Ramszesz törött szobrait ismerem, Shelley versét is. Azt nem értettem, hogy miért van a mondat végén, hogy Tanis töredékei (mikor a szobrok Thébában vannak).
A királyi könyök ezredrésze fél milliméter. A mérőrudakon ezt talán még betudták karcolni: de azt hiszem sokszor mérték ugyanazt, hogy így pontosítsák az értéket. Ha azt mondanám, optikai mérőeszközöket is használhattak, az elképzelhető is lenne, de ez a tudás az egyiptomi kőfaragóknak meg volt a predinasztikus időktől egészen a szaiszi, sőt a ptolemaioszi, s akár a római korig is!
Ráadásul ezek optimális/hipotetikus értékek lehetnek, mint amikor a piramidológusok ezredmilliméterig meghatározták a Nagy Piramis 230 méteres alapélét, ami nyilván nem mérésből fakadt. Vagy mit kezdjünk azzal, mikor egy bizonyos Margaret Morris azt írja könyvében, hogy a Nagy Piramis megmaradt burkolókövei közti rés 1/800-ad hüvelyk (0,032 mm) vagy ettől kevesebb! Ez azt jelenti teljesen simára letudták dolgozni a soktonnás turai tömböket.
Ezen a videón úgy látom, hogy két szobortöredék van. Az egyik álló, aminek porba hullt a fele, és látszik az arca, mészkőből van. A másik ülő volt, aminek csak a lábfejei látszanak, annyira feldarabolták, hogy az arca nem látható. Még a fűrésznyomok is láthatók a gránitban. De javítsatok ki, ha tévedek.
Egy messzi vándor jött, ki ős romok Felől regélt: A pusztán szörnyü két Nagy csonka láb áll. Arrább lágy homok Lep egy kőarcot. Homloka setét. A vont ajk vén parancsszóktól konok, S vad szenvedélye még kivésve ég A hűs kövön, bár, mely véste, a kéz, S a szív, hol dúlt e dölyf, temetve rég. A talpkövön kevély igék sora: "Király légy bár, jöjj és reszketve nézz: Nevem Ozymandiás, urak ura." Más semmi jel. A roppant rom körül Határtalan szélesre s hosszura A holt homoksík némán szétterül.
Az Ozymandias Colossus, Ramszesz II. templomegyüttes része volt.
A II. Ramszesz fáraót ábrázoló szobor homokkőből készült, és körülbelül 57 láb magas volt.
" in situ , nyilvántartása és osztályozása először azt tárta fel, hogy az eddigi vélekedésekkel ellentétben ezt a monumentális, 18 méter magas királyszobrot nem pusztította el földrengés. A több darabra vágott, majd néhányszor leütött „Ozymandias”, amelyet Shelley egyik versében megénekelt, valójában az emberi vandalizmus áldozata lett.
3. "Az ozimandiás kolosszus (20méter magas ülőszobor ezer tonna) Tanis töredékei." Ez nem tudom micsoda. Nagy Ramszesznek is maradtak ezer tonnás szobortöredékei. III. Amenhotep két hatalmas kolosszusa Thébában (a Memnón-kolosszusok)”
Az ozimandiás kolosszus, egy tömbből faragott vörös gránit szobortöredék. A mellette lévő templom szobrai puha mészkőből vannak, de sokkal durvább a kidolgozottságuk.
„Legalább olyan érdekes, hogyan ellenőrizték a pontos méreteket az egyiptomi mesterek? Milyen mérőeszközeik voltak?”
Ugyebár, a lézertájolót kihagyhatjuk közülük, amivel ma megmérték a szarkofágokat. Azt már ismerik a régészek, hogy egy királyi könyöknek hány milliméter az ezredrésze? Mert ha igen, akkor olyan beosztású sublert kell keresniük.;-)
Ilyen konspirációs elméleteket akkor is tudnak gyártani, ha bármilyen rejtély lenne. Amiket sorolsz, azokban az egyiptológusok, ha rendkívülit is látnak, de semmiesetre sem rejtélyeset.
4. Nem találtak a kőpiramisokban múmiákat: mivel kirabolták ezeket, sőt Egyiptom száz piramisában sem találtak uralkodói múmiákat.
3. "Az ozimandiás kolosszus (20méter magas ülőszobor ezer tonna) Tanis töredékei." Ez nem tudom micsoda. Nagy Ramszesznek is maradtak ezer tonnás szobortöredékei. III. Amenhotep két hatalmas kolosszusa Thébában (a Memnón-kolosszusok): http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=153489322&t=9000303
Tanis az egy nagyváros volt a Delta ék-i részén.
2. Maga az egyik legnagyobb egyiptológus, Petrie beszélt a diorittálak bevésése nyomán esztergákról, hogy ezek a gépek mindennapi eszközök voltak a 4. dinasztia idején a műhelyekben. Rajta kívül azonban csak kevés egyiptológus foglalkozott technikai kérdésekkel (annyira nem is érthetnek hozzá!).
1. A szakkarai Szerapeum, az Ápisz-bikák temetőjének kőszarkofágjai valóban monumentálisak. De ez inkább már későkori. Több szarkofág a görög uralom idején, a Ptolemaioszok alatt került ide. A kőládák 30-40 tonnásak, amiken 20-25 tonnás fedelek vannak. Hasonló máshol is vannak. Van egy másik bika temető, ott is hasonlók vannak.Vagy III. Szeszósztrisz gránitszarkofágja, amit Petri inkább egy optikus munkájának mond, semmint egy kőfaragóénak. Ezeket a gránitládákat úgyszólván egész történelem alatt készítették, s nem csak az Óbirodalom idején, de még a római uralom idején is! Legalább olyan érdekes, hogyan ellenőrizték a pontos méreteket az egyiptomi mesterek? Milyen mérőeszközeik voltak?
A Szerapeum kőládáinak szállításáról az ásatók találtak bizonyítékokat.Mariette 1850-ben találta meg a Szerapeumot. Mariette görgők nyomait ismerte fel a galériák padlóján, és az egyik fülkében két vízszintes fa csörlőt talált, amelyeket egyenként nyolc karral működtettek. Brugsch 1853-ban olyan sínek maradványait találta, melyeken a koporsókat tolták a Ptolemaiosz korban egy szervizalagútban. A fülkéket homokkal töltötték fel és ezekre húzták a szarkofágokat. Majd kiszedték alőla és a ládák így ereszkedtek a helyükre. A módszert kipróbálta Mariette, és működött!
Igen, de olyant nem. Azt hallottam, hogy a ma épített felhőkarcolók se bírják ezer évig, ha nem tartják karban őket, akkor szétporladnak. Ezek a mesterséges hegyek, meg ötezer év alatt csak a ruhájukat vesztették el. Illetve levetkőztették őket. ;-)
Hát, az uralkodók nem építettek többet piramisokat. Mit csináltak volna? Gótikus székesegyházak kora is egyszer lejárt, vagy a görög klasszikus templomoké, akár a nureghéké Szardínián. Építettek mást...
„Az nem valoszinu hogy egy pillanat alatt tortént volna...”
Arról nem volt szó, hogy pár évszázad, (pillanata) alatt történt a lefagyás, de ahhoz viszonyítva gyorsan, hogy minden romboló hatására felkészüljenek, és kivédjék azt. Még az is szerencse, hogy Noé és családja túlélte.
"Majd bekövetkezett a Nap haragja, ami olyan kevés energiát adott a Földnek, hogy az eljegesedett."
Az nem valoszinu hogy egy pillanat alatt tortént volna...tehàt normàlisan volt idejuk àtmenteni leirni rogziteni a felhalmozott tudàsukat. En inkàbb azt hiszem hogy màr jo ideje az ember ethnikai csoportoktol fuggoen kulonbozo mértékben de degeneràlodik és képtelené vàlt a régi tudàst hasznàlni...
Valószínűleg az építés minden szakasza igen profi volt már. Az a piramisépítő-kaszt, ami kialakult Dzsószer idején és vagy 800 évig ténykedett, már jól bevált módszereik lehettek.
A rámpát valóban célszerű egy vagy több sarokponthoz vezetni (több rekonstrukció is így gondolja).
Mindenképpen ki kellett igazítanom, de nem erre tenném a nyomatékot, hanem arra, hogy miért hagyhatták abba a gránitburkolat lesimítását. Egyébként a szomszédos piramisra (Hafré) is került gránitburkolat, de nem v.leg csak az alsó 3 sorban.
Ebben van logika, még ha azt a materialisták kisajátították is maguknak.
Tegyük fel, hogy az utolsó jégkorszak előtti, jól temperált korszakban, a Homo Sapiens már olyan szellemi és technológiai csúcson volt, ami még a jelenleg tapasztalt szintet is meghaladta. Majd bekövetkezett a Nap haragja, ami olyan kevés energiát adott a Földnek, hogy az eljegesedett. A Föld népessége annyira megfogyatkozott, hogy csak a túléléshez való ismeretek maradtak meg az embernél, ahogy a Szentinelézeknél. Ami a „magas kultúrából” megmaradt, azt a túlélő elit, uralkodók, papok őrizték meg. Az épületek, gépek, rögzített (elmentett) információk, használhatatlanná erodálódtak. Majd megbékélt velünk a Nap, ami felolvasztotta jeget, és elmosta a víz a maradékát is az aranykornak. A kiválasztott nép, a túlélők nem sok mindenre emlékeztek ahhoz, hogy folytatni lehessen ott, ahol abbamaradt a civilizáció fejlődése. Azonban, ha mégis volt egy két polihisztor, akik előálltak a „régi tudással”, azokat az ördög cimboráinak tartották. Egy bigottan szakrális világban, csak az isteneknek,vagy egy Istennek van joga csodákat tenni.;-)
naponta több mint 300 tömböt kellett volna felhúzni
Ezek az ördöggel cimboráltak, másképp nem megy. Nekem nem is az építés a legnagyobb falat, inkább a kőkockák kibányászása és a belső terek. Még ha a földrész felényi lakosságát összefogdossák rabszolgának, akkor sem elég a kéz.
Egyetlen kőkocka előkészítésénél mennyi sebesülés történhet. Ráesik a lábára, kisebesedik a tenyere, szemébe pattan egy kavics, bár ha Kheopsz és bandája... bocs: emberei ennyire körültekintőek voltak, akkor biztos volt egészségügyi személyzet készenlétben és a kieső munkás helyébe három pihent ugrott.
Új ötleteim vannak (Nem, nem néztem át előzetesen a szakirodalmat, nincs rá 20 évem.) az egyik, hogy az alapkőzetből kifaragnak egy (felvezető) utat, zsírozzák, majd úgyis következnek a bonyolultabb és titkosabb műveletek, akkor jöhet a spirál rámpa, vagy bármelyik tetszetős elméleti konstrukció.
A másik, hogy a rámpa az élnél, vagyis a piramis egy vagy több sarokpontjából vezet fel, ahogy épülnek a sorok, úgy követi azokat. Szépen lecsiszolt turaiból (Merer tudja) kirakják, olajozzák, a végén a csúcs előtt (ahol a karácsonyfadísz elszállt) visszafelé haladva, csúszva elvégzik az utolsó simításokat.
Jó lenne tudni, hogy mivel volt "írva" a piramis oldalára, mert ha szegény munkásoknak még a feliratokra is ügyelni kell az nonszensz. Az éleken való közlekedés előnye még, hogy ebben az esetben semmi akadálya annak, hogy a négy oldal közepén egy titkos névjegyet hagyjanak. Homorú kétfelé osztása a lapoknak, csak hajnalban és alkonyatkor látható Aequinoctium alkalmából. Ez megint a pilóta hibája, két lábbal a földön egyértelmű, hogy a szeizmikus esetek és a hőtágulás a ludas.
„Azt írod, figyelembe vetted az akkori módszereket, eszközöket. „
Persze csak azt a keveset, amit az itteni tevékenységem alatt megismertem.
Most jön egy különvélemény. Amennyiben az egész Egyiptom történelmében feltárt ismeretek és tárgyak közül hiányoznának az alábbi (hiányos) listán lévők, akkor senki emberfia nem gyártana konspirációs elméleteket, és talán minden esemény és a krónikája szinkronban lenne. A tipológia nem lenne ellentmondásokkal terhelt. ;-)
A Szakkarai Szerapeion gránit és diorit szarkofágjai.
Azok a gránitból és dioritból „esztergált” vázák, tálak, és a Schist Disk.
Az ozimandiás kolosszus (20méter magas ülőszobor ezer tonna) Tanis töredékei.
A III.-IV. dinasztia kőpiramisai, amelyekben nem találtak múmiákat és sírfeliratokat.
