Megvan a valós vevő a Tisza Szállóra? Sokat sejtető választ adott az ingatlanközvetítől
Arról, hogy piacra dobták az egykoron a város jelképének számító épületet, még márciusban számoltunk be.
Akkor az OTP Ingatlanpont honlapján jelent meg a hirdetmény, hogy 995 millió forint ellenében új tulajdonost keresnek a szállodának.
A vételi lehetőség kapcsán a közösségi finanszírozás gondolata is felötlött a helyiek körében, de még az ismert vállalkozó, Jákob Zoltánt neve is felröppent lehetséges befektetőként.
A fenti kezdetű felhívással, az Ingatlan.com oldalán mindenesetre továbbra is elérhető az ajánlat, változatlanul közel egymilliárd forintért. Hírportálunk szerdán telefonon kereste a közvetítőt a szálló kapcsán.
Arra voltunk kíváncsiak, van-e érdeklődés a Tisza Szálló iránt, és ha igen, milyen mértékű, illetve érkezett-e már komolyan vehető vételi ajánlat. Ám ezeket az információkat nem adhatták ki.
Így azt sem árulták el, nem éppen azért van-e titkolózás, mert folyamatban van már egy üzleti egyeztetés.
"Több más tervezett fejlesztési beruházás bejelentése között azt is megemlítették, hogy a városi tulajdonba kerülő, a Gólya parkban álló víztornyot a Szolnoki Szakképzési Centrum fogja hasznosítani.
A most induló beruházás-sorozat bejelentésekor elhangzott, hogy az újra városi tulajdonba kerülő, a francia nyelvben chateau d’eau-nak, a „víz kastélyának” nevezett szolnoki víztorony hasznosítására a Szolnoki Szakképzési Centrumot kérték fel állagmegóvás és -felújítás utáni hasznosításra."
Szolnok egyik jelképének számít a Tiszai hajósok terén található kérészkompozíció, a kérészpár fiú részét azonban nemrég tönkretették.
A megrongált szolnoki szobor javítási munkálatai már zajlanak, az alkotás a tervek szerint még a szökőkút beindítása előtt visszakerül eredeti helyére.
A Kérészek násztánca szoborcsoport Varga Gábor szobrászművész alkotása, a javítási munkálatokat Baráth Fábián szobrászművész végzi.
Az épület romokban és valószínűleg le fogják bontani. Amennyiben várható és terjeszkedik a Reptár akkor ezt a területet is beépítik és eltűnik az épület. MÁV épület és valamikor emberek laktak itt.
Mi lesz a sorsa egy nemrég kigyulladt, patinás szolnoki vasúti épületnek?
Most kinek a tulajdona?
A mellőzött vasúti épülettel kapcsolatban a legfontosabb kérdés az, hogy kinek a tulajdona. Érdeklődtük a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságánál és mint kiderült, a ház 2013-ig az államvasút tulajdona volt, ekkor átkerült a magyar államhoz, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV).
Megkerestük az MNV Zrt.-t, van-e tervük az épülettel.
Azt a választ kaptuk, hogy az ingatlan Szolnok Megyei Jogú Város tulajdona.
A városházától pedig azt válaszolták, hogy a telek, melyen a ház áll vegyes tulajdonú: egy része az önkormányzaté, másik része magántulajdon.
A telek értékes, fejlesztendő terület, a szolnoki repülőmúzeum, a Reptár folytatását képzelték ide.
Ez forráshiány nem időszerű, ráadásul azt sem tudni, hogy a magántulajdonos.
Amíg ez tisztázódik, addig az őrház tovább romlik.
Akár menthetetlenül is. Ha elpusztul, Szolnok egyetlen romantikus stílusú vasúti épülete semmisül meg, a város vasúttörténetének egy kis szelete.
Bizonyára minden szolnoki ismeri, a város egyik jelképe is lehetne, de sajnos méltatlanul elhanyagolt állapotban van.
A Gólya parkban, vagyis hivatalosan Eötvös téren található víztorony mai napig arra vár, hogy valaki végre észrevegye.
Pár évvel ezelőtt lehetett arról olvasni, hogy többen próbálkoztak a városvezetésnél ilyen irányú ötletekkel, de sajnos mind falakba ütközött.
Amihez persze hozzátartozik, hogy nem a város tulajdonában van, viszont meg nem erősített forrásból úgy tudjuk, hogy felajánlották a városnak 70 millió forint körüli összegért.
Szolnokon is különösen fontos lenne a sok leromlott állapotú, de egykor igazán szép épülettel foglalkozni és azokat hasznosítani valamilyen formában, mielőtt nekilátunk az új, ki tudja mennyire hasznos épületek munkálataihoz.
Műemlékké avatják a legendás szolnoki cukorrépaüzem gyárkapuját.
"Talán utolsó jelentős méretű tárgyi emlékbe kapaszkodnak Szolnokon a cukorgyári lakótelepen élők. Azon túl, hogy a cukorgyári városrész még napjainkban is beazonosítható terület, a nevén kívül talán már csak a Tószegi útról a gyárhoz vezető Gyökér út elején álló, „Szolnoki Cukorgyár” feliratú óriáskapu hirdeti, hogy ez volt az ígéret földje, itt állt a Kánaán.
A napokban lakossági kezdeményezésre felújították a gyárkaput, és immáron mementóvá vált."
Elvesztette minősítését az egykor szebb napokat látott szolnoki Tisza Szálló
"A közkifolyó technikai okok miatt átmenetileg nem üzemel, olvasható egy kiragasztott papíroson a Tisza Szálló artézi kútjánál. Olvasóink jelzései alapján jártunk utána a lehetséges magyarázatoknak, de gyorsan kiderült, hogy egy műszaki hibánál összetettebb okok húzódhatnak meg a háttérben.
A korábban alkalmazott gyógyvíz minősítése megszűnt a több száz méter mélyről felszínre törő termálvíz esetében.
A gyógyászati szolgáltatásoknak is hűlt helye. Ráadásul egy magát megnevezni nem kívánó informátorunk szerint az egykoron patinás hotelre a vendégei miatt ma jobban illik a munkásszálló elnevezés.
Azonban a falra szegelt kitüntető cím hamiskás képet mutat, miután a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége már régen „leminősítette” közösségi oldalán a Hotel Tiszának nevezett szállodát, melyet a portálon a csillagaitól megfosztották, és „nem minősített” állapotba helyezték.
A rendszerváltozás után privatizálták az addig a HungarHotels szállodalánchoz tartozó szolnoki szállót: 1992 májusától egy vállalkozói kör vásárolta ki, majd pedig 2010 októberétől kínai kézbe került.
A jelenlegi tulajdonos a korábban félmilliárd forintért megszerzett létesítményt ma kétmilliárd forint feletti összegért adná el a városnak, ám ez a kiadás tönkrezúzná Szolnok költségvetését..."
Pénteken mérföldkőhöz érkezett a szolnoki szomorú Jézus szobor helyreállítása. A szobor ugyanis visszakerült nagyjából a régi helyére, a Mészáros Lőrinc utca elejére.
Legalább négyhónapos helyreállítást követően ismét Szolnokon látható a szomorú Jézus szobor a Belvárosi templommal szemben, majdnem a régi helyén. Azért csak majdnem, hiszen az egész szobrot régi helyétől kissé odébb helyezték el.
Nos, akkor vajon miért is van a belvárosban annyi üres, kiadó üzlethelyiség?
Ez csak az egyik jele annak, hogy Szolnokon sem éppen luxemburgi méreteket ölt az életszínvonal.
Másik jele, hogy Szolnokon szolgáltatásokban sem nagyon lehet dúskálni, például alig van szállodai kapacitása.
Igaz, épül most egy Tiszakavics, de az is kevés lehet az üdvösséghez. Persze nincs is annyi látnivaló a városban, hogy turisták özönét kelljen elhelyezni.
Régen is volt igény szállodára, lásd a volt Nemzeti Szálloda épületét, ami jelen állapotában siralmas néz ki a belváros szívében.
Évek óta elhagyatott, állapota pusztuló.
Lebontani minden bizonnyal drága mulatság lenne, bár ha a volt Damjanich Uszodát nézzük, akkor semmi sem tűnik lehetetlennek.
Újrahasznosítani pedig még inkább őrületes költségekkel járhat.
Patthelyzet. Szerencsére régen jól megépítették, így egyelőre nem omladozik, nincs szükség “életmentő” beavatkozásra.
A cikkből kiderül, hogy 1971-ben fogadhatott állítólag utoljára vendégeket.
Ráadásul Szolnok legújabbkori történetében kifejezetten fontos mérföldkőnek számít a szálló: saját áramfejlesztője révén, ebben az épületben gyúlt Szolnokon először villanyvilágítás.
"Szolnok történelme folyamán több emlékmű "múlt ki" a város közterületeiről. Ezek nyomába indul e topik."
Szép kezdeményezés volt részedről 2004-ben mikor elindítottad e topikot. Akkor senki sem gondolt arra, te sem, hogy ekkorát változik a közélet és fórumban megnyilvánuló személyek szereplése.
Drága Janina, hol vagy most, mert úgy érzem úgy eltűntél mint az általad felemlített emlékművek!
Valószínűleg az emberek elfejtenek dolgokat, mert amikor 1966 vagy 1967 körül kinyitották a Ságvárit a Beloiannisz útig, a jelenlegi Szapáry is Ságvári lett vagy volt, hogy mikortól nem tudom.
Így elképzelhető, hogy szakszervezeti székház volt maga az épület, de a művházat Ságvárinak hívták.
