemberi nyugdíjukhoz hozzácsapva?”
– tette fel a kérdést Farkas.
Szerinte a kormány sokkal átláthatóbb és igazságosabb módon is támogathatná a nyugdíjasokat, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben.
Igen, ide vezet, hogy 15 éve csak az aktív doglozók béréből vonják a járulékot. A munkáltatók már un. szociális hozzájárulási adót fizetnek.
A járulékot azt arra kell költeni, amire beszedik. Ugyanis a járulék fizető és a járulék beszedő között egy olyan jogviszony keletkezik, hogy járulék fizetési idő lejárta után (jelen esetben értsd: nyugdíjba vonulás esetén) a járulék befizetője járadékra lesz jogosult a járulékot beszedőtől.
Adó befizetője és beszedője között ilyen jogviszony nem keletkezik. Az adót a beszedője arra költi, amire akarja. 15 éve újrákosi második kormányának egyik első intézkedése - a magánnyugdíj pénztárak einstandolása mellett - szociális hozzájárulási adó bevezetése volt az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék helyett. Mindenkit - engem is, nem is vagyok büszke rá - átvertek.
Gulyás szerint azért döntöttek – az idei évre vonatkozóan – erről, mert ez a legegyszerűbb, és mert a idősügyi szervezetek is az egyszerűbb megoldást kérték.
Érdekes, hogy pont ezt – hogy nagyon egyszerű lesz – kommunikálta a kormányzat az áfa-visszatérítésről is, közvetlenül azután, hogy Orbán Viktor beígérte a februári évértékelőben.
Aztán, hogy, hogy nem, idővel mégis több kérdés és kétség merült fel a megvalósíthatóság körül, például, hogy
K&H Bank: technikai hiba után jóváírták a májusi nyugdíjakat az ügyfeleknek
Hétfőn délelőtt a 24.hu több olvasói levelet kapott, melyekben arra hívták fel a figyelmet, hogy nem utalták el a megszokott időpontban a nyugdíjakat.
Mint az kiderült, a probléma a K&H Bank ügyfeleit érintheti.
"A mai napon a Magyar Államkincstártól beérkező összegek jóváírása ügyfeleink számláin megtörtént. A technikai probléma okozta késedelemért szíves elnézésüket kérjük és köszönjük eddig is tanúsított türelmüket.
A K&H mobilbank, a K&H e-bank, K&H Telecenter és a Vállalati Ügyfélszolgálat szolgáltatásaink újra teljeskörűen elérhetőek."
A technikai hiba éppen azt követően esett meg, hogy Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos „BRÉKING” felvezetéssel arra hívta fel a figyelmet, hogy hétfőtől utalják a májusi nyugdíjakat (ami a kormányzat törvényi kötelezettsége).
Hozzátette: „Magyarország kormánya nem ígérget felelőtlenül, hanem valóban megbecsüli az időseket”.
A kormány bejelentette, hogy januártól 3,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, ráadásul már 2025 novemberében egy átlagosan 40 ezer forintos egyszeri korrekció is érkezik.
A jövő évi költségvetésben 7700 milliárd forintot különítettek el a nyugdíjakra, és a vártnál jobb gazdasági kilátásoknak köszönhetően nyugdíjprémiumra is számíthatnak az idősek – írja a profitline.hu.
A 4,1 százalékos GDP-növekedéssel kalkuláló kormányzat akár 12 ezer forintos prémiumot is fizethet. A számítások szerint az átlagnyugdíj 2026-ban mintegy 8700 forinttal nőhet, elérve a 251 ezer forintot, míg a mediánnyugdíj 7700 forinttal emelkedhet, meghaladva a 222 ezer forintot.
A 2025-ös teljes körű nyugdíjkorrekcióra az állam 91 milliárd forintot szán, melynek részletei novemberben válnak ismertté.
A nyugdíjasok közel 60 százaléka szűkösen vagy nagyon szűkösen él.
Magyarországon egy olyan járás sincs, ahol az öregségi nyugdíj átlagösszege elég lenne egy egyszemélyes háztartás átlagos életszínvonalának biztosításához.
a magyar nyugdíjasok rendkívül magas aránya, 59,7 százaléka (közel 1,2 millió fő), kénytelen a szűkös vagy nagyon szűkös életszínvonalon fenntartani magát.
míg a férfiaknál a szűkös vagy nagyon szűkös megélhetési arány „csak” 50,9% (kb. 370 ezer fő), addig
a nőknél eléri a 64,8 százalékot, ami több mint 825 ezer főt jelent a két legalacsonyabb szinten.
Ez azt jelenti, hogy százezrek – és különösen a nyugdíjas nők többsége – számára a mindennapok a folyamatos lemondásról és a számolgatásáról szólnak, messze attól a méltóságteljes időskortól, amit mindenki megérdemelne.
Ha valaki elmegy a jövőben egy olyan konferenciára, ahol ez a dilettáns, handa-bandázó kókler beszél, vigyen már egy jókora tükröt, és tegye le elé! Hátha észreveszi, hogy ki, és kik okozzák ezt!
Farkas András: Nem így kellene a nyugdíjakat emelni
Inflációkövető nyugdíjemelés helyett kombinált emelést javasol a nyugdíjszakértő, majd a kisnyugdíjak felzárkóztatását.
Én is annak a híve vagyok, hogy egy szolidaritási elemnek érvényesülnie kéne, hisz így működnek a modern nyugdíjrendszerek: azok, akik magasabb nyugdíjat kapnak kevesebbet szoktak kapni az emelésből, a kisnyugdíjasok pedig többet – fejtette ki.
Viszont szerinte itthon először a nyugdíjrendszer alapjait kéne megváltoztatni.
Pont úgy, ahogy az összes környező ország megtette, kivétel nélkül – tette hozzá.
Jelenleg inflációkövető nyugdíjemelés van Magyarországon. Javaslata szerint viszont
az infláció mellett
a nettó reálkereset-növekedés meghatározott részével is növelni kéne a nyugdíjakat.
Ha ez már megvan, utána lehet a nyugdíjszakértő szerint arról beszélni, hogy miként érvényesítsük ebben a rendszerben a szolidaritás elvét.
Nagy Márton: durva meglepetés jöhet az inflációnál
Akár 7 százalékig is felkúszhat az élelmiszer-infláció – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Macronomx konferencián.
A gazdasági csúcsminiszter hangsúlyozta, hogy nagyon kell most figyelnünk arra, hogy kúszik felfelé az infláció, ezen belül is különösen az élelmiszerek árának emelkedése okozhat gondokat.
Az élelmiszer-infláció februárban felmehet akár 7 százalék fölé is,
ami azt jelenti, lehet, hogy a teljes infláció nem tud majd csökkenni
