A Húsvét-szigeten eddig semminemű régészeti anyagot nem találtak, ami i.sz. 300-tól korábbi lenne (elégett faszén leletek), és ez is bizonytalan. A tudósok egy része erre az időpontra teszi az első betelepülőket. Újabban azonban egyre több híve van annak, hogy az első betelepülők jóval később, a 7-8. században, sőt csak i.sz. 1200 körül érkeztek. Terry Hunt és Carl Lipo 2004 és 2005-ben ásatásokat végeztek a szigeten, ami alapján elvetették Heyerdahl faszenes mintáit, s azok i.sz. 4. századi idejét is tévedésnek tartották. Az első betelepülők nem érkezhettek 1200 előtt a szigetre (The Statues that Walked_ Unraveling the Mystery of Easter Island, 2011)
Volt olyan elmélet is, hogy a kőszobrok valamivel későbbiek, nem 1400 után készültek, hanem 1500 után, és egy arra vetődött portugál hajóskapitányt mintáznak:
Elég bizarr, hogy ezen az isten háta mögötti szigeten megjelent az írás, aminek több jele hasonlít az indus-völgyire, sőt, annak archaikusabb formáját mutatja.
Sok történész szereti abban ringatni magát, hogy meg van oldva a szobrok kérdése, de szerintem továbbra is fogós kérdés, miért készítettek a szigetlakók ezen az egyre mostohábbá váló apró szigeten 950 nagyméretű szobrot?
Akkor a pozitív értékelést bátorításnak véve folytatom.
Mindjárt rátérek az elméletre is, ami ezek után kézenfekvő, szimpatikus és elsöprő erejű...
Kiegészítve saját intuícióval, mert abból lesz a cserebogár.
Hoztam még illusztrációkat, vajon egy Heyerdahl kaliberű kutatónak magától értetődő, hogy nem kell dokumentációval igazolni kontextust, miegymást, és megcsinálhatja álmai múzeumát? Ezen morfondíroztam, miközben nézegettem az igencsak érdekes képeket a Kon-Tiki múzeum gyűjteményéről.
Az expedíciós csapat hozzáférést kapott a szigeten családi tulajdonban lévő titkos barlangokhoz is.
Ezekben a barlangokban talált kicsi, ősi szobrok a helyi lakosság szerint nemzedékeken át öröklődtek. A Húsvét-sziget lakosain kívül senki sem tudott ezekről a szobrokról az expedíció előtt. Thor Heyerdahl 900-at vásárolt, amelyek közül sok látható a Kon-Tiki Múzeumban.
Ahogy a habarcs nélküli falacska, úgy a szobrok közül is meglehetősen sok sejteti a Dél-Amerikai kapcsolatot.
(Ahogy a kaukázusit is, a világszerte elterjedt gülüszeműek inváziójával, de erről majd legközelebb...)
Heyerdahl kezében tehát szilárd bizonyítékok, kikérdezi a földrészt és a szigetet is, majd leteszi az asztalra az elméletet, amely bicskanyitogató. A szobrokba nem lehet belekötni, marad a távolság. De hét tenger hajósának ez nem lehet akadály.
/Még követői is akadtak a Viracocha expedíciókkal./
Ha már a bicska úgy is nyitva, eljátszhatunk a gondolattal, hogy a Titicaca-tavi portyánkon pedzegetett nagy tengerhajózási apparát éppenséggel lazán elhajózhatott ide, a hosszúkás koponyák pedig visszaköszönnek húsvétkor.
Természetesen nem tévút a polinéziai kapcsolat sem: lásd a gülüszemű mézeskalácsfigurákat elbújva a Kon-Tiki tárlójában. Megmutatták a kicsi isteneket a nagyoknak, vagy fordítva.
Többször is meglátogatták a szigetet, ám ők csupán passzióból utaztak, nem voltak kőfaragási hajlamaik, de szép madártollakért akár a világ végére is elhajóztak.
Megnéztem egy filmet a Húsvét-szigetről. Meglepő volt, hogy mekkora erőfeszítésbe került kiásni az elsüllyedt moai-kat. XX. századi eszközökkel, tanult nemzetközi régészekkel, szakértőkkel és koordinátorokkal. (A jelenlegi lakosok ástak "fehér" munkafelügyelők irányítása alatt.) Ehhez képest Heyerdahl csapata is ásott ki szobrot.
/A -nem elszigetelt- legenda szerint fény köldökével és a mana - isteni erő segítségével lebegtetve kerültek helyükre./
Ennek örömére hoztam képeket.
A polinéziai eredetűnek tartott őslakosok nem építkeztek, nem faragtak és szájtátva nézték a hatalmas szobrokat. Hajótöröttek voltak, felfedezők és megtiszteltek a szerencsétől, hogy eljutottak ide.
Volt már esetük kövekkel, de ekkorákkal soha. Ez csodálatot és félelmet is ébresztett bennük. Hagyományosan vittek magukkal minden útra egy szent követ a saját szent építményükből, amelyek ezeknél kisebb Istenek tiszteletére épültek. Valamiért nem készítettek itt a saját szigeteikre jellemző pódiumokat, bár van ceremónia platform, de azon különleges és hatalmas szobrok laknak. A többi kézmű hiányát úgy magyarázzák, hogy a helyi klánok között zajló háborúsdi során elhordták. Itt már lényegtelen, hogy tájoltak, vagy sem. (Vannak még göbeklis madarak és kezek, ez talán kognitív torzítás, de hát ott vannak a bizonyítékok, kőből.) Ami pedig teljesen kilóg a sorból az a Vinapu fal több tonnás kövekből habarcs nélkül.
A mágneses pólusváltás valós veszélyeit igazából nem ismerjük, esetleg szimulálni tudnánk. A kőzetekben rögzült mágnességből következtetnek arra, hogy valaha átfordultak a pólusok. Arra azonban nincs utalás belőle, hogy mekkora katasztrófát okozott. Amint jelezted, a geográfusok és földmérők régóta készítenek térképeket, éppen a hajózás érdekében. Ahogy elvesznek más ókori dokumentumok, technológiák, civilizációk, úgy elveszik a tudásunk is róluk. Azonban ha találnak valami furcsát a kutatóink, beindul az emberek fantáziája és a teóriagyártás.
Igazából nem "ajánlottam" a filmet, csak beugrott Acid Well megjegyzésére: "nyakunkon a pólusváltás". Én nem néztem még meg egyébként a filmet, de lehet megnézem.
Megnéztem az ajánlott filmet, hát nem egy nagy durranás. Egy egész bolygót érintő katasztrófát egy családi drámán keresztül bemutatni, hosszú tájképfotózással, olcsó mutatvány. :-(
„Azt hogy gömb alakú a Föld, már tudták szerintem a sumérek, egyiptomiak papjai. A kerületére pedig elég pontos számítások léteztek már az i.e. 3. századtól.”
Viszont van olyan feledékeny és hiszékeny az ember, hogy a Lapos Föld teóriában is hisznek. A politikusok, meg a kartográfusok segítségével darabolták szét a világot az oszt meg és uralkodj alapján.
Ez a wikis cikk már annyira banális: "Hapgood szerint az eredeti térkép vagy térképek készítői nemcsak azt tudták, hogy a Föld gömb alakú, hanem azt is, hogy mekkora a kerülete!" És így felkiáltójellel a végén.Ha nem tudták volna, akkor miről beszélünk?
Azt hogy gömb alakú a Föld, már tudták szerintem a sumérek, egyiptomiak papjai. A kerületére pedig elég pontos számítások léteztek már az i.e. 3. századtól. Eratoszthenész egyszerű módszerrel mérte meg a Föld meridiánját, ami 252 ezer stadion (közel 40.000 km), de rajta kívül mások is kiszámolták (de más előzte is).
Pesszimista vagyok Antarktisszal kapcsolatban. 1820-ban fedezték fel, tehát az ember még "beszennyezni" sem tudta. A tengerpartokon, ahol elsősorban várni lehetne, semmilyen régi emberi tevékenységre semmilyen nyomot nem találtak. Itt az ember idejében nem élt ember (még fa sincs, még állatokat sem lehet tartani, de nem is találtak!).
Azt sem gondolom, hogy a Piri Reis térkép ábrázolná Antarktisz szélét. Hapgood kutatásainak egy részét nyugodtan ki lehet dobni. De van egy része, amivel egyet tudok érteni. Stecchini kutatásai is azt mutatták, hogy 5000 évvel ezelőtt Egyiptomban a földrajztudomány nagyon magas szinten állt. Magam is azt gondolom, hogy főként a hajózás miatt, a térképészet már az i.e. 4. évezredben kifejlődött, a hozzákötődő eszközökkel együtt.
Hapgood egyébként néha egyébként teljesen amatőr módon nyilatkozik meg. Pld. Ptolemaiosz térképeiről (i.e. 2. sz.) elképesztő sületlenségeket hord össze. Hozzáteszem, hogy Ptolemaiosznak egy eredeti térképe sem maradt fenn, amikről Hapgood beszél, azok szerzetesek által a 13-15. században a leírások alapján újrarajzolt térképek. Hapgood a Skandináviát mutató szelvényen felfedezett vonalakat, melyek szerinte a jéghatárt mutatnák 8-10 ezer évvel ezelőtt.
Valójában ezeknek még Ptolemaioszhoz sincs semmi köze, ugyanis a Geographikában nem írta le úgy Skandináviát, mint Európa többi vidékét! Erről Hapgood nem látszik tudni. Ugyanis 1427-ben hozzá vették Ptolemaiosz egy akkori kéziratához Claudius Clavus dán tudós Észak-Európa térképét (1424), amelyen Skandinávia, Izland és Grönland szerepelt. Homályosak a Skandináviára vonatkozó ismeretek is Ptolemaiosz eredeti kéziratában: Svédország Scandia néven, mint nem túlságosan nagy sziget szerepel, valahol a Visztula torkolatától északra (Skandináviát a 10. századig egy szigetnek tartották Európában).
Éppen Ptolemaiosz kapcsán tett felfedezéseket Lattyák Sándor magyar geográfus. A két nagy háború közt több mint 30 éven át tanulmányozta Ptolemaioszt, és arra jutott, a görög kartográfusnak birtokában kellett lennie, kétezer évvel ezelőtt egy teljesen, a miénkkel egyenértékű pontos térképnek! Öt füzetet írt a kutatásairól és számos térképet rajzolt meg Ptolemaiosz adatai alapján. Eredményeit egy államtitkár elvitte Mussoulininek, aki a geográfia nagy szerelmese volt, azzal, hogy egy magyar megfejtette Ptolemaiosz titkát.
Úgy 2-3 éve az OSZK kartográfiai részlegében tanulmányoztam Lattyák 60x95 cm-es világatlaszát, Ptolemaiosz nyomán. Ezen be voltak jelölve az Azori-szigetek is (amit elvileg a portugálok fedeztek fel a 15. században), sőt a kezdő délkör is ezeken ment át, s nem a Kanári-szigeteken, ahogy mint minden térképtörténész hiszi!
Tanult szakmáim szerint, fémmel, fával szeretek dolgozni. Azonban mindig elgondolkozom azon a nehéz kőfaragó szakmán, ahol az ember fizikai ereje mennyire meghatározó volt a mai gépesítéshez viszonyítva. Ha belegondolunk, milyen valós eszközeik voltak a hatalmas kőtömbök megmunkálására, mozgatására, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy idegen technológiákról, antigravitációs módszerekről vizionálunk. Amit nehéz pontosan megítélni, az mindig felpörgeti az ember fantáziáját. Nem csak a technológia, hanem a funkció tekintetében is. Milyen funkciója volt az Osireionnak, amiért ekkora tömbökből épült? Egy vízforráshoz vezető kút, a Nílus partján nem logikátlan? A magam részéről egy lineáris gyorsítóval rendelkező földalatti laboratóriumhoz hasonlítanám az egész komplexumot, mint amilyen a Transzcendens című filmben is szerepel. ;-)
Nyilvánvalóan ebben a témában sem tudok okosat mondani, csak találgatni. Mivel dinamóhatásról beszélnek, ami a mágnességet gerjeszti, az ember mindjárt a kerékpár dinamóra gondol. Ez a Jedlik Ányos találmány, egy dinamó, aminek működési elve, hogy egy réztekercs veszi körül a vasmagot, amit egy tengely körül megforgatnak. Tulajdonképpen egyenáramot generálnak.
Mivel a Föld bolygónk, tengelykörüli forgása elég stabil (pedület megmaradás), a Nap körüli pálya precessziója is viszonylag stabil, csak a Föld gömb alakú vasmagjának „balanszírozása” marad anomália keltő hatásként. (Az Isten nem rakott giroszkópot a közepébe. De lehet, hogy az a Sátán birodalma, a pokol, ahol a kisördögök szétszerelték a giroszkópot.) ;-)
