Ez nagyon jó, mert a kövekből rakott fal hasonlít az Azori-szigeteken (főleg Pico, Terceira) az ún. állítólagos mezsgyehatárokra a középkorból. Serretában (Terceira) egész labirintusrendszer van ezekből. Rendszerint egy méter magasak és lávakövekből rakták azokat.
Ismerik az írek is, pld. az Írországhoz közeli Aran-szigeten gyönyörű példáit látjuk (de vannak Afrikában vagy É-Amerikában is hasonló alacsony kőfalak):
Kár, hogy Alexander Voronyin orosz atlantológus már nem érhette meg a Balti-tengerben talált fal felfedezését, mivel 2012-ben meghalt. Ő ugyanis a "minta" régiségét bizonygatta, ami szerinte Atlantiszra vezet.
Jermakov 2000-ben járt az Azori-szigeteken, és a minden szigeten megtalálható kövekből rakott falakat vizsgálta, melyek a földben több méter mélyre nyúlnak. Mindenütt ott vannak ezek a labirintusszerű lávakőből rakott falak magyarázta Voronyin , amelyek minden szigetet, mezőt, erdőt, hegyet beborítanak. Meredek szakadékokban és sűrű, járhatatlan erdőkben találhatók, ahol gyakorlatilag lehetetlen ilyen nagy mennyiségű követ szállítani, még a modern technológiával is. Pico szigeten szerinte már a korai telepesek itt találták ezeket a falakat.
Voronyin elvetette, hogy ezek eredetileg mezsgyehatárok vagy állatok karámjai lettek volna. Szerinte az eredetük az atlantiszi időkbe nyúlik.
"Egy kőfal , amely közel 21 méter mélyen fekszik a víz alatt, és több mint fél mérföld hosszan húzódik a Balti-tenger fenekén, mintegy hat mérföldre a német partoktól, úgy tűnik, ez Európa legrégebbi ismert, vadászatra épült építménye. A fal akár egy méter magas is lehet, és több mint 1600 kőből áll, amelyek túlnyomó többsége elég kicsi ahhoz, hogy egyetlen ember cipelje és helyezze el.
A legvalószínűbb hipotézis az, hogy ember alkotta mondja a Rostocki Egyetem régésze.
(Vörös szarvas fehér szarvas Elítélhető-e az evolúció, mert a brutális és nem az értelmes marad fenn a törzsfejlődés során? mondta K.Bulicsov)
8500 évvel ezelőttig, amikor a terület víz alá került, a fal szorosan párhuzamosan futott egy tó vagy láp északi szélével. Ez arra késztette a kutatókat, hogy azt feltételezzék, a nagy patás állatokat a fal és a tó közötti keskeny térbe terelték, ahol a lesben álló vadászok könnyen elejthették őket. A építmény legalább 10 000 évvel ezelőttről, a mezolitikumból származik, amikor a területen élő egyetlen nagy patás állatfaj az eurázsiai rénszarvas észak felé költözött, ahogy az erdők egyre inkább beborították a régiót.
Úgy tűnik, hogy a falat több ezer évvel a mezőgazdaság és az állandó település megjelenése előtt építették a régióban. Így az azt építő emberek vadászó-gyűjtögetők lehettek, akik az utolsó jégkorszak vége után barangolták a területet. Bradtmöller szerint keveset tudunk ezekről az emberekről, de a szerkezet létezése arra utal, hogy kapcsolatok voltak a vadászó-gyűjtögetők csoportjai között. Ez talán egyfajta fix pontként szolgált a tájban, ahol az emberek évente vagy kétévente nagyobb csoportokban gyűlhettek össze mondja. A felfedezés további leletek lehetőségére utal a Balti-tenger mélyén, ahol korábban úgy gondolták, hogy az emberi tevékenység bizonyítékai vagy nem őriződtek meg, vagy vastag üledékréteg alá voltak temetve.
Már nincs sok hátra Tell Halaf (mondd el halafnak) képeiből, a 8000 évvel ezelőtti Szíriából, közel a török határ, minden korból szinte minden. Amit tudni lehet: őskori indulás, majd az Ubaid-kultúra váltotta fel.
- 4200 körül eltűnik minden kultúra véglegesen, majd a hely elhagyatva várakozott.
Bronzkori hettitákra fogják az építkezést. Később arámi haramiák - asszírok is dúlták. Neolitikumhoz képest fejlett kerámiák készültek, amelyek eljutottak Ninivétől Krétáig. Az elhagyás oka ismeretlen, talán az időjárásisten megharagudott, hogy megrongálták a templomát, borúlátó történészek háborúskodást említenek.., olyankor tényleg szokás elmenekülni, de a győztesek meg ottmaradnak, tehát egál. Ha mindenki elmegy, akkor nagyobb gubanc van.
Mivel a történelmet mindig a győztesek írják, így hamisítatlan történelem nem létezik. Azonban vannak nem hamisítható elemek is, mint például a gúlába rakott 2,5 millió db kőkocka. ;-)
Egy ET ha idejön(ide képes érni) nyilván több ezer év tech előnyben teszi hozzánk képest. Ha volt itt már X ezer éve is, akkor lehet több tízezer/százezer év az előnye. Így kizárom, hogy ártani akarna, vagy elvinni innen bármit is - teljesen logikátlan hogy bármelyikre szüksége lenne. Egy ilyen utazás-felfedezés képességeivel bírva, a galaktikus ismeretek bővítése, térképezése lehet cél, a tudás bővítése, növelése. Nyílt kapcsolat lehet beavatkozásnak számít a mi fejlődésünkbe, ezért tilos. Avagy csak tartanak tőlünk, mi sem mászunk be a hangyák, skorpiók, viperák, cápák, oroszlánok, medvék közé ..;)
Azért is írtam, hogy "ha magunkból indulunk ki". Hawking is azt üzente: óvakodjunk a törpéktől, ne hívjuk fel magunkra a figyelmet, mert ha rosszul sülne el, nincs visszaút.
Optimista fikció ami írsz: a galaktikus ismeretek bővítése. Lehet, hogy a legfejlettebbek már csak úgy ránézegetnek a világokra, ahogy mi pl. a gólyakamerákon megfigyelhetjük élő adásban egy-egy gólyafészek történéseit.
A beavatkozás kerülendő - a kozmikus törvénykönyv - alapján, (ez ha úgy tetszik megválaszolhatja azokat a kérdéseket miért engedi Isten a háborút, a rákot, ártatlan gyermekek halálát stb.) vagyis következetesen tilos bármilyen beavatkozás, kivéve talán egy kívülről jövő veszélyt, amely az egész bolygót eltörölné.
Most hirtelen rákerestem és semmi nyoma Egypt fülbevalók ábrázolásának. Azalatt a három év alatt sem láttam, mióta a topikkal foglalkozom. Mi más célból találták ki a fülcimpa lyukasztást?
(Hacsak nem cargo..) Hatezer éves nefrit fejeknél már előfordul.
Vagy a hírhedt Pakal temetési maszk. A körülmények sem mellékesek: kőzetbe vájt hatalmas mészkő szarkofág majd fölé épült templom. Egy spirituszcső amely a piramis tetejéhez futott a friss levegő és a királyi lélek szabad áramlásához. Rengeteg jáde és cinóber. Egy kihalt faj ragaszkodott a piramisokhoz, nagyra becsülte a vörös okkert, cinóbert, majd babonás követőik is tovább kenegették szent tárgyaikat és építkeztek halványuló tudással és meggyőződéssel. Váratlan, sokkoló élmény lehetett szembesülni az elhagyatott városokkal. De rögtön feltalálták magukat, és mivel nem hallottak még csatornákról, ökológiai rendszerről hamarosan felélték a környezetüket és elhagyták.
A kínai Sanxingduiban lelt rejtélyes civilizáció (i.e. 3200) műtárgyai közt közt tűnik fel, amikről már többször adtál képeket. Van egy pofa a szobrok közt, nagy, szárnyszerű fülekkel (erről is adtál képeket). Neki is ki van lyukasztva a füle. Itt van róla egy aranymaszk:
1986 nyarán építőmunkások egy elképesztő leletre bukkantak: több mint 200 ősi jádéra, fegyverre, égett állatcsontokra, több mint 60 elefántagyarra, monumentális bronztárgyakra és egy életnagyságú nemesember szobrára a Sanxingdui nevű helyszínen, a Szecsuáni tartomány fővárosától, Csengtutól mintegy 39 kilométerre. A leletek nagy részét szándékosan megsemmisítették, és két nagy gödörbe helyezték el. Itt akkor részletesebben, sok képpel:
Elég még kisebb kultúrát mondani: a máltai megalitikus kultúra, ami i.e. 3600 körül virágzott, ugyanakkor nem terjedt túl a sziget határán! Ha a sziget egy nagy kataszrófában megsemmisült volna, most nem is tudnánk róla.
A sumer történelem első fele valóban el is tűnt, hisz máig nem tudjuk, honnan vándoroltak Mezopotámiába? Feltevések vannak, de nincs bizonyosság.
A pharoszi kikötő kapcsán azt atlantiszi/phaiák kikötőnek tartom. Igaz, hogy kétségbeejtőnek mondtam, hogy eddig nem találtak olyan műtárgyat, amire egyértelműen rá lehetne fogni, hogy atlantiszi eredetű. Viszont azt mindig írtam, hogy ennek több oka is lehet, de nem reménytelen az ügy. Először Pharosz kapcsán megírtam, hogy ez az atlantiszi kereskedelem Egyiptom felé a fémek behozatalára terjedt ki főleg (ezeken meg nincs értelme "made in Atlantis" szövegeket keresni). Másrészt tudok mondani helyeket, ahol érdemes kifejezetten atlantiszi tárgyak után kutatni. Például az első ilyen, az a közel 30 m hosszú kikötői épület, amihez lépcső is vezet, s ami Jondet szerint egyértelműen a prehisztorikus kikötő része volt: https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=159568597&t=9000303&openwith=1
Jondet 1911-15 közötti búvárkodásai óta senki sem kutatta, kutathatta a helyet (őt is elzavartákk végül)! Számos egyetem és egyiptológus kérte ezt, de az egyiptomi kormány szisztematikusan elutasítja az ottani tenger alatti kutatásokat! Sőt, 2018-ra egyszerűen az ősi kikötő nagy részére földet hordtak a szárazföldről és gyakorlatilag megduplázták Pharosz nyugati felének vastagságát. Grauw műholdfelvételeken mutatja ezt! Az egyiptomi arabok amúgy is teljesen érzéketlenek egy őket megelőző civilizáció értékeire, azokat csak a turisták miatt tartják fenn.
"Amúgy számos olyan leletet ismerünk, melyek nem igazán köthetők egy meghatározott kultúrához." nem csak a keréknyomok, hanem már a megalitok is ilyenek: Bretagnétól Koreáig vannak.
Első a római Phortus a maga 3200 méterével, második Pharosz (2300m) és a 16. Nefina (Lemnosz: 200m). Pharoszon ez a leghosszabb északi hullámtörő (2300m), ami nem azt jelenti, hogy az egyetlen hullámtörő ez lett volna, mert voltak ezenkívül is hullámtörők, mólók, rakpartok.
Arwad egy 800x300 méteres kis sziget, de az összefüggő mólószárnyak nem voltak hosszabbak 70-100 méternél, de ha az összes mólót nézem, melyek nagy homokkőtömbökből épültek az sem lehetett több 250-400 méternél! (mellesleg a pharosziban is vannak 8-10 tonnás mészkőtömbök).
24264: "az Egyiptomi fáraók egyszerűen eltűrték közvetlenül a saját partjaikon" mármint az atlantiszi kikötő építését: ha nem vetted volna észre, amikor szerintem a pharoszi kikötő "létezett" (i.e. 4000 és 3300 közt), még nem voltak "fáraók" (kis fejedelemségek a Deltában és lent délen). Amúgy szerinted kinek tűrték volna el? A föníciaiaknak, krétaiaknak vagy kinek?
"Most komolyan azt gondolod, hogy tkp. Nagy Sándor idején épült az akkori világ legnagyobb kikötője"
Ez a "tulajdonképpen" roppant felületesen bánik az évszázadokkal!
Hogy vagy képes összekeverni az alexandriai nyugati gátak építésének 1000 BC. körülire becsült időpontját Nagy Sándor 332-323 BC. korával?
"a saját kikötőik Föníciában tized akkorák, mint a pharoszi"
Ez a számod se felel meg a valóságnak. A föníciaiak kikötőépítési munkálatai Arwadon például dokumentálhatóan legalább 4km hosszúra terjedtek. Mindenhol megtalálhatók a sziget partjain, a keleti oldaltól kezdve, ahová a kikötőmedencét vágták az aljazatkőbe, végig a nyílt vízi nyugati oldalon, ahová hullámvédőfalat raktak a kivágott hasábokból. Ráadásul a legtöbb helyen nem csak olyan kisebb kőtömbökkel dolgoztak, mint a pharoszi 5 km hosszú gát szerkezete, hanem hatalmas 10-40 tonnás szabályos kőhasábokkal, amelyek néhol még ma is ott magasodnak. Noha azóta már rengeteget szétvágtak közülük, s egy egész középkori vár is felépült az anyagukból, a lakóházakat nem is számítva.
Amit te a pharoszi kikötőmólókban látni próbálsz, az nem Egyiptom történetének mélyebb ismeretéből ered, hanem csak az Atlantisz mítosz ködéből.
"Ha valóban olyan nagy kereskedést csinált a prehisztorikumban Atlantisz, amint azt írod, úgy elég kétségbeejtő, hogy ha megnézed az Atlantiszt pozitív értelemben tárgyaló könyveket, azokban nem találni egyetlen egy műtárgyat sem a múzeumokból, amire rámutathatnának, hogy az Atlantiszban készült?!?!"
A válasz roppant egyszerű: A sumer kultúra jegyeit szerte megtaláljuk a KM-től Indiáig. Tételezzük fel, hogy Mezopotámiát elnyeli a tenger, s nem találják. Honnan tudnák a régészek, hogy a sumer jegyeket hordozó leletek a sumer kultúrához tartoznak, ha magát a kultúrát még nem fedezték föl? Azt sem tudjuk, milyenek lehettek az atlantiszi kultúrára jellemző vonások, egyáltalán hol kéne ezt a kultúrát keresni... Lehet, hogy nem is a Földközi-tenger térségében...
Amúgy számos olyan leletet ismerünk, melyek nem igazán köthetők egy meghatározott kultúrához.
Ilyenek pl. a rejtélyes "cart ruts-ok" (keréknyomok) a Máltán, Azerbajdzsánban ( Absheron's stone roads), Olasz-országban, Török-országban...
"Some parts of the stone roads on the islands and shores of the Arabian Sea extend towards the sea, remaining underwater and continuing at considerable depths beneath the sea bed." https://en.wikipedia.org/wiki/Absheron%27s_stone_roads
Az nem légből kapott, amit ír ez a Graauw, hogy azt a föníciaiak építették? Amikor a saját kikötőik Föníciában tized akkorák, mint a pharoszi? Most komolyan azt gondolod, hogy tkp. Nagy Sándor idején épült az akkori világ legnagyobb kikötője, csak elfelejtettek szólni róla a mindent leíró alexandriai történetírók, és olyan technikával, amit Jondet látott?
Hogy Atlantisz több ezer km-re van, annak mi a jelentősége egy tengeri királyság esetén, amikor a középkori portugálok, spanyolok vagy britek a világ tényleg másik oldalán is építettek kikötőket, az általuk megszállt kikötővárosokban...?
Amit írtam, csak olyan tudja könnyedén "légből kapottnak" minősíteni, aki nem ismeri Egyiptomnak se az archaikus, se az óbirodalmi történetét, régészetét. Úgy könnyű.
"Szerintem a beszélgetés során teljesen összekeverted, Alexandria két nagy természetes kikötőjét, amit a Ptolemaioszok létesítettek azzal, amit Jondet talált Pharosztól nyugatra 1910-es években, a víz alatt."
A Jondet által talált nyugati létesítmények korát sohasem tudták hitelt érdemlően meghatározni, ezért teljesen alaptalan az a feltételezésed, hogy azok évezredekkel korábbiak lennének, mint a Pharosz keleti oldalán lévő legkorábbi maradványok.
Az pláne légből kapott, amit sugalmazol, hogy a hatalmas nyugati gátakat valami több ezer mérföld távolából, az Atlanti-óceánról érkezett magaskultúra építette volna egy Egyiptom ellen háborús expedíció céljából, s ezt az Egyiptomi fáraók egyszerűen eltűrték közvetlenül a saját partjaikon.
Ja, én mindig elismertem, hogy Atlantisz kérdésében vagy az idegen bolygók lényeinek ittlétében, nincsenek olyan bizonyítékok, hogy átkellene írni a tankönyveket. Sőt, nem is szabadna, ha csak közvetett utalások vannak a kezünkben (mondák, szentírások, sziklaképek, stb.).
Én a pharoszi kikötőre reagáltam, ahol további konkrét vizsgálatokra ösztönzök, kormeghatározásra például, amit eddig nem kíséreltek meg. De nem is értettem, mit akarsz ezzel a kikötővel, amikor 2021-ben hosszas beszélgetés után is ezt írtad: "http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=159555009&t=9000303
"...ezt a kikötőt valamikor i.e. 1000 után kezdhették el építeni...Ezek nagy része alighanem Nagy Sándor alapítása (i.e. 331) utáni évtizedekben készülhetett, de ez már végképp közismert dolog." Nem tudom, miket olvastál a témában, mert szerintem semmit, legalábbis sosem adtad ki tudásod forrását. Ha "közismert" dolog, úgy nyilván tudnál forrást is adni, ha már "forráskritikát" emlegetsz.
Ez annyira a valóságtól eltájolt beírás a pharoszi kikötőre, hogy nem is tudtam mit kezdeni vele. Szerintem a beszélgetés során teljesen összekeverted, Alexandria két nagy természetes kikötőjét, amit a Ptolemaioszok létesítettek azzal, amit Jondet talált Pharosztól nyugatra 1910-es években, a víz alatt.
Mellesleg az én szememben nagyobb butaság az egyiptomi vagy babilóni történelmet (ami teljesen hozzáférhető) nem ismerni, hülyeségeket állítani (mint annak "védője"), mint a platóni Atlantisz citadelláját elemezni, összehasonlítani más ókori építészeti dolgokkal.
A lengyel fizikus Wróblewski megválaszolt már arra, hogy érdemes-e a földönkívüliek nyomait kutatni, anélkül, hogy a szkeptikusok állandóan Dänikeneznek, de ők maguk sem hajlandók régészeti könyveket a kezükbe venni: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=163671508&t=9000303
