Uraim, a csatolt képen látható antennáról van-e valakinek véleménye? Most kaptam kölcsön, nálam borzalmasan jön a mindigtévé (nyilván antennaprobléma miatt), érdemes-e ezzel próbálkoznom? Semmi használati utasítást nem találtam a neten, én a témához hülye vagyok... Minden segítségért hálás vagyok!
Alapszabályok vannak, a fizika nem becsapható. Egy fő szabály, hogy egy antenna a nagy felületétől tud sugározni. De másik fontos, hogy minden hat mindenre. Az antenna kapacitása az ellensúllyal a rezonancia döntő összetevője. Vele együtt az impedanciába is beleszól.
Pláne szűk helyen kompromisszum keresés az egész. Melyik ujját harapja az ember.
Nulláról, vagy egy bizonytalan forrásból építeni szép feladat, de csak nagy tudással lehet valamit kihozni. Egy jól kezelhető műszer nélkül reménytelenül sok időt el lehet barkácsolni.
De a műszerről leolvasottakat is tudni kell lefordítani a mechanika méreteire.
Pontosan ezek a problémás értékek ill. gyakorlati nehézségek miatt kérdeztem a legelső bejegyzésemben, az eredeti kérdésemet.
Ehelyett jöttek a nagyokos megjegyzések is................mint mindíg vannak, akik nem bírnak a nagy buzgóságukkal.....
Nem szeretnék vadul belebonyolódni egy antenna készítésbe, anélkül, hogy körül ne járnám a témát.
A "több szem, többet lát" közmondás tökéletesen illik ide, mivel a több szakszerű hozzászólás ill. egyéni tapasztalat elgondolkozásra készít, egy fölösleges pénzkidobással járó, esetleges rossz konstrukció megvalósításában.
Lehetséges más megoldást keresni, amit már valaki megépített ill. kipróbált, sikerrel.
Én is ezt teszem, keresgélek itt-ott, aztán majd lesz valami.
Még egy kis kiegészítés: Antenna nincs ellensúly nélkül. Primitív esetben kihúzott, földre dobott drót, nagyobb természetes fémfelület, pl. drótkerítés. Minél kisebb az antenna a hullámhosszhoz képest annál keskenyebb sávú kihangolt állapotban is. Ez lehet akár 5-10 kHz is. Ami folyamatos hangolgatással jár.
Az illesztést is alapvetően befolyásolja az ellensúly mérete, helyzete. A nagyon rövid antennák alapból nagyon kis impedanciájúak. Elvileg "fordított" balun kell hozzá. Vagy egy szélessávú trafó, ami lefelé transzformál. Esetleg hangolt soros rezgőkör. Minél nagyobb a megvalósítandó "áttétel" annál rosszabb a hatásfok.
Tulajdonképpen ezt szerettem volna kérdezni odaát, csak ismerve a társaságot, ezt értem el.
De mint az öreg keszi, fel sem veszi, továbbra is szeretnék csinálni egy antennát, ha nem is mobilt.
Szakrajzot ismerem, le is tudnám saját magam gyártani, csakhát már ne kelljen számolással és halom bibelődéssel kezdenem az egész projectet.
Ezért kérdeztem meg a "kedves" kollegákat, hátha nem kellene annyit törnöm a fejem.
Pusztán ezért.
Nekem sem jutott hirtelen eszembe az egyszerű megoldás, megtekerni, mérni, stb, stb. De mivel anyagilag is költséges a dolog, jobb ha egy kidolgozott és még jól is működő megoldást tudott volna valaki adni.
Na mindegy, van amerikai Lyszérom gyógyszerem is.......
Na szóval... az ilyen nagy átfogású impedancia illesztések egy módon tudnak olyan tüneteket produkálni, mint ha működne is, ha az illesztő (az impedancia transzformátor) gyakorlatilag közvetlenül az antenna betáplálási pontján van. Akkor sem lesz rendes antennánk, de legalább a talpponton illesztve van.
A gondot az antenna illesztéssel az okozza, hogyha tápvonal is van, akkor a lószart csak áttoljuk a szomszéd telkére az illesztetlenséget csak áttoljuk a szomszéd elemre, a tápvonalra. Ennek következménye, hogy a tetemes mennyiségű hő és köpenysugárzás elviszi az energia nagy részét és csodálkozunk, hogy a Tx-ből kimegy a póver és már a szomszéd faluban sem hallatszik. Ilyenkor jön a szaladgálás, hogy kéne erősítő, és onnantól boldog az amatőr, mert 1 kW-tal végre hallanak a cseszlovákok is. Holott akkor megy ki kb. a 100 Watt az antennára, a többi az elfűtődik.
Szükséghelyzetben jó, csak ne hagyjuk magunkat az illúziók által vezetni, hogy a Tx-ből kimenő teljesítmény meg is jelenik az antennán. Nem, csak a töredéke.
Sziasztok! Kétsávos, yagi antennát keresek 145/433 MHz-re. A jelenlegi - gyári, német, nem kici, occó, de legalább drága - szűk három évet bírt ki fent a 17 méteres antennatorony tetején.
Ha valaki foglalkozik még antennakészítéssel, kérem írjon!
Az üvegszálas csövet rángatni fogja a szél, az epoxyt megeszi a napsütés, ki fog repedezni, be fog ázni. Megáll a szerelvényben a víz, télen szét is fagy!
A csövet a szerelvényre kívülről kell ráhúzni, F.BS-sel ragasztva+tömítve, oldalról még saválló(!) csavarokkal megfogatva. A büdös életben nem fog beázni, a gyári professzionális antennák is ilyen rendszerűek.
A radiáloknál (amik minimum rozsdamentesek, ugye?) a kontraanyák alá tegyél egy-egy (szintén rozsdamentes/saválló) belsőfogazású alátétet! Alumínium hajlamos a relaxációra, magyarul szépen kilazul és kitekeredik!
Mellékelem a rajzot. Bocs ha kicsit girbegurba, vonaton ülve, szabad kézzel.
Tekertem többféle áttételű toroidot próbának. Majd a NanoVNA megmondja az igazat. Azért lenne jó ez a ferde telepítés, mert így az ablakon kinyúlva elérhető a táppont, lehet csereberélni a vasakat. Fára mászni úgysem tudok egy darabig.
Azt én is tudom, hogy működnek, :--) csak kezdek az impedanciák tekintetében összezavarodni, de nemsokára megkérdezem majd a részleteket is az illetékestől. Remélem, hamar neki tudsz állni.
A KKC-n már működik EFHW, nagyon jó eredménnyel. Én most még csak előkészülök, megtekertem már a toroidokat, többfélét, más-más áttétellel, megvan a drót,, kinézve a telepítési hely ( a 8. emeletről ferdén egy fához), most csak olvasgatok, mert csak jún. 20. táján helyeznek szabadlábra a doktorok.
A rendkivül szellemes és sokatmondó neved ellenére még elárulom hogy a dolognak semmi köze a mágnestalphoz. Ha annyi fáradtságot áldozol a szakismeretre is , akkor még nagymenőgnóm is lehetsz.
