Budapest ősidők óta lakott település, már a neandervölgyieknek is megtetszett e hely. A leletek tanúsága szeint azóta is folyamatosan lakott. A prehisztorikus világ számtalan kultúrái után letelepültek itt a szkíták, várost alapítottak a kelták, felépítették Aquincumot és a környező erődöket a rómaiak, ide tették székhelyüket a hunok, gepidák, longobárdok, avarok. Nem meglepő, hogy Magyarországnak is kezdetektől az egyik, majd később a kizárólagos központi városa. Sajnos fontosnak tartották a "városnézést" a mongolok és a törökök is. Végül, a XIX. és XX. század fordukóján, sok áldozattal, erőfeszítéssel és veszteséggel felépült a modern Budapest. Az idő természetesen nem állt meg, azóta is sokat válatozott a város. Azt csak remélni lehet, hogy a jövőben is sokat fog változni, előnyére:)
Szerintem nincs probléma a kereszttel, hiszen itt halt meg Szent Gellért a hegy névadója, a magyar függetlenségi központ viszont nem túl szerencsés ezen a helyen, ahol egy osztrák erőd épült Pest lövetésére, az erőd átalakítása olyan mint amit az ukránok csinálnak most, szovjet emlékművekből csinálnak ukrán nemzeti emlékműveket. Szerencsésebb lett volna mondjuk Pákozdon létrehozni egy ilyen központot, persze érthető hogy Budapesten akartak múzeumot, egy olyan helyre ahova sok turista jár.
https://promotions.hu/orszagos/zene-film-kultura/2024/07/10/hitler-utalta-magyarorszag-budapest-horthy-miklos A magyarságról sem volt jó véleménnyel, csupán egy dolgot szeretett nálunk, de arról képes volt ódákat zengeni. A FÜHRER UGYANIS EL VOLT BŰVÖLVE BUDAPESTTŐL. Nem csoda, hogy a Duna-parti Linzet úgy akarta átépíttetni, hogy az Budapest német másolata legyen. 1938. március 13-án a diktátor látogatást tett Linzben, ahol azt mondta Sepp Wolkerstrofer polgármesternek, hogy "megbocsáthatatlan paródiának tekinti, hogy Attila és az ő hun leszármazottaié a legszebb város a Nielbulungok folyója mentén", így aztán kitalálta, hogy le fogja másolni a rajongva imádott Budapestet. Azonban ezt az átépítést nem úgy értette, hogy a magyar főváros épületeire jellemző eklektika, szecesszió vagy historizmus jegyében akarja átalakítani, hanem úgy, hogy Linzet is a duna mindkét oldalán szervesen, hidakkal szorosan összekapcsolva szerette volna kiépíttetni. A Führer kijelentése után már nem is Linznek, hanem német Budapestnek nevezték a várost, amit a diktátor nemcsak a folyó bal partján elnyúló Urfahr városrészt kívánta építészetileg, infrastrukturálisan szorosabban összekötni a Duna jobb oldalán elterülő Óvárossal, hanem a város "főutcájának" akarta megtenni a folyót.
Az Operaház Budapest legszebb épületei közé tartozik, szubjektív véleményem szerint a legszebb 5 között van:
Építésének története:
Ybl Miklós neoreneszánsz palotája több mint százharminc éve várja az opera és a balett műfajának szerelmeseit. Az épületbe évente több ezer turista is ellátogat, hogy megcsodálja Budapest egyik legjelentősebb műemlékét.
Az Andrássy út (eredeti nevén Sugár út) kiépítésével a 19. század végére kialakult Pest városképe, és felvetődött egy önálló operaház létrejöttének gondolata is. Az építkezésre annál is inkább szükség volt, mert az akkori Nemzeti Színház egyre kevésbé tudott egyszerre eleget tenni a drámai darabok színreviteléhez és az operajátszáshoz kapcsolódó követelményeknek. Lónyay Menyhért miniszterelnök felvetésére Orczy Bódog, a Nemzeti Színház igazgatója 1872-ben beadvány formájában vázolta átfogóbb tervezetét, majd 1873-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, és maga I. Ferenc József osztrák császár és magyar király is hozzájárult a kezdeményezéshez. Tervpályázatot írtak ki, amelyre hat építészt hívtak meg: Ybl Miklóst, Steindl Imrét, Skalnitzky Antalt, Linczbauer Istvánt, a külföldi mesterek közül Ferdinand Felmert és Ludwig Bohnstedtet. A beérkezett munkák közül a zsűri nagy szavazat-többséggel Ybl Miklós (1814–1891) pályaművét tartotta megvalósításra érdemesnek. Az építési programot Podmaniczky Frigyes, a tervpályázat bíráló bizottságának elnöke és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke határozta meg, amelyben fontos kitétel volt, hogy a kivitelezést csak magyar mesterek végezzék, és a felhasznált anyagok is kizárólag Magyarország területéről származhatnak. Ybl Miklós teljesítette ezt a kérést, öt kivétellel: a márványburkolatok Carrarából, a gránitoszlopok Ausztriából, a tölgy- és cédrusburkolatok Olaszországból, a színpadtechnika Bécsből, a csillár pedig Mainzból érkezett.
Az építési engedélyt 1875-ben adták ki, de az eredeti tervet többször át kellett dolgozni, hiszen I. Ferenc József azzal a kikötéssel engedélyezte a megvalósítást, ha a pesti operaház nem lesz nagyobb a bécsinél. Ybl a legfelső páholyemeletet ezért elhagyta, csökkentette az előcsarnok méretét, és ezzel arányosabbá tette az épületet, ami keresztben és hosszában is szinte teljesen szimmetrikus. A művészi alapgondolat azonban nem változott: az architektúra és a díszítések mind a zene erejét kívánják kifejezni, utóbbiak antik mitológiai történetek segítségével.
A megnyitó előadásra kilenc évvel később, 1884. szeptember 27-én került sor, azonban az ünnepség majdhogynem botrányba fulladt. Mint ahogy azt a 2014-es őszi újrajátszásnál is láthatták a jelen lévők, a Sugár úton összeverődött tömeg nemcsak kívülről, hanem belülről is látni akarta az arannyal, márvánnyal, freskókkal gazdagon díszített épületet, amelynek építése rengeteg pénzbe és nem kevés adóforintba került, ráadásul az eredetileg négy évre tervezett kivitelezés csúszott. A megnyitót már csak e miatt is óriási érdeklődés övezte, a belépőjegyek ára akkoriban két lóéval vetekedett – a szemrevételezésre ez az alkalom soha vissza nem térőnek tűnt. A díszelőadáson – amelyen I. Ferenc József császár is részt vett – a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc, illetve fia, Erkel Sándor vezényletével.
Nem nagyon szoktam podcast-eket ajánlani, de a Heti Válasz Budapest történetéről szóló adásai érdekesek, a középkori részben elég halkan beszél a történész, akit idegesít az ilyesmi kihagyhatja.
Jakab András vagyok. Azt szeretném kérdezni, hogy esetleg valakinek lennének fotói a Ferdinánd híd-Váci út-Lehel út kereszteződéséről a 2000-es évek elejéről? Hogyha esetleg lennének ilyen képek, akkor azokat másolatban fel lehetne tölteni ide az oldalra is?
nyilván azért voltak csak itt forgalomban 50 évig, mert más országokban nagyjából 10 év után lecserélik a buszokat
azért voltak hátrányai is a konstrukciónak, például nem volt alacsonypadlós, szóval nem sokat törődtek akkoriban az idősek és a tolókocsisok problémáival
