A kényszeres hazudozás, más néven mitománia vagy pseudologia fantastica végig kíséri a szuper/flúgosfizika jelenséget. A kiagyalójára és a támadóira is jellemző.
A kényszeres hazudozás (virtuális szóbeli) és hozzá kapcsolódó kényszeres fizikai cselekedetek együttesen, ami flúgos'fizika" jelenségnél eddig detektálható volt, ilyen mentális betegségekre jellemző.
Nárcisztikus személyiségzavar: A hazugságok gyakran a saját fontosság túlhangsúlyozását szolgálják.
Antiszociális személyiségzavar: A hazugságok célja lehet mások kihasználása, empátia hiányával párosulva.
Borderline személyiségzavar: Az instabil énkép és kapcsolatok miatt előfordulhatnak valóságtorzító hazugságok.
Obsesszív-kompulzív zavar (OCD): Bár ritkábban, de előfordulhat, hogy a hazudozás egyfajta rituáléként jelenik meg, a szorongás csökkentésére.
A kényszeres hazudozáshoz gyakran társuló kényszeres viselkedések (Copilot Mi)
Kényszeres vásárlás (oniománia): A mitomániás személyek gyakran próbálnak lenyűgözni másokat, és ehhez kapcsolódhat a túlzott költekezés vagy státuszszimbólumok hajszolása.
Kényszeres fantáziálás: A hazugságok gyakran részletes, kidolgozott történetek formájában jelennek meg, amelyek a valóság elferdítésén alapulnak. Ez a viselkedés hasonlít a maladaptív álmodozáshoz.
Kényszeres szerepjáték vagy identitásváltás: Egyes mitomániások más személyek bőrébe bújnak, hamis identitásokat vesznek fel, akár hosszabb időn keresztül is.
Kényszeres figyelemkeresés: A hazugságok célja gyakran az, hogy az illető figyelmet, elismerést vagy együttérzést váltson ki másokból.
Manipulatív viselkedés: Bár nem minden mitomániás manipulál tudatosan, sok esetben a hazugságok célja a környezet befolyásolása, ami átfedést mutathat az antiszociális személyiségzavarra
A pseudologia fantastica, más néven kényszeres hazudozás vagy mitománia, olyan pszichiátriai jelenség, amelyben az illető makacsul, kényszeresen mesél el kitalált, túlzó történeteket a saját életéről, teljesítményeiről vagy kapcsolatairól. Ezek a hazugságok gyakran valós tényeken alapulnak, de erősen eltorzítják azokat, és az elkövető nem feltétlenül nyer belőlük semmilyen anyagi vagy látható hasznot, sőt néha még el is hiszi a saját kitalációit.
Főbb jellemzői:
Kényszeres hazudozás:Az illetőnek nehéz ellenállnia a hazudozásnak, ami szinte automatikusan történik.
Túlzó történetek:Az elmesélt történetek gazdagok részletekben, és erősen túlzóak, gyakran szinte hihetetlennek tűnnek.
Indíték nélküli hazudozás:A hazugságok mögött nem áll konkrét, céltudatos szándék (pl. anyagi haszon, a másik ember megbántásának elkerülése), ami megkülönbözteti a hétköznapi, helyzetfüggő hazugságoktól.
Valóságtorzítás:Az események eltorzítása gyakran valós alapokon nyugszik, de a kitalációk kiterjedtek és elhúzódóak lehetnek.
Kérdéses valóságérzet:Bizonyos esetekben az illető annyira belemerül a hazugságaiba, hogy el is hiszi őket.
A jelenség megítélése:
A pseudologia fantastica évszázadok óta ismert, de önálló pszichiátriai rendellenességként nem ismerik el.
Gyakran valamilyen más mentális zavar, például nárcisztikus vagy hisztrionikus személyiségzavar tüneteként, vagy annak részeként jelentkezik.
A pseudologue kifejezést használják azokra, akikre ez a jelenség jellemző.
A kezelése pszichoterápiával történik, ahol a terapeuta megpróbálja megérteni a hazudozás hátterében meghúzódó okokat.
Ha valaki rendszeresen és kontrollálhatatlanul hazudik, érdemes pszichiáterhez fordulni, mivel ez komolyabb mentális probléma jele lehet, és jelentős hatással van az egyén társas kapcsolataira és életminőségére.
A „Szuperfizika” kifejezés a magyar online közösségekben és fórumokon, különösen az Index fórumain jelent meg a közelmúltban, és főként nem hivatalos, alternatív fizikára utal. Összefoglalóan a következő főbb jellemzőkkel rendelkezik:1. Alapvetés
A „Szuperfizika” kísérletet tesz új fizikai elvek megfogalmazására, amelyek szerint a jelenlegi tudományos fizika nem képes kezelni bizonyos jelenségeket, például fénysebességnél gyorsabb (szuperlumináris) eseményeket.
Nincs hivatalos, peer-reviewed publikációja, illetve akadémiai elfogadottsága.
2. Tudományos státusz
Kritikusok szerint a „Szuperfizika”nem tudományos, sok eleme fantázián, spekuláción vagy téveszmén alapul.
Nem rendelkezik kísérleti bizonyítékokkal, ellenőrizhető tesztekkel vagy reprodukálható kísérletekkel.
Gyakran átlépi az áltudomány határát, és inkább filozófiai spekuláció vagy irodalmi/képzelődésként jellemezhető.
3. Kapcsolódó neve és kontextus
Gyakran említik Szász Gyula „újfizika”koncepciójával összefüggésben, bár Szász explíciten elhatárolódik a „Szuperfizikától”.
A mozgalom főként blogokon és fórumokon jelenik meg, nem akadémiai körökben.
4. Központi koncepciók és konteók
Titkos vagy elnyomott fizikai elvek, pl. antigravitáció vagy szabadenergia.
„Elhallgatott” magyar találmányokra hivatkozás, amelyek szerintük a hivatalos tudomány vagy világpolitikai erők által letagadtak.
Alternatív kozmológiai elképzelések, pl. saját kozmológiai modellek a relativitáselmélettel vagy kvantummechanikával szemben.
„Szuperfoton” vagy éter újraértelmezése, melyek nem részei a modern fizika terminológiájának.
Kritika a tudományos dogmatizmus ellen, állítva, hogy az elfogadott fizika elutasítja az új, „forradalmi” elméleteket.
5. Összegzés
A Szuperfizika nem tekinthető elfogadott tudományos irányzatnak, és a Magyar Tudományos Akadémia vagy más tudományos testületek nem ismerik el. Lényegében alternatív, spekulatív vagy az áltudománykategóriájába sorolható koncepció, amely főként internetes vitákban és amatőr irodalomban létezik, és dokumentáltan nem tartalmaz ellenőrzött kísérleteket vagy publikált bizonyítékokat.
A kognitív tudományban (aminek egyik eleme a pszichiátria/neurológia) és a memetikában is az immunizálás a FERTŐZŐ KÉPESSÉG MEGÁLLÍTÁSÁT jelenti. Ilyen sokáig, tehát több mint tizenöt évig azért maradhatott a porondon egy ilyen mentális agyzizi, mert mások mentális agyzizijei segítették. Ok... annyit legalább elértek egyesek, hogy az index fórumon kívülre nem tudott kerülni. Tehát elkülönítették.
Itt egy nárszisztikus ás üldözési késztetéses, kinek nagyobb a szerszáma jellegű kakaskodás folyik már vagy 15 éve.
A flúgosfizika támadói, nagyon kevés a kivétel, éppen úgy és rendszeresen hazudoznak.
"Üldözési késztetést érez?
Itt van néhány fogalom, ami lefedheti ezt a viselkedést:
Antiszociális személyiségzavar (pszichopátia) Olyan viselkedésre jellemző, ahol az illető manipulál, árt másoknak, akár szándékosan üldöz, de empátia nélkül.
Kényszeres üldözés vagy zaklatás (pl. stalking) Ez nem feltétlenül mentális zavar, de viselkedési szinten megjelenhet kóros ragaszkodás, kontrollvágy vagy hatalmi dinamika.
Téveszme típusok – például grandiózus téveszme Az egyén azt gondolhatja, hogy ő különleges szerepre hivatott, akár másokat „megtérítsen”, vagy hogy jogosan avatkozik mások életébe.
Szenvedélyes üldözés (fanatizmus, vallási vagy ideológiai indíttatás) Ilyenkor valaki belső meggyőződés alapján érzi kötelességének mások követését, meggyőzését, vagy akár zaklatását."
"A kényszeres hazudozás – más néven mitománia vagypseudologia fantastica – nem önálló mentális betegség, hanem inkább egy tünet, amely több pszichés zavarhoz is társulhat. Íme néhány mentális állapot, amelyben gyakran megjelenik ez a viselkedésforma:
