Bides Karácsonynak a munka. De ezt eddig is tudtuk róla és a csapatáról. Macskamentát ültettetett az Andrássyra a kirúgatott főkertészével, de azt is a Soproni Tamás polgármester fizette. A polgármesterek mindenütt sorra kénytelenek Kari helyett dolgozni és látszik, üzemképtelen a rendszerváltáskor lerakott főváros-kerület modell. De a területi közigazgatás reformjára majd szerintem csak 27 végétől lehet számítani, s 28 nyarára hatályosulhat is. Példa van rá.
Berlinben 2001-ben jelentős közigazgatási reform történt: 12 kerületre csökkentették a korábbi 23-at. Ez a reform az adminisztratív költségek csökkentését és hatékonyabb irányítást célozta.
Párizsban 2020-ban létrejött az úgynevezett "Paris Centre" (Párizs belvárosa) közigazgatási egység. Ez négy központi kerület (1., 2., 3., és 4.) adminisztratív összevonásával jött létre bár jogilag a kerületek megmaradtak, de egy közös polgármester és tanács irányítja őket, s ez a változás is az egyszerűsítést és az egységes irányítást szolgálta.
Budapest esetében persze számos kültelki kerületet vagy azok jó részét valójában le kéne vágni. A megmaradó részen pedig max. egy polgármester elég a Duna egyik és másik partján.
A levágás nem példátlan, hiszen az örökös idol Bécsném 1954-ben vágták le a nácik által felcsatolt településeket és 1200 négyzetkilométerrelől visszaállt a korábbi, 414 nkm-es Bécs. De Berlin is csökkent 1990-ben és Varsóban is az újjépéítés során egyes funkcionális térségeket nem építettek vissza, ám levágták a városról.
E nem kérdés, hogy Bécs a leginkább közismert európai példa és a párhuzam is megvan, hiszen Nagy-Budapestet is egy rezsim hozta létre, urbanisztikilag számos hibával. Valójában nem a 75. éves s korát kéne ünnepelni, hanem ha lenne vezetője a városnak, maga szorgalmazná egyegészségesebb területi rendszer kialakítását és letette volna Navracsics asztalára. De ezt talán majd Vitézy, 202x után, mint az új főpolgármester.
Logikusan merül fel vegyük is végig:
XVII. kerület Rákosmente úgy egyből. Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskert, ezek mind külvárosias, kertvárosi jellegűek és erősebb kötődéssel bírnak a saját múltjukhoz. Közlekedési kapcsolatuk a város többi részéhez gyenge (csak busz és vasút). Potenciálisan új, önálló kisvárosi egységként is funkcionálhatna.
De ott a XXIII. kerület Soroksár. Most is térben különálló, csak 1950 óta része, de nem integrálódott. Nagyon erős helyi identitás, félvidéki sváb hagyományokkal bír. Külvárosi, inkább falusias részekkel és már korábban is felmerült, hogy újra önálló település lehetne.
XXI. kerület Csepel déli része: a Háros, Királyerdő részek nagyon távol esnek a város központjától, és szigetszerű területek. Közlekedésük rossz, kötődésük inkább az agglomerációs térséghez (pl. Szigetszentmiklós) van, a Dél-Csepel akár egyesülhetne a szomszédos településekkel is!
III. kerület Békásmegyer és Csillaghegy külső részei: ezek hosszú, keskeny területek, a HÉV-en túl inkább kertvárosi, agglomerációs karakterrel. A Pilis felé eső részek már most is fizikailag és szociálisan elkülönülnek és Békásmegyer-Ófalu például teljesen más karakterű, mint belső Óbuda.
XVIII. kerület Pestszentlőrinc és Pestszentimre két eltérő karakterű városrész, a kettős identitás itt mindig is gond volt, Pestszentimre különállóbb, falusiasabb önállósítása időnként felmerül és közlekedési szempontból sem ideális az integrációjuk.
