Az OJS folyóirat kezelői rendszer egyre inkább terjed a magyar közoktatásban is, azonban felépítése, működése, bonyolultsága miatt sokszor elakad a felhasználója. A probléma megoldását, tapasztalatok megosztását próbálja segíteni ez a topik
"Tulajdonképp azt tesz fel rá aki amit akar." - ezt erősen pontosítom - ha valaki saját maga beüzemel egy OJS-t, szervert üzemeltet, egymaga kezeli, stb. akkor tulajdonképp meglehet tenni ezt is hogy 'azt tesz fel rá amit akar'.
Még egy kiegészítés ehhez: az OJS-hez kapcsolódnak olyan nemzetközi ellenőrzési rendszerek, programok, metódusok - az ojs-ben plugineknek hívják - amik kiegészítik az alap OJS rendszer működését.
mint pl a Google Scholar, vagy az adott oldalt referálják más oldalak - melyek azok, stb stb.
a rendszer egy kiadói folyamatot 'modellez le' - normál esetben, és ha úgy használják ahogy az ki lett találva eredetileg. (szerepkörök szerint pl. van benne adminisztrátor, szerző, lektor, folyamat manager, szerkesztő, vendégszerkesztő, indexelő, fordító, terjesztési manager, stb.)
Az OJS rendszer úgy épül fel mint egy olyan internetes 'tartalomkezelő', 'dokumentumtár', 'kiadvány megjelenítő' aminek a dokumentum megjelenítési folyamata - azaz az OJS-es oldalra történő publikálása, megjelenítettése végigmegy a beleépített szövevényes tudományos - publikációs - elbírálási - lektorálási folyamaton. Tehát ami ott megjelenik az elvileg többszörösen hiteles, ellenőrzött tartalom. Ez a publikálási folyamata a lényeg.
HA valaki csak úgy meg akar jeleníteni valamit ahhoz nem kell OJS, ahhoz elég pl egy wordpress tartalomkezelő, vagy akár egy sima HTML alapú weboldal.
Az OJS folyóirat kezelői rendszer egyre inkább terjed a magyar közoktatásban is, azonban felépítése, működése, bonyolultsága miatt sokszor elakad a felhasználója. A probléma megoldását, tapasztalatok megosztását próbálja segíteni ez a topik
Magyarországon az MTA karolta fel az OJS-t és igyekszik segítséget nyújtani, leírást közzétenni, illetve fórumot biztosítani hozzá https://openaccess.mtak.hu/ojs/
