Tegnap egy érdekes portékát találtam és vettem meg a börzén. A típus létezéséről addig nem is tudtam, ameddig nyáron nem találtam a neten egy orosz modellező által összegyűjtött NDK-s katalógust.
Eszerint a cikkszámi ME 6418-01, 5133/5/12 voltak. ami hivatalos katalógust korábban láttam, abban egyikben sem szerepelt ebben a formában. A gyári katalógusokban csak a kocsi forgózsámolyos változata szerepelt ME 129a, ME 129-01, 05/129-01, 5260/5/29 számokon.
"Nagyító alá" véve a kocsit, lehet, hogy a rakoncák nem eredetiek, mert a Vitalij Kohemaszov (vagy Kocsemaszov?) féle katalógusban a végükön egy karika látszik, ezen meg nincs. Lehet, hogy Evergreen profilból vannak. De amennyiért vettem a kocsit, abba még ez is belefér. A rönkök be voltak ragasztva a kocsiba, de szerencsére ki lehetett pattintani, és csak a festék sérült egy kicsit, de az nem különösebben gond, bármikor újra festhető. Amikor megvettem, Roco kereket voltak, de azokat kicseréltem, mert az előző barbár tulajdonosa a kúpok végét laposra reszelte. De jó ebbe a Schicht kerék is.
Persze huncut volt a PIKO is, mert a zsámolyos kocsinak voltak ilyen rakoncái eredetileg, tehát egy típusból kettőt csinált, de ennek oka valószínűleg az lehetett, hogy ívekben a rakoncák között nem fért volna el a rönkszállítmány.
Ha közeli családtag akkor adó és illetékmentes az örökség, fel kell értékeltetni és a becsértéket a hagyatéki végzésben feltüntetni( ez később mint beszerzési érték is lehet az adóbevallásban) ha ez az érték felett kerül értékesítésre akkor a többlet az jövedelem az után adózik az örökös , ha kevesebb akkor nem adózik az örökös az én meglétésem szerint.
Ha a szerzési érték ismert (pl. megvannak a számlák), vagy ha a hagyatéki vagyonleltárban benne volt, akkor valamekkora értéken volt benne, ez az érték lesz a szerzési érték, az adó alapja a bevétel és a szerzési érték különbözete. Ha az adó alapja (a jövedelem) után számított adó nem haladja meg a 200 ezer forintot, akkor bevallani és befizetni sem kell az ilyen adót.
Ha nem volt benne a hagyatéki vagyonleltárban és a szerzési ár nem ismert, akkor az adóalap a bevétel (az eladási ár) 25%-a, azzal hogy itt is igaz, az éves 200 ezer forint alatti adófizetési kötelezettséget eredményező jövedelmet bevallani és az adót befizetni sem kell.
Praktikusan ez azt jelenti, hogy évente 800 ezer forint értékben lehet az ilyen portékát eladni adómentesen, ha a szerzési ár nem ismert.
Még egy olyan eset is befigyelhet, ha Te eladási céllal jutsz hozzá ehhez a hagyatékhoz, akkor nálad az eladásból származó jövedelem az SZJA szempontjából egyéb jövedelemmé válik és az ilyen jövedelem után 13% szociális hozzájárulás adó fizetési kötelezettség is keletkezhet. Ennek is vannak adózási sajátosságai, de ezt most nem taglalnám.
Ez természetesen adóköteles, sőt a befolyt összeget jelezni kell a hagyatéki tárgyaláskor, illetve fel kell értékeltetni. Sajnos részem volt e tortúrában :(
Én épp most adom el a vasútmodellklubunk egyik elhunyt tagjának megmaradt modelljeit (csak kb. 70 modell), így első kézből tudok tapasztalatot írni. Igaz én Svájcon belül csinálom, de alapvetően érvényes otthonra is.
Amennyiben nem nagy veszteséggel akartok túladni a modelleken, abban az esetben muszáj lesz egyesével katalogizálni minden modellt. Ami rengeteg idő. Nekem ez a közel 70 modell kb. 20-24 órámba telt. Lista írása gyártó, cikkszám és modell megnevezésével. Digitális vagy analóg? Ha digtális, akkor milyen dekóder van benne? Valamint fotók készítése mindenről, melyek közben a modellek állapotáról is leírás kell, hibák, sérülés, hiányzó részek? Ezután minden modellre egyesével rákeresni a neten, hogy nagyjából milyen értéket képviselhetnek manapság állapottól függően. Majd mindent feltölteni különböző honlapokra, mint pl. az itteni Börze topic-ba, vagy facebookos csoportokba, illetve jófogásra vagy vaterára, eBayre. Ezeknél ugyebár van sikerdíj (mindnél változó, országonként is, mert pl. az eBay-es eladás magánszemélyként Németországban országon belülre eladva már ingyenes, országon kívülre pedig kb. 10%). De ott van az osztrák Willhaben vagy a német Kleinanzeigen, ahol ingyenes minden. Valamint otthoni börzékre kivinni a modelleket, ahogy írtad.
A könnyebbik út, hogy pl. rengeteg németországi bolt vesz meg egész készleteket, de ebben az esetben valóban nyomott árakkal kell számolni. Egy biztos, rengeteg meló lesz az eladás, előre is kitartást kívánok hozzá.
Az eBay jutaléka 13,25% 7.500,- dollárig, az afölötti rész után 2,35%, tehát előbb alaposan tájékozódj, mielőtt elvetsz valamit, illetve ha valami mellett döntenél.
Általában passzív szemlélője vagyok a fórumon történéseknek, de most billentyűzetet ragadok.
Ismerősöm ismerőse sajnálatos módon örökös lett, és a segítségemet kérte az eladásban, mert ő nem ért hozzá. Az édesapja ugyanis vasútmodell gyűjtő volt. Elmondása alapján több ezer darabos a készlet, amit nem igazán tudtam elhinni. Ma azonban voltam az elhunyt úr lakásában, és úgy tűnik, nem nagyon túlzott az ismerősöm. A lakás tele van, és főleg vasútmodellekkel van tele.
Profi én sem vagyok, ezért azt mondtam neki, hogy egy pár évig eltartana nekem az eladás, ő azonban szeretne kb. fél év alatt végezni. Ez feladja a leckét...
A modellekről: van minden IS, de a fő vonal első blikkre Ep.II-III német vagonok.
PIKO csak elvétve, inkább Brawa, Fleischmann, Liliput, de akad Marklin is.
Komplett szettek, valamint gőzmozdonyok is vannak.
Állapotuk felületes szemrevételezés után elég jó, minden dobozban van, papírral-fóliával stb, keveset futhattak.
Egyelőre az még kétséges, hogy van-e a lakásban valahol legalább egy katalógus a gyűjteményről. Jó lenne, mert ennyit még listázni is nagy meló.
És a nagy kérdés: hogy lehet ezen egyáltalán túladni? Természetesen azt a lehetőséget kivéve, hogy valaki odajön és megveszi az egészet 30%-os áron.
Én arra gondoltam, hogy rendszerezni kéne az anyagot. Különválasztani az értékesebb (pl gőzmozdonyok, komplett kocsiszettek) és a "kapósabb" (itthon is előforduló modern járműállomány) termékeket, és ezeket akár itt a fórumon, akár itthoni börzéken eladni.
Az itthon kevésbé keresett II. korszakos részét pedig német földön kéne értékesíteni, de az nekem szürke zóna... Az Ebay meg levesz vagy 30%-ot az eladási árból, ha jól tudom.
Pár roncs állapotból visszahozott kocsi. Az elsőnek még pályaszámot is kellett adni, mert a gyárit a barbár német tulajdonosa félig ledarálta. De akkor már olyan pályaszámot kapott, amit egy, a háborút átvészelő, és a keleti országrészben maradt darab viselt. És az osztályjelzés is legyen ott, ahol kell (meg a "SCHICHT" oldtimerrel is egyezzen).
A teljes C4ü-35-ös haramadosztályú kocsikkal összeállított szerelvény ilyen lett némi Liliput kiegészítéssel:
Egy régebbi gyártású zimo dekóder került bele. A recsegő fémes fogaskerékzaj sajnos nem lesz jobb a digitalizálástól, de egyébként szépen megy; elég komoly motor van benne hál'Istennek, így azzal nem kellett nyűglődni.
Így néz ki alulról a futókerék és az alváz csatlakozása:
Azért ezen a mozdonyon mindig elképedek, hogy mennyire jó konstrukciót alkotott a PIKO az '50-es évek közepén. Vagy inkább az első felében, amikor megtervezték.
Nem. Gyári. Volt ilyen, de ritkán lehet látni. Nagy szerencsém volt, közel két éve valaki az e-bay-en hirdette meg piros dobozával együtt. Úgy emlékszem, hogy nem is kifejezetten a modellvasutas holmik között. Pár kisebb baja volt, a szerkocsi szegecsének lazulása miatt a forgóváz le volt esve, a füstterelőről a festék részlegesen elpattogzott, a futókerék mellgerendáról meg teljesen le volt kopva a piros festék. Némi javítással ezek könnyen megoldható dolgok voltak. Valami 42 ájróért megérte megvenni, már csak azért is, mert azóta sem láttam ilyen kivitelűt, csak a fix futókerekeset. (Nemrég a Macerán láttam egyet, de az tényleg házilag lett átalakítva. És annak dupla volt az ára.)
Nézegettem egyik nap a magyar modelles topikot, és elszörnyedtem, hogy néhány új, de drága modell modellnek mennyi körtüzes és egyéb baja van. Ismét elkezdtem örülni, hogy ezek az öreg gépek strapabíróak, üzembiztosak még az apró-cseprő konstrukciós problémáik ellenére is. És legfőképpen töredék áron beszerezhetők ezek az öreg darabok.
Nemrég vettem egy régi HRUSKA BR 84-est. Némi felújítás után ilyen lett:
A mellékelt vagonokhoz még egy kérés; akinek esetleg lenne az 506-os pályaszámú VTG vagon, és megválna tőle, szívesen beilleszteném a sorozatba. Esetleg keressen meg mail-ben, ha lenne ilyen elfekvőben valakinél. Köszönöm!
Igen; mondhatni újnak megfelelő állapotban került hozzám, így én raktam fel az alkatrészeket, nem lett összekenve ragasztóval.
A korához képest gyárilag is szép kidolgozású, a feliratai is hibátlanok, mind olvashatóak.
Emellett a kapcsolós oldalra kapott egy kurzkupplung-kinematikát, Roco kerekeket, digitálisan kapcsolható belső világítást és homlokfényt, meg egy-két kiegészítő apróalkatrészt, ami tovább löki még kicsit a dolgot (villámjelek, iránytáblák, mozdonyvezető figura, távvezérlési csatlások, ilyesmik…). 😉
