Hát olyan rész kevés van ! Itt hirtelen sár lesz de ma megpróbáltam ásni a fogókat ,hát sikerült is 50cm szélesen és 2 méter hosszan felfeszgetni a földet ,leginkább a borozdába löködni ! Már csont száraz a föld és kemény mint a szikla .!
Rita van nekem az ropogós kb a bigerauhoz hasonló de roppanósabb fajta ugyan olyan rövid szárakon ! Ez is előny ám a szeles időben a termést nem veri össze ,rázza az ágakon . Őszi barackból csak a rendháven volt nekem ,meg a champion van jelenleg a többivel nincs tapasztalatom . Én is keresnék valami sárgahusút berakni valót !
A bigerau a vízválasztó a kukacos és a nem kukacos cseresznye közt és szerintem az egyik legjobb nekem is ez van már a második fa de a nyáron oltottam egy 3-kat is az elsőt sajnos amagas talajvíz tönkre tette . Az biztos a sajmeggyes alanyút nem szabad venni ,rövid életű a lábvizet nem bírja tönre teszi . Van még egy magyar fajta is ami valami lány nevű de hirtelen meg nem mondom mi ez is nagyon hasonló a bigerauhoz csak ropogósabb a gyümölcse és kb 1-1,5 héttel korábbi érésű mint a bigerau . Ha a cseresznye fajtákat nézed az érési időkket nézd a bigeraunál megnézed mit írnak, és bármit vehetsz a bigerau legyen a támpont az érésben . Akkor már nem nagyon lősz rosszat . És sok bajtól megmenekedsz . Én már megjártam a hadak útját mert többször is rossz alanyú fát vettem és azért nincs cseresznye fám mert 15 éves korában kiment a töve . De kimentettem ona -bónára azt meg sikerült rossz helyre ültetnem és lebetegedett ,bármit tettem eddig vele a nemes része beteg a szar talaj miatt , talán a ezévi oltásomból lehet valami ,annak már minden feltételt megteremtettem hogy bazi fává fejlődjön ! már csak a korom ami akadályozza hogy cseresznyét egyek vajaskenyérrel ,mert már öreg vagyok !
Van egy Narana nevű újabb fajta. Néhány nappal a Burlat előtt érik, tehát a legkorábbi cseresznyék egyike. A korai virágzás miatt a fagy károsíthatja a virágokat. Nem reped. Sok jót írnak róla, de én még nem kóstoltam.
Korai fajta még a Jaboulay, de ezt még sosem kóstoltam. Állítólag csak teljesen éretten igazán jó az íze. Nem úgy, mint pl. a Bigarreu burlat, ami már féléretten is jó, persze az is csak teljes érésben az igazi.
A Bigarreu burlat egy régi jó bevált fajta, május 25 körül már ehető, június elejére érik meg teljesen. Másik kedvencem a korai fajták közül a Szomolyai. Június 5-10 körül érik.
Nem néztem végig, de a vízhajtás levágása nem függ össze a kalciumhiánnyal. A vízhajtás kialakulása függ össze, ahogy előzőleg is írtam.
Ezen a videón az látható, hogy valamit nagyon elrontottak, azért lett olyan sok erős hajtás, amit vízhajtásnak nevez az illető. Vagy túlmetszették (ebben részemről biztos vagyok), vagy túlöntözték, vagy túlműtrágyázták. Esetleg nem volt termés, ami lekösse a fa energiáit. Vagy több dolog egyszerre.
A fa növekedését visszaveti a gyökérszaggatás, háncs bevágása. Így ha kevesebb lesz a hajtás, akkor többre elég a fa által megszerezhető kalcium is. De a "bántásokat" a fa nagyjából egy év alatt kiheveri, szerintem csak egy eseti hibaelhárítás céljából érdemes ezeket csinálni. Ha már látják, hogy valami miatt túl erős a hajtásnövekedés, és ebből baj lehet.
Apám mondta anno, hogy régen a túl erősen növő, és ezért virágrügyet nem nagyon hozó fiatal fák törzsét baltával vízszintesen bevagdosták, hogy gyengébb legyen a hajtásnövekedés, így több legyen a virágrügy. (Csonthéjasoknál olvastam erről később.)
Egy ismerős mutatta egyszer a szilvafáit, hogy már karvastagságú a törzsük, és még soha nem teremtek. Pedig úgy metszi ő is, ahogy nálam látta. Hát, megnéztem, és tényleg olyan erősen megmetszette őket, hogy fél méteres volt a leggyengébb vessző, de a legtöbb a métert közelítette... Virágrügyet alig egy párat láttam. (Én a környéken szokásosnál valóban erősebben metszettem a fáimat, mert piacra termeltem. De azért az én felnőtt szilvafáim 1-2 mázsát teremtek darabonként... Ő egy kicsit rosszul emlékezett, vagy azt hitte, minél erősebben metsz, annál több lesz a termés.)
75 m, hát ez meglepő. Azt hittem, a Tisza miatt aránylag magas a talajvíz.
Nekem az É-Alföldön van kutam (már csak 1, a nagy telket eladtuk), itt olyan a talajvíz, hogy a "szegedi kút" művésznevű PVC-kút még nem apadt el soha, ez a megmaradt is csak 8 m mély, mert fúráskor valami kemény anyagba ütköztem. Csak annyi, hogy a vékony a vízér, lassan jön a víz, levegősen. A másik telken a kutat profi fúrta, neki jobban sikerült, ő is megtalálta 6 m körül ez a gyenge eret, de továbbfúrt, és a mélyebben lévő ér már bőven adta.
Idén csak 2x öntöztem néhány fát a nyár végén, aminél a nagy termés indokolta. A többi fát, valamint a szőlőket nem kellett öntözni. Tavaly főleg nem volt vízhiány, 2022-ben volt erre "soha nem látott" aszály, egy teljes éven át, ősztől őszig.
Lombtrágyával csak a nem túl nagy különbözetet lehet pótolni, ez szerintem is így van. Már logikailag is, egy fára kinyom az ember pár ml vízben oldott anyagot, miközben tömény szerből talajra több maréknyit szórunk egy-egy fa alá. De kiegészítésnek jó szerintem a levéltrágya (egy bizonyos hiányig), kalciumból nem is kell olyan sok a fának, tehát az az alkalmankénti pár ml is elég lehet. Ha olyan a helyzet.
Én fákról olvastam brutális vízfelhasználást, több hektó naponta. Nekem is az jutott eszembe, hogy ugyan honnan...
De az lehetséges, hogy ezek a vízmennyiségek arra vannak megadva, hogy ennyit tudnának párologtatni, ha végtelen mennyiségben lenne víz.
N-műtrágyánál szerformátum függvénye, hogy elillan-e a levegőbe bedolgozás nélkül, vagy elvan a felszínen is, ameddig be nem mossa az eső, majd valamikor.
Lemehet bármilyen mélyre, csak az éves csapadékotmennyiséget tudja felvenni, hosszabb távon többet nem. (Előző években is termeltek ott, legfeljebb nem pont kukoricát.)
Ezt a kérdést én is feltettem már de a válasz hogy 2 méterig is lemegy a gyökér ,hiszem ha látom ! Ahol én lakok ott biztos nem megy olyan mélyre 80cm után én még gyökeret nem láttam csak az akác fának ,az is ott hatolt le ahol a kút ki volt ásva, máshol nem tud !
"A vízből meg pl 1 szál kukorica többszáz litert egy tenyész időszak alatt ."
Egy átlagos évben 650 liter víz esik egy négyzetméterre egy év alatt. Hány tő van egy négyzetméteren? Hogyan jut mindegyiknek több száz liter? Talán a tizede...
A nagyüzemben 500 kiló körüli műtrágyákat szórnak NPK-ból, egy hatóanayagosból meg jóval többet ! Volt hogy 800 kilót is szórtak ,ősszel kétfélét majd a vetéshez is és még utána is szórtunk már nem emlékszem miket ,pedig én hordtam tonnaszám kifelé . Őszönte 20-25 kamionnal hoztak ,mostanában már kevesebbet látok de még mindig szórnak ,nem rég találkoztam a volt kollégával szórta a vontatott műtrágyaszóróbol a műganét ! 3 tonna volt a puttonyban ,nem mernek a vonófej miatt többet bele tenni .
