Keresés

Mikor az istentelenséged a büszkeségedben nem engedi, hogy keresd az akaratát benned

A Föld célja az lesz, hogy szolgáld az Istengyermekeket céljaiknak az elérésében, hogy ki tudják küzdeni megszentelődésüket

Igen azokat szolgálod, akiket heréknek tartasz, akiket dologtalannak tartasz

Miközben kifeszítik magukat a keresztre

Ugyan úgy jössz, és mész, hogy nem hagysz nyomot magad után

Mégis előbb-utóbb eljutsz az Isten számos iskolájának az egyikébe

Ahol ugyan már nem adatik meg az a lehetőség, mint a Földön, de mégiscsak ugyan vontatottan, de sok kiküzdésben elérheted a célodat

Hogy nem leszel büszke a földi utadra, hiszen az akaratod, hogy ne lehessél arra büszke

Ugyan az Isten gyermekei eléd tárják az igazságot

De amikor meglátják a megmakacskodásodat, elfordulnak tőled, és magadra hagynak, akkor legyél magaddal, ha magadat akarod

A hit meg megmarad az Isten gyermekeinek, hogy megtalálják Isten jelenlétében a bizonyosságot

Aki meg nem találja meg a bizonyosságot az igazságban, csak őrlődjön magában

Őrlődésedben meg keresel, és kutatsz, ott keresel, ahol nincs

Miközben a Bölcsesség meg felajánlja a megismerést

Aki meg keres, sőt felismeri, de nem követi, visszatér azokhoz, akik őrlik magukat

Aki Istenben van, tudja, hogy ott van, aki nincs Istenben, nem ismeri a lényeget, még annyit sem tud, mint egy állat, mert az állatnak is van halvány fogalma Istenről, de nincs lehetősége, hiszen nincs szabad döntése, amiben felvállalhatná a hitét

Pont az ismerete az akadálya

Miközben az embernek az ismerete a lehetősége, amit a hitében nyert el

Aki meg nem ismeri meg az Istent, magát sem ismeri meg, tehát nem tud semmi lényegeset

Miközben megpróbál mások felett nézni, így nem is láthat meg semmit, így értelme sem indulhat másból, mint abból az üres halmazból

Ki kell ábrándítanom téged a gondolataid felől, amikor nem fordulsz az igazság felé

Mert azt gondolod, jelentse ki magát az Isten, ha van

Éppen fordítva van az igazság, egészen máshol, mint ahol a gondolataid járnak, hiszen a gondolataid önmagad körül járnak

Éppen a szabadságod a gonoszságra, mint ahogy a jóságra jelenti ki az Isten Lényét

Hogy önként tudj választani az élet, és a halál között

A bizonyosságod pedig hordozza az ítéletedet

Mint ahogy Isten számos alkalommal kinyilatkozott, és abban az már hordozta az ítéletet

És még egyszer eljön, hogy kinyilvánítsa önmagát, amivel együtt jár, hogy kinyilvánítja a lényedet magadnak

Ezért ez a kinyilatkozása lesz a legsúlyosabb ítélet a számodra

Ellenben ha a Szavában keresel, vagy a próféták Szavában és Tetteiben, akkor éppen úgy megtalálsz, de az ítéleted nélkül, az elítélésed nélkül

És még egyszer ki kell ábrándítanom téged magadról

Mert az az ítélet esik rád, amiben elítélted magadat, magadra véve a Törvényt

Miközben ha a tisztulásoddal felülemelkednél a Törvényen, abban megerősíthetnéd a Törvényt

Ha magad ébreszted fel magadat az igazságra, akkor már kinyilatkozhat az Isten anélkül, hogy abban lenne ítélet

Így kétféleképpen juthatsz bizonyosságra, ítéletben, vagy a megismerésben 

És ha tisztába kerülsz az éggel, akkor kerülj tisztába a pokollal is

Mert az eget az Isten alkotta

A poklot meg a bukásom, ami meg nem az Isten akarata bennem, hanem a választásom, és az alkotásom

Az ítélet meg nem vezet engem sehova, hiszen az megfoszt a szabadságtól

Hanem az önkéntes döntésem teremhet egyedül élvezhető gyümölcsöt

Ugyanakkor ahol az ítélet, ott meglesz az eredménye, hiszen oda akar vezetni, hogy döntési helyzetbe hozzon

De ahhoz végig kell járnod mindenféle fájdalmas és terhes kerülő utakat, hogy le tudd győzni az értetlenségedet

Ha egyesítettétek volna Húsvét dátumát, akkor béke lenne a világban

És ez a gondolat máris falat emel közénk, amit emelsz

Ha tíz igaz lélek meg tud menteni egy országot, akkor olyan az áldozatuk, amit nem gondolhatok magamnak, és ne is gondold magadnak

Hiszen az engesztelésük túlmutat az emberi tűrőképességen

Azaz templommá emelték magukat

Amíg azon gondolkozok, hogy valóban Jézus próbálja felrázni a világot

Miközben áldozatra szólít

És nem az a kérdésem, hogy felvállaljam azokat az áldozatokat

Nem is lehet képességem a felismerésre

Tanúkat várok, miközben a felvállalt áldozatomban az van, tanúvá válok

Húsvét dátumának az egyesítése önmagában egy üres kehely, az áldozat, amit beletöltünk a megmámorosító bor

Amikor megtelik a kelyhe, az elhozza a felismerést

Az a téves gondolatom, majd egy hivatal és pozíció eldönt, miközben az lesz, az áldozat képes ledönteni a hegyeket

És hogy hogyan értelmezzem a felhívást az áldozatra, hogy ő, és ő?

Vagy én, és ha akarod akkor te

Az olvasatodban én, magadra gondolva

Mikor utolér a megingás, annak te vagy az oka

Túlzott magabiztosságod az oka, amikor éppen nem az Úrban, hanem magadban bízol

Egyszerű a gyógyszere a megingásodnak, a megalázásod a gyógyszere

És könnyű megelőzni azt a betegségedet az alázatoddal

És magad is meg tudod magadat gyógyítani az alázatoddal

Azt csak a teljesen felületes szemlélő gondolhatja, hogy a növények élete statikus

Hiszen azon kívül, hogy nem tudnak helyet változtatni az életük dinamikus, mintegy tudatos, és tevékeny

És az egymás mellett élésük egymásra támaszkodó, egészen példaértékű az egymás mellett élésük

Ha valaki ízlel, tapint, vagy szemlél valami rendkívülit, megossza a másikkal, és akkor ő is oda megy, hogy részesülhessen, és megköszöni azt, amit hallott

Csak amikor több van annál, mint az egyszerű érzékelésünk, ott válunk óvatossá egymással szemben

Hiszen az kevés lesz a nekem, s a neked szentelttel szemben, hogy azt másoktól megtudjam még a találkozásunk nélkül, majd a találkozásunk adja azt a pluszt, amiben megértünk, és felvállalunk

És az olyan értéket képvisel majd a számomra, hogy akár mindenemet is oda adom, akár odaadom a fél kezemet is

És az Istennel való találkozásomkor valami olyat találok, hogy annál is többet megadok

És ugyan várom a kényelmet, de valójában ott kapom a többet, ami dinamikus

Meghagyva a kényelemnek is röpke időket

És eközben is az értelmem dinamikus

Meg kell ingatnom az önmagadba vetett hitedet, és egyben meg is kell erősítenem

Hogy amikor az Úrba veted a hitedet, és mindenben elvárod, hogy cselekedjen, egészen azért, hogy ne kelljen mérlegelned, várod a sült galambot a szádba, és nem fog belerepülni

És azt se gondold, hogy távol van tőled, hiszen éppen másban cselekszik

Hanem éppen annyit kész cselekedni benned, mint a szentjeiben

Nem az van, hogy távol van tőled, hanem amikor azt gondolod távol van, te vagy távol tőle, miközben ott van melletted

Így azt a fonalat kell megfognod, hogy hogyan szereti, a hitedben szereti, amikor a hited miatt cselekszel, és az élővé teszi a hitedet

Ami meg úgy kezdődik, hogy gondolat, és felvállalások

Miközben ténylegesen az van, hogy egy szalmaszálat sem tudsz elmozdítani a benned megnyilvánuló jelenléte nélkül

Szerinted hány ember kell ahhoz, hogy villával megrakjanak egy szalmakazlat, hát nem kevés

És a munkád csak annyi egy szalmakazal megrakásakor, amikor az Úrral rakod, hogy egyetlen szalmaszálat emelsz a sorába, a többit az Úr emeli, és igazgatja

Így ami a szükséged, az az akaratod

Ami meg mérlegelés, és az abból kiinduló kiküzdés

Ahhoz meg, hogy a gondolatod abban toppon legyen, a szükséged az Isten Szava

És benned megnyilvánuló jelenléte, ami meg az Eucharisztiában erősödik

Ezért az Istennek szentelt hetedik nap nem felesleges, sőt

Miközben minden nap Isten napja

Ha cselekszel jelen lesz, ha meg azt várod, neked ne kelljen tenned, nem lesz jelen

Hogy meg amikor a nevében cselekszel azt gondold, nincs jelen, annak nincs valóságtartalma

Ha meg a mindennapi rutinodban, ami meg a tested szüksége, Rá gondolsz, imádsággá teszed azokat

És éppen így szereti 

Mikor a nagyságomban azt gondolom, hogy az egész világot megnyerhetem, mégha meg is nyerem, abból nem viszek tovább semmit

És amikor tovább akarom növelni a hatalmamat, és azt gondolom, megértem az égit, hogy szolgámmá igázzam a földet

Nem engedem magamhoz a Lelket, így csak azt érthetem meg, ami vagyok, és aki nem vagyok

Ellenben aki már másokat szolgál, kicsinységét látva hozzá megy a Lélek, és megérteti vele azt, amit a nagyságom nem érthet

És ugyan a Lélek azon van, hogy adjon, megértést és értelmet adjon, de csak annyit tud adni, amennyi a kicsinységem

Az meg, hogy király vagyok, vagy koldus, az a Lelket nem befolyásolja, előtte ugyanannyi a király és koldus

A király is lehet kicsi, és a koldus is lehet hatalmas

És nem ott kezdek megérteni, hogy felfedezem az összefüggéseket, hanem ott, hogy megteszem az Atya akaratát bennem, vagy nem

Ami meg nem más, mint vagy a kicsinységem, vagy a nagyságom

És értetlenül veszem, hogy mért is kell a világ akaratát legyőzni magamban, aki meg a testem szerint a világhoz tartozok

És még a megértésem előtt is beláthatom, hogy az Atya a legjobbat akarja nekem, és meg is teszi azt a Fia Bölcsességében

Egykor annak, aki lopott, levágták az egyik karját, és ma is van, ahol a tolvajnak levágják a karját

És amikor a gonosztevő ráébred a tettére, és levágja a gonosz akaratának a karját, és megtér, akkor Isten előtt megmenekült

Ugyanakkor, aki hivatalt visel, beleértve ide a királyokat is, aki abban elkezd mások felett uralkodni, az az Isten előtt senki, a hivatala is semmi az Isten előtt

Aki viszont úgy veszi magát, hogy a hivatalt tekinti tekintélynek, és nem magát, hanem szolgálja a hivatalát úgy, hogy szolgálhasson másokat, annak becsülete lesz az Isten előtt

Aki a gondolataiban, beszédében és tetteiben szolgál, jól teszi

De még van egy megérteni való része, hogy semmilyen jótett sem származik az embertől

Egyedül az Isten a jó

És amikor legyőzöd az ellenállásod a felismeréssel szemben, hogy én hűtlen és rest szolga

És már nem magadnak tulajdonítasz, hanem felismered az Istent

És alárendeled az akaratod karját az Istennek, akkor válik cselekvővé benned az Isten, attól kezdve lehet cselekvő benned

Ami meg megszabadulás a lekötözöttségből

Már nem szükséges veled szemben megmondani, hogy ezt és ezt tedd, hanem a felismerésben ezt teszed

És egészen addig, amíg azt gondolom, jó vagyok, tévedésben vagyok, sőt lázadok az igazsággal szemben

Akinek meg a lopásai miatt levágják a karját, előbb megtér, mint én, hiszen előbb meg fogja érteni, hogy semmi sem magától, hanem egyedül Istenben válhat valakivé

És ha ezt veszed ki ebből, hogy akkor vágjuk le a tolvaj karját

Az a téves gondolatod

Hanem vágd le a gonosz akaratod karját, ami meg az önmagadból kiindulásod, azaz Istentől távolságot tartó gondolat

Elfordulva az Istentől, lekötözve magad a Törvénybe

Ha kívülről nézve belegondolok magamba, azaz magadba

Teljesen helyénvalónak és jó mértékűnek érzékelem az erkölcsi normáimat

Másokat értékelve, és magamat értékelve egészen addig, amíg valami le nem győzi bennem az erkölcsi aggályaimat

És teljesen helyénvalónak tartom, azaz tartod, hogy másokat arra biztass, légy bátor önmagad lenni

És nincs erkölcsi aggályom arra, hogy naggyá váljak

És amikor valaki megzavarja a nagyságom összhangját az Istenről adott tanúságával, akkor el veled tanúság, hiszen az zavar

Hiszen ellentétes a normáimmal

Amíg magam kitölti a gondolataimat, nem is engedem magamhoz a kérdést

Majd amikor rés kerül a gondolataimba, ahol felbukkan a kérdés, aminek a része a normám vizsgálata

A felismerésben, hogy a normám töredékes

Már lehet mit kezdeni velem a vonzásban

Egyrészt a felébresztett lelkiismeretemben

Másrészt Isten túláradó szeretetében

És akkor elkezdem átvenni az Isten normáit, ami meg a Tízparancsolat

Majd azon fellépve az ég felhői közé

Az Istentől elnyert szeretet

És a gondolataim átalakulnak a szeretet gondolataivá

Legyőzve a Törvényt, megerősítve a Törvényt

Legyőzve a nagyságomat, felvállalva, hogy kicsivé váljak

Bármilyen tevékenységet folytatsz, szükséges hozzá a gondolatod, az időd, és a hozzáállásod

És az minden tevékenységednél természetes

És nem sokat mérlegelsz, hanem tudomásul veszed

És ahogy semmi sem hullik egyenesen az öledbe gondolat nélkül, úgy nyilván összefüggéseket sem érthetnél meg gondolatok nélkül

A gondolataid meg olyanok, mint az akaratod

A szabadságod meg nem képzelhető el az akaratod, és a gondolataid nélkül

Amit meg felkínál neked az Isten, az a szabadságod

Ami meg akarat, és gondolat

Így ami gondolatot ad, az olyan, ami a szabadságodba vezet

És ami akaratot megértet veled, az a szabadságba vezet

Ezek nélkül a gondolatok nélkül nem értheted meg a szabadságba vezető akaratot

És mivel terhelve vagy a mindenekelőtt magaddal foglalkozó gondolatokkal, és akarattal, ezért te teszed szűkké az utat, ami a szabadságba visz

Miközben a küzdelmed magaddal szemben mindent megér a számodra, így minden segítség is megadatik neked, ha felvállalod az igazságot kutató akaratot

Hogy aki sokat kapott, attól sokat is kérnek

Abban benne van, hogy csak az tudja a sokat, aki a nehézségeit is tudja

Hogy meg aki kevesebbet kapott, attól kevesebbet kérnek, tehát a nehézségei is könnyebbek

Hogy mindenki a saját sorsát építi, abban a boldogulása is benne van

Ami akkor van a rendjében, amikor mindenki felméri azt, hogy mennyit bír, és aszerint vállal, azt vállalja, amit bír a képességei szerint

Mindenki tisztában van a helyével, jobban jár, ha azt is választja

Többnyire nem a jószándék hiányzik, hanem a szeretet megértése

És ezért nem is a szeretet vonzásából tanulunk, hanem abból, amint taszítunk

És ez vele jár a mélységünkkel

Ez a lassú és fájdalmas, és a kerülő út, amint sétálva akarunk

A könnyű út a meredek kaptató felé indul

Az engedelmességben, és az áldozatban

És az ég segítségében, és az ajándékaiban válik könnyűvé

Aki kereszt nélkül akarja az életét, elutasítva a felvállalásokat, azokban a fájdalmakban részesül, amit adott

És annál nem ad senki több fájdalmat, mint aki azt gondolja, hogy jó vagyok

Tévedése tévedésből indul, és tévedésbe érkezik

Elutasítva önmaga megismerését

Egy olyan oldalt mutatok, amire nem gondolsz

Jézus jelenlétéről, és szeretetéről

Amikor mesterszakácsok készítenek kellő odafigyeléssel ételeket, természetes, hogy az ízlik, nagyon is ízlik

De amikor olyan ételeket ízlelsz, amiben benne van az ég keze, és benne van, azoknak az ételeknek íze benne marad a mesterszakácsok szájában és nem felejtik el, és megpróbálkoznak azoknak az ízeknek az elérésével

A receptje pedig egyszerű, és annál is egyszerűbb

És az a gyakorlatlan szakácsoknak is összejön

Mert az az összetevő a szeretet

Ha elmosolyodsz, ne tedd, és szégyelld magadat, mert az úgy van, számos eset szolgál annak bizonyságául

És könnyen érthető, annak, akinek a gyűlölet a szeretete, neki nem jön össze

Akinek a gőg a szeretete, neki sem jön össze

Csak aki mindenekfelett szereti az Istent, és testvéreiért többet megtesz, mint magáért, neki jön össze

És aki még nem tudja, hogy szeretni fogja az Istent, de szeretetet tesz az ételei mellé, ő kap előleget azokból az ízekből

Nem is csoda, ha a mesterszakácsok az alázatot tartják a legfontosabb hozzávalónak

Mikor azt gondolod elég vagy magadnak, és azt tartod magadról, betartasz minden erkölcsi, és együttélési normát

Segítesz másokat a szükségükben, és úgy találod, a kákán előbb lehet csomót találni, mint téged bármivel is megvádolni

És valóban úgy is van

Látszólag tiszta vagy miközben pont az első parancs ellen vétkezel

Olyan vagy, mint aki elhagyta apját-anyját

Nem is olyan vagy, hanem az vagy

Aki meg nem tudsz semmi személyeset arról, Aki azon van, hogy személyes kapcsolatba léphessen veled

Egyedül te sem tudod bejárni a föld és az ég közötti távolságot

Attól félsz, hogy elvesz tőled, miközben azon van, hogy mindent megadjon neked

A kapcsolatban meg egyáltalán nem mérlegel, hanem mindent odaad, amije van, és amit adhat

A mértéked szerint adhat

A szépre való érzéked és törekvésed

Azt mutatja, felkészültél Isten országára a Földön, hogy részese lehess a mennyben

Ugyanakkor amikor azért törekszek a szépre, hogy megkülönböztessek, hogy többnek mutassam magamat, az a gőgöm, és az az eltávolodásom az Isten országától

A teremtésben meg minden a szépre törekszik, és az felébreszti bennem a szépre való törekvésemet

És a szépsége nem öncélú, hanem én és te vagy a célja

Hogy Jézus hogyan szereti, a hitedben szereti

A hitet meg felébresztheted magadban, és táplálhatod

Elsősorban Jézus Szavával, másrészt az abból adódó gondolataiddal

És hogy még nem tartozol Hozzá, hanem magadhoz, hiszen szabad vagy

Ha keresed a gondolatait, megtalál a Lelke, és Lelke aktívvá teszi a szellemedet, aki meg felébreszti benned a lelkiismeretet

Még mindig nem Hozzá tartozva, hanem magadhoz tartozva

Mégis megengedve Neki, hogy megnyilatkozzon a bensődben

Amiben meg vagy felébreszted magadban, vagy elaltatod

Vagy megengeded Neki, vagy egyenesen megtiltod

Kiküzdés az, amikor megengeded Neki, és ki is küzdöd, ahogy jelen van

Értelmet veszel az igazsághoz

És hogy Hozzál tartozzál, az nem erőszak

Hanem megismerés, és hála

És választás

Aki meg bent nem ismer, az kint sem tudhat

Így nem abból indulok, hogy megértek, hanem abból, hogy kicsivé válok

Az meg két különböző értelem, ami belőlem indul, vagy a jelenlétéből táplálkozik

Ami belőlem indul, az egy körvonal, éles kontúrok nélkül

Amit meg kapok, az egy színes kép, és illatok

És közben hol van Jézus Lelke – ott lebeg a vizek felett, és méri a gondolataidat

Hogy valaki tanúságot tesz az igazságról, mért mondja el neked, felvállalva annak nehézségeit

És ugyan felébred e benned a kérdés, és ha felébred, felvállalod e, hogy választ kapsz, hiszen a válasz megadja a lehetőségedet, hogy megváltoztasd az életedet

Először jön a kérdés, majd a mérlegelés

Miközben teheted, hogy Isten Szavához fordulsz

Hiszen a Szava eseményeket hoz, és eseményeket változtat

És felkínálja neked is, hogy változtass eseményeket

És akik együttműködnek az Isten Lelkével, engedik, hogy megszólaljon bennük a Lélek, ami megint kérdéseket kelt, és válaszokat hordoz

Isten papjainak a Szavában is megjelenik a pusztába kiáltott Szó

Előre mondva, hogy utólag felismerj

Ha felismersz, ha nem, tied a döntés

Isten tevékeny veled szemben is, te vagy a lassú

Valójában várod a jó Hírt

A jó Hír elé meg elé megyek

A jó házasság is leválaszt rólad, és hozzád rak

Amit leválaszt rólad, örülsz annak, mert olyat rak hozzád, aminek igencsak örvendezel

Isten nem vesz el tőled, hanem te raksz le magadról terheket, a döntésedben

Csak a bolond nem adna kevés rézpénzt, sok aranyért cserébe

Nem a másikat megcsalva, hanem aki adja, tudja mit ad, és pontosan tudja, mit kap cserébe

Abban egészen könnyen egyetértünk, hogy a bátorság az nem a félelem hiánya, hanem egy átlátás és felvállalás

Aki nem látja át a tetteinek a következményeit az sok minden lehet, de bátor nem

És ugyanígy a szeretet is egy átlátás és felvállalás, és a felvállalása annak, hogy ellene mondok a bűnnek

Azzal, hogy a bűnre azt mondom, hogy nem bűn, és segítségül hívom a hasonszőrűeket, és együtt mondjuk a bűnre, hogy az bűntelen, az még bűn marad

Aki bűnben hal meg, annak élete lesz az örök halálban

Aki úgy hal meg, hogy kéri a bűnei bocsánatát, az életre hal, és örök élete lesz

Hogy szeretem a bűnöst, téged is szerettelek, és most is szeretlek

Aki bűnös tetteivel elítéli önmagát, az meghal, és pokolra kerül

Aki másokat elítél, ő abban magát is elítéli

A bűnöst nem én küldöm a pokolba, hanem magának választotta a poklot

Aki őszinte szívvel a bocsánatomat kéri, annak megbocsátok

A bűnösnek a halálakor megmutatom magamat, hogy felismerhessen, és felismerje a mivoltát, és a bocsánatomat kérje

Mindent megtettem az életében, hogy felismerjen, és felismerhesse önmagát

Az okos az életében azon van, hogy felismerje önmagát, és akkor már fel tud ismerni engem is

Hogy mi a különbség az élő hit, és a felületes hit között

És mi a különbség az Ó Szövetség, és az Új Szövetség Írásai között

A nyilvánvaló isteni akarat, hogy minél többeket vonjon be az Ó szövetség szentjeinek a társaságába

Az Isten Szeretete, Bölcsessége, és Tevékenysége által

Hogy az értelem, és a szívünkből előbukkanó iránymutatás, egymásra találjon

Hogy felvegyük a felvállalás fonalát, a test marasztaló ösztönzései ellenére

Hogy az élő hitet felmutatók bevonják a megértésbe a lemaradókat

Hogy meglássam az ellene mondásom bennem kialakult okait, és miértjeit

Hogy mért ragaszkodom a mélységemhez, miközben felkínálod a magasságot az ég felhői közé lépve

Miközben az élő hitem azt teszi, hogy amit tettél, tehessem

Ami meg nyilván egy az akaratodban

Hogy kiszakítsam magam onnét, hogy megmondjam Neked, hogy gondold

Meglátva a magasságodat, felismerve a mélységemet

Nincs bennem élő hit, amíg ki nem küzdöm magamban

Felvállalva az alkalmatlan időkben, és helyzetekben az akaratodat

Kilépve a lekötözöttségemből

Hogy már ne ott, és ne amott gondoljalak

Hanem itt fogadjam be a gondolataidat

Hiszen itt vagyok

Ne harmadik személyben beszéljek Rólad, hiszen befogadsz a barátságodba, a barátaimmal meg tegezve beszélek

És örvendezzek, amikor tegezve válaszolsz

Hogy a kötelékeinket szorosra húzzad, hiszen szorosra húzom a kötelékeinket

Szabadon

Kik a Tórát és Rut könyvét olvassátok, számotokra nem vagyok idegen, míg számomra idegenek vagytok

De amikor az Isten Lelke azért árad ki a világra, hogy megmutassa az igazságot, akkor felismeritek az igazságot

És megmutatja az Igazságnak nincs másik arca

Amikor egy Földet még meg nem járt angyalodnak feladatot adsz a Földön, akkor abban nem lesz szabad akarata, hanem egyedül a Te akaratodat testesíted meg a személyében

Hogy megjárja a Földet, hogy elnyerje a szabad akaratát, az a döntése

Ha egy angyal ölt testet a Földön, vagy egy ítéletben megszabadított lélek, új lappal indulva, egyiknek sincs emléke a múltjáról, és nem is lehet

A test jó eszköze a léleknek, hogy az ajándékba kapott szellemével egyesülve elnyerje a szabadságot

És attól kezdve, mivel eggyé vált az Isten szellemével, szabadon dönt, és úgy alkot

Nem az Isten döntésében, mégis egy akaratban az Istennel

Hogy egy angyal felvállalja, hogy a Földön öltsön testet, lemondva a boldogságáról, választva a bizonytalant, mégis a reményben, az nagy és nehéz döntés

A szükséged, hogy meg legyél kérdezve az utolsókban

Sokszor és sokszor

Ma, holnap, és a mindennapokban

Hogy amikor feladatod van képes vagy e a feladni másokért, a legkülönfélébb helyzetekben

Amikor másoknál jelentkezik a szükség

Beleértve a templom falait is, miközben a Lakója melletted arra vár, hogy megcselekedd a legfontosabb leckéd

Hogy miről vagy képes lemondani másokért

Hogy az egymás iránt fellobbanó érzelmeink, az egymáshoz való viszonyaink hevessége és milyensége egy kérdés

Hogy a mindenben feltalálható törekvés

Felismertesse azt, hogy az Egy vár minket

Az nyilvánvalóan nem mehet végbe tévedéseink nélkül

De ahhoz mégis kötődik egy jó hír is

Hogy hová vet a magvető, amikor megválasztja a talajt, ahova ültet?

Oda ahol nincs gaz és gyom, és a fű is sápadt, ahol azok sem akarnak megnőni

Vagy azt a területet választja, ahol buja a növényzet, igaz, sok küzdelemmel jár, amíg megtisztítja a földjét

Nyilván oda ültet, ahol trágyázás nélkül is minden megnő

És inkább minden nap gyomlál, és öntöz 

Hogy lakva ismeri meg a másikat az ember, az Istent is a jelenlétében ismerem meg, amikor a templomává válok

Sokan jöttek, és ma is jönnek, akik elmondanak a megismert szeretetéről

A földi életem meg nem olyan, ami nyom nélkül elmúlik

Hanem ahova jutok, onnét folytatom

És rosszul gondolom, amikor sokra tartom a szeretetemet

Hanem ha megismerem az Isten szeretetét, akkor alakul ki a szeretetről valódi fogalmam

És egészen addig, amíg távol gondolom az Istent, távol is marad tőlem

Ha pedig itt gondolom, itt válik nyilvánvalóvá a jelenléte

És persze az itt felismerésével beköszönt hozzám a gondolat, mit is kezdjek ezzel a felismeréssel?

Hiszen önmagában az a számomra még semmi

Egy darabig eltart, vagy inkább jó darabig eltart, amíg elkezdek megformázni Felé gondolatokat, addig meg hagyom, hogy gondolatokat formáljon az irányomba

Nem úgy formálja, mint az ember, hanem mindenben

Nekem meg könnyű dolgom van, hiszen minden egyes gondolat foszlányom elé kerül

És attól kezdve, hogy Neki szánom, annak a következménye lesz, hogy válaszol

És felismerem, mennyit kaptam, és kapok Tőle

Mit is adhatok Neki cserébe?

Amim van, az már eleve Tőle van

Ha azt adom, amire nem lehetek büszke, ami meg valóban tőlem van, az a jó mértékem

És az a jó mértékem, amit mindenki másnak adhatok, és adok

És betölti a földi életem a célját, ha bővelkedek abban, amit Tőle kapok

Együtt lakva testemben az Istennel

Szabaddá válva

Amit Jézus elhatároz, az fix und fertig

Ami meg nem lesz azonos avval, hogy befolyásolja az akaratodat, hanem meghív az akaratába

Hogy veled, vagy nélküled lép be az új Ég, és az új Föld alá, az számára mindegy, ha nem akarsz belépni, nem fogsz belépni

És hogy be akarsz lépni, az nem egy passzív igen

Hanem cselekedetekkel alátámasztott igen

Ugyan kényelmesebb lenne a tereltetésével belépni, amikor mindenkiért külön-külön visszamegy és elmegy

Ami meg megint csak nem az, hogy az akaratom ellenére

Ugyan egyszerűbb lenne, ha a Házad egyesítené Húsvét dátumát, és akkor békében ébrednénk a felismerésre

Az ígéretében, hogy akkor a többit én teszem meg

Ami meg nagyon hasonló a neked adott ígéretével, ha megteszed az akaratomat, megismertetem magamat veled

Miközben az a Számodra lehetetlen, hogy ne legyél velem

Miközben annak a felismerése kegyelem

Így eldönthetem a sorsomat, Veled vagy nélküled, miközben velem vagy

Hogy megörvendeztesselek, vagy elkeserítselek

Hogy veled szemben az Istennek adódnak számára lehetetlen helyzetek, az a szabadságodból következik, amit adott neked a céljaidért

És amit adott, azt nem vonja vissza

És hasonló helyzettel találja szembe magát, mint ahogy a gyermekeddel szemben találod magadat, amikor szabadságra akarod felnevelni

És amint a gyermekedet nehéz helyzettel szembesülteted, ami az elvárásod vele szemben, miközben azt várod el tőle, hogy saját maga vállalja fel azt az elvárásodat

És tudod, nem kérsz lehetetlent, hanem az érdekét

És ahogy felvállalja úgy lesz a része, és attól kezdve abban érzi jól magát

És a gyermeked nem tudja milyen lemondás a részedről, hogy ezt megteszed érte

És az Istennek mennyivel nehezebb a helyzete veled szemben, akinek a jogod és a szeretet oldaláról a kötelességed felismerése a gyermeked oldaláról egyértelmű

Miközben a figyelemben a gyermeki mivoltod Istennel szemben egyértelművé válik

És mivel szabadságod van, azért az Isten semmilyen kényszerrel nem vezet, hanem a Szavával, amiben ott az önkéntességed

Miközben a Lelke vár téged, hogy odaadhassa az ajándékait

És az a nagy falat, a keserű ízt adó a gyomromban, hogy bennem nem a tökéletes nyugszik, hanem a tökéletlen munkálkodik

Ezért a szükségem a fájdalmak és a nehézségek, és a sikertelenségek, hogy meg tudjak barátkozni a tökéletlenségemmel, és Magasságosban a Tökéletessel

És ahogy gondolom a tökéletest, az a tévutam

De a tökéletességem az mégis a vágyam, mint ahogy a karon ülő gyermek vágya, hogy megtanuljon járni, és valójában vissza sem tudnád tartani attól, hogy járjon

Igaz, el kell jönni az idejének

És hogy elodázzam az épülésemet a kicsinységben, az vagy az értetlenségem, vagy a ragaszkodásom a tökéletlenségemhez

És mivel azok időszakosak, jobb nekem a Földön, ahol minden adott, mint olyan környezetben, ami miattam alkalmatlan, vagy legalábbis alig alkalmas

És a fájdalmak olyan sokat tesznek értem, hogy minél több fájdalomban van részem, annál több  lesz a hála bennem

Igaz most az a nemszeretem rész

Hogy bárki is elhitessen téged, hogy fizetségért jobban tud imádkozni helyetted, mint önmagad, ne engedd, hogy bevezessen a sötétségbe

Ha arra számítasz, hogy jól megélhetsz a mások helyett mondott imáddal, azt éred el, hogy nem fog téged meghallgatni az Isten

Ugyan aki még nem ismer, az mindent kérhet, de aki ismer, az lelkit kér

Ha imádkozol, és válasz nélkül marad az imádságod, annak oka van, és az nem az Isten

Az Isten ruha nélkül teremtette az embert, ha azért öltözöl szebb ruhába, hogy meghallgassa az imádat, azt éred el, hogy elfordul tőled, és becsukja a füleit a kérésed elöl

Ha hangosan és látványosan imádkozol, nem fordultál máshoz, mint magadhoz, várd magadtól a választ

Mégha százszorosan is méltatlan a helyzeted, és a szívedből kérsz, nem marad el Isten válasza

Ha láthatatlan marad az imád mások előtt, nem marad láthatatlan az Isten előtt

Én még csak olyan matematikát, és mechanikát tanító professzorokkal, és legkülönbözőbb témákkal foglalkozó kandidátusokkal találkoztam, akik a megismert összefüggések tükrében elkezdték felállítani a kérdéseiket

Ezért felteszem azokat a kérdéseket, amelyek hiányát megtalálhatod a gondolataidban

Ami nem a lebecsülésed, hanem az Isten jelenléte a legkisebbnél, ami pedig tükröt ad

Mert mindenben felismered az önmagát kereső stabilitását

Ami nem teljesen úgy van, mert egyrészt minden mögött ott van a szellemi segítségnyújtás, másrészt ami mindent összeköt, és eggyé tesz, az az Isten túláradó szeretete

És a teremtését szolgáló és megtartó akarata

Hogy eljussunk az egymást szolgálni akaró akaratunkig, ami pedig a lényegében szeretet, a szeretet lényege

És mivel az Isten napja rásüt ilyen értelmében egyaránt az igazakra, és a hamisakra, ezért veszed a merszet, hogy saját istenséget alkoss magadban magad elé

Természetesnek véve mindazt, ami pedig nem természetes

Hanem ami az Isten túláradó szeretetéből következik

És mivel elhagyom az elismerését a felismertnek, ami rád vonatkozik, ezért nem látom a fától az erdőt, amiben magamat teszem erdőt takaró fává

És amikor elkezdem a végtelent szemlélni, ami pedig önmagában tartalmazza a felismertetést, akkor onnét már csak egy egészen kicsi gondolat plusz, hogy a végtelent úgy szemléljem, mint Isten szeretetének mértékét

És ugyan várod a szép és fenséges leírását, de ugyanolyan érthető a kettővel való szorzás és osztás

Mert ha veszel egy tetszőleges számot, és azt elkezded szorozni, vagy osztani kettővel, amikor a végére érsz, akkor találod meg Isten szeretetének a jó mértékét

Már a legkisebbekben, és legnagyobbakban, ugyanúgy

Amikor úgy gondolok az Istenre, mint egy tőlem távol lévő Hatalomra, és nem gondolok bele, ki vagyok

Messze vagyok az igazságtól

És ha ugyan mindent meghallgatok, de az nem érint meg engem, és tovább maradok a korábbi gondolataimban, mégha bólintok is arra, amit mond, de nem érzem azokat az enyémnek

Messze vagyok az igazságtól

Hiszen az a szükségem, hogy a bensőmben történjenek meg a változások

Azaz megérintsen a szeretet, és sőt megérintsen a hiánya

Ami meg nem az, amit megkülönböztetek magamban, megkülönböztetve másokban

Ami megérintést meg úgy tudok elérni, hogy szeretetet adok, aminek az eredményeképpen az Isten ad a szeretetéből úgy, hogy azt úgy élem meg, mint a békémet

És amit kapok, az olyan mértékű, mint a lemondásaim másokért

Ha eljutok a tudatosságomig, megelőzhetem az érésemet kéréseimmel

Hiszen a mennyei Atya, Aki a Teremtőm, és Megalkotóm, figyel rám, és nem a múltam érdekli, hanem az akaratom, hogy rám áraszthassa az irgalmát

Hiszen senki sem érdemből éli a szeretetet, hanem az irgalmában

Ha várom a kedvező alkalmat, lemaradok

Hiszen a tudatosságom megértheti, hogy megkeresett engem a Szava, közömbösségem meg megmutat engem magamnak, hogy ki nem vagyok

Ha meg neki címezve elmondom azt, amit nem érzek, arra megadja a lehetőséget, hogy átéljem ami hiányom, és megérintsen

Hiszen abba az edénybe lehet tölteni, amibe még fér

Az alázatom teszi meg velem, hogy befogadhassak

Ha kitöltöm önmagammal a gondolataimat, nem engedek helyet a Szeretetnek

Hogy harmincszoros, hatvanszoros, százszoros termést hozunk e, az a küzdelmünk mértéke az Isten országáért másokban, és másokért

És olyan mértékben élvezzük majd az Isten szeretetét

Hogy megtudjuk az Istent, az még nem a termésünk, hanem az a kegyelme

Ha Isten Szeretetlángjának a tüzében fürdünk, az nem az érdemünk, hanem a jósága velünk szemben

És amit az Ő Szeretettüzében cselekszünk, az az Ő ereje

Sokkal inkább az az érdemünk, amit minden ellenére érte cselekszünk

Amikor elesettek vagyunk, és gyengék

Amikor hatalmasságok támadnak ellenünk

És amikor inkább vesztesnek néznek minket