Az új, szupererősként jellemzett drogok, amelyeknek több fajtája is ismeretes, sokkal hatásosabbak a heroinnál. A Kínában tömegesen gyártott, rendkívül potens szintetikus opioidok egy családja a Baltikum közvetítésével jut Nyugat-Európába, ellepi a heroinpiacot és tömeges haláleseteket okoz – figyelmeztetett nemrég az Európai Unió kábítószer-ellenőrző hatósága is.
Köszi a kiigazítást. Egyébként úgy tudom, hogy egy keményebb MAO gátlóra ráenni nem javasolt dolgokat akár komolyabb következményeket is okozhat, hiszen a MAO gát az agyat védi elsősorban. Főleg érett sajtokban, halban, májban, csokiban, sörben és más szintetikusokban van sok a monoaminooxidáz vegyületekből (tiraminok).
Éppen ezért tartanak az Amazonas mellett szigorú diétát ayahuasca fogyasztás előtt.
MAO gátló (viszonylag rövid hatású) a Peganum Harmala, magyarul rutafű. A dél-amerikaiak pedig egy kúszónövényt (Banisteriopsis caapi) használnak erre a célra.
Ha a diétát nem tartják megfelelően:
On rare occasions, cardiac arrhythmias, cardiac failure, and intracerebral hemorrhage have developed in patients receiving MAOI therapy that did not observe dietary restrictions (Brown & Bryant, 1988). Therefore, dietary restrictions are required for patients receiving MAOIs. Extensive dietary restrictions previously published were collected over a decade ago and due to changes in food processing and more reliable analytical methods, new recommendations have been published (Anon, 1989; McCabe, 1986).
Ha már ily magasröptű a társalgás, egy apró megjegyzés:
"A szerotonin alapanyaga a tripofán nevû aminosav, a táplálék fehérjéinek egyik alkotóeleme. Hogy az LSD mennyire közel áll hozzá, azt az bizonyítja, hogy a tripofán vegytisztán beadva hasonló hatású, hallucinációkat, látomásokat okoz"
Azt az aminosavat triptofánnak hívják...
MAO-gátlókkal meg óvatosan, mert
1) (komolyan) egy tábla csokival vagy egy banánnal is hazavághatod ilyenkor a májadat;
2) (komolytalanul) még összetűzésbe keveredsz a kínai kommunistákkal :)
Ja, csak a triptaminok pont olyanok, hogy nem engedi át őket a monoamino-oxidáz-gát, tehát MAO gátlót is kell hozzá enni, amolyan epokit féle kétkomponensű cucc, a la ayahuasca... Szóval nem elég megenni sem a növényt, sem a békát (itt a DMT-s békára gondolok), a gomba általában kivétel.
Igen, a szintetikuséknál fennáll ez a lehetőség, mert elég egy kicsit megbabrálni a molekulát, ugyanakkor meg kísérletezzenek a saját agyukkal.
Ami egyébként még érdekel engem, hogy mi az eredeti funkciója a pszichotróp vegyületnek magában a növényben/gombában/állatkában (brekkencs), mert legtöbbször erről sincs infó.
Most javittom a házi MNR-készülékemet, a szcintillációs csövet be kellett forrasszam a földelésbe, mert állandóan a CNN jött be rajta..
Bánki M. Csaba:Az agy évtizedelése az jáccott nálam...
Drog az, ami a jegyzékben szerepel...
Diósgyőrben elkaptak egy labort pár éve, csak az anyag neve kimaradt vagy rosszul volt irva a Magyar Közönyben, ezért fingot fogtak velük, asszem...
Drug Enforcement Administration
www.usdoj.gov/dea/
Magyarul, ha holnap valamelyik vegyész felfedez egy pszichoaktív hatóanyagot a fenyőfában, akkor a DEA dönti el, hogy a karácsonyt ezután borókával ünnepeljük. Comprende?
Pistike áll az ajtóban egy üveg whiskyvel a kezében és egy spanglival a szájában. A szomszéd megkérdi: Pistike, a szüleid itthon vannak? Mire Pistike: Szerinted?
De, ha rummal megitatom, a kordéba befoghatom, úgyis tudja bedzsalunk a csárdába...hej Rigó-rigó, részeges ló, elittuk a zab árát...
Maradjunk az univerzális hatóanyagoknál pls.!
Semmi, csak egy rosszindulatú célzás volt. Bocsáss meg érte. Jobban tetszik ez a tudomány fórum. Egyébként itt tényleg nem arról szeretnék beszélni, hogy jó/rossz, isteni/ördögi, hasznos/káros, hanem hogyan működnek, mert nagyon kevés az infó, lévén a,b,c DEA listás anyagokról van szó.
Vagy vehetjük a ketamint. Lónyugtatónak használják, de az emberi agyban mégis pszichotróp anyagként viselkedik.
A cannabinol is egy érdekes, megtárgyalnivaló téma. Vajon mit keresnek ezek a fránya cannabinol receptorok az agyban? De ennek politikai vetülete mindig is elhomályosította azt, mi rejlik mögötte, az agyban. Vannak itt izgalmasabb dolgok is, pl. a dimetiltriptamin. Miért pont szüléskor és halál előtt termel többet belőle a mirigyecske?
még egyetemista koromban gyakran utazgattam (barátom még ma is), de mindig is érdekeltek a pszichedelikumok tudományos vizsgálatai. Az ismertebb cuccos site-ok (wwww.lycaeum.org, wwww.erowid.org, wwww.daath.hu és egykori saját magyar oldalam: wwww.lycaeum.org/languages/hungarian) gyakran foglalkoznak a szerek kémiai, neurobiológiai hatásával. Mások a pszichológia területén próbáltak előrelépni, érdemes megemlíteni Stanislav Grof-ot vagy Feldmár Andrást. Mielőtt nem kerültek DEA listára, sokan foglalkoztak velük nem csak szórakozási célzattal. Egy időben váltottam pár levelet Bánki Csabával (Az agy évtizedében), akivel arról beszélgettünk, hogy nem ártana az agykutatás szempontjából sem egy-két kísérletet ellenőrzött és állami keretek között beindítani, hiszen a pszichotróp szerek kulcsfontosságú receptorokra hatnak, mint szerotonin, dopamin. A pszichedelikumok mechanizmusának megértése sokat segíthetne az elméleti agykutatásban, de akár hosszabb távon számos ma még nem tökéletesen megértett betegség gyógyításában.
Természetesen a téma kényes, de nem politikai társalgást szeretnék, hogy kell-e legalizálni vagy tiltani kell mindet, hanem inkább egyfajta nyomozást szigorúan tudományos jelleggel. Aki gondolja, tartson velem.
Addig is egy részlet egykori kis LSD FAQ-mból:
A legfrissebb kutatások szerint az LSD a következõ neurotranszmitter receptorokra hat: szerotonin, dopamin, hisztamin és a norepinefrin. Az LSD legfõbb „hatókörzete" a szerotoninrendszer, ezt a hormont 1956-ban mutatták ki elõször az emberi agyban. A szerotonin alapanyaga a tripofán nevû aminosav, a táplálék fehérjéinek egyik alkotóeleme. Hogy az LSD mennyire közel áll hozzá, azt az bizonyítja, hogy a tripofán vegytisztán beadva hasonló hatású, hallucinációkat, látomásokat okoz. A szerotoninnak rengeteg receptora van, ma már 5 receptorcsaládot ismernek. Az LSD szempontjából két család az érdekes, az 1-es és a 2-es, vagyis az 5HT1 és az 5HT2 (5-Hydroxytripamine). Az 1-es receptorcsalád egyes receptorai képesek feloldani a szorongásos tüneteket, míg a 2-es jelû család fordítva, a szorongás elõidézésében játszik szerepet. A szerotoninrendszer centralizált felépítésû, a negyedmillió szerotoninsejt egy helyen helyezkedik el, azonban mindegyik sejtnek több százezer ágacskája van, amelyek behálózzák az egész agyat. Egyes ágacskák visszakanyarodnak és a szomszédos sejteken végzõdnek, amikor az egyik ágon szerotonin áramlik ki, az gátolja a szomszédos sejtet. Az elv tehát az, hogy minél aktívabban mûködik az egyik sejt, annál jobban gátolja a szomszédokat, vagy ha kevéssé mûködik, a szomszédok annál inkább. Ez egyfajta szabályozó rendszer, mindig mûködik, kivéve a REM álmok ideje alatt. Az LSD a 2-es és az 1C receptorokra hat, mégpedig serkentõleg, „tüzelésre" készteti õket. Az 1A-receptor is mûködésbe jön, de valószínûleg csak közvetetten. Az LSD gyors 5HT2 leszabályozást okoz, amely sorban csökkenti az 5HT1 mûködést. Ezenkívül hatása van az 5HT1C receptorra is. Azok a drogok, amelyek a 2-es (és az 1-es) receptorokra is hatnak, hallucinogének, amelyek csak 1C serkentõk, azok nem. Valószínûleg a hallucinogén és az egyéb érzékelési funkciókat megbolondító hatások az 1C számlájára, a tudatot ért hatások pedig a 2-es számlájára írhatók. Amirõl híres még a szerotonin, hogy egészen biztosan köze van a depresszióhoz és más szorongást kiváltó betegségekhez. Sajnos az a remény, hogy sima tripofánnal gyógyítani lehet, nem vált be.A szerotonin alacsony szintje nem feltétlenül jelent betegséget, de az bizonyos, hogy a gyógyuláshoz szerotoninra van szükség. A szerotonin ezenkívül valószínûleg felelõs az agresszió gátlásáért, az étvágynövekedésért és csökkenti az alkoholéhséget., növeli az endorfin hatását és csökkenti a szexuális étvágyat. A tapasztalat sok mindent igazol ezekbõl a feltevésekbõl, azt mutatja, hogy a trip alatt elszáll a rosszkedv, a levertség (általában!), megnõ az étvágy, érezhetõen csökken az alkoholéhség (rendszeresen trippelõk nagy része nem fogyaszt már annyi alkoholt, mint elõtte - azért vannak kivételek :) ) és ha a szexuális étvágy nem is szûnik meg, a szexuális teljesítõképesség igen, legalábbis zavarok jelenthezhetnek. (: ) ) Hogy a tényleges depresszióra milyen hatással van az LSD, nem tudni, de az bizonyos, hogy a szerotoninhiányos emberek sokkal könnyebben válnak indulatossá, levertté, érzékenyebbek, mint a többiek, ami azt jelenti, hogy az ilyen emberek hajlamosabbak a depresszióra. A szerotonin és a veszélyelhárítás, viselkedésfékezés közti valószínû kapcsolat ismeretében ez nem is meglepõ. Tehát a szerotonin a viselkedés egyik meghatározója, ezért tekintik sokan az LSD-t durva drognak, nem is erõssége miatt, hanem mert az emberi agy egyik kulcsfontosságú rendszerét veszi célba.
A helyzetet tovább bonyolítja az a tény, hogy a szerotoninrendszer kapcsolatban áll a dopaminrendszerrel, ami pedig a mozgás, az éberség és a magatartás aktivizálását és az érzékelést szabályozza. A dopaminfokozó szerek (így köztük az LSD) nagy adagban tényleges hanghatásokat, gyanakvást, paranoid, zavaros gondolatokat ébresztenek (a dopamin alaposabb vizsgálata valószínûleg a skizofrénia megértéséhez is hozzá fog járulni). És valóban, a utazó gyakran érzi úgy (idegen környezetben, pl. kinti trip alkalmával), hogy figyelik, tudnak róla mindent. Ezenkívül a túlzott dopaminmûködés okozza a következõket is: túlzott érzékenység a külsõ hatások iránt, véletlen hatásoknak „jelentõség" tulajdonítása, nyugtalanság, izgatottság, fura érzések, gondolatok, eufória, a tárgyak alakjának megváltozása, bizonytalanság.
Érdekes az a tény, hogy a szerotonin-termosztát éppen a REM állapot alatt szünetel, az LSD pedig valószínûleg egyfajta éber REM állapotot vált ki. Nagyon sok hasonló vonás van az álmok és egy trip jellemzõi között. Az utazás során is valószínûleg éppúgy az ezoterikus, "humán" jobb agyfélteke mûködése van túlsúlyban a "reális" balhoz képest. Egy részlet az álmokról az Éden sárkányai c. könyvbõl:
„... amelyben képesek vagyunk felismerni olyan jeleket, mint például a csorgó víz érzése vagy a lonc illata, de rendkívül korlátozott a repertoárunk az olyan szimbólumokból, mint a szavak; amelyben rendkívül érzéki és érzelmi képekkel és aktív intuitív megértéssel, de nagyon kevés racionális elemzéssel találkozunk; amelyben képtelenek vagyunk kiterjedt koncentrációt követelõ feladatokat elvégezni; amelyben rövid figyelmi szakaszokat és gyakori elkalandozásokat élünk meg; és mindenek felett, nagyon gyöngén érezzük át önmagunk egyéniségét, de átjár bennünket a fatalizmus, az az érzés, hogy ki vagyunk téve ellenõrizhetetlen események megjósolhatatlan csapásainak." Elgondolkodtató hasonlóságok.
Még egy részlet ugyanabból a könyvbõl:
„Pszichedelikus drogokkal - például marijuánával vagy LSD-vel - szerzett tapasztalatok szerint a drogot használó személyek általánosan beszámolnak egy ilyen õrálló jelenlétérõl. Az LSD élmények szélsõségesen rémisztõk is lehetnek, többen elmondták nekem, hogy az LSD élményében az ép ész és az õrültség közötti különbség teljes egészében az õrállónak, az éber tudat kicsiny, csöndes részének a folyamatos jelenlétén múlik. Valaki beszámolt nekem egy olyan marijuánás élményérõl, amikor tudatára ébredt a néma õrálló jelenlétének és furcsán nem helyénvaló voltának. Az õrálló ugyanis érdeklõdve, idõnként kritikus megjegyzésekkel reagált az élmény kaleidoszkopikus álomképeire, de nem volt része azoknak. - Ki vagy te? - kérdezte meg tõle az illetõ némán. - Ki akarja tudni? - válaszolta az." Ez az õrálló a pszichedelikus élményekben sokkal inkább funkcionál, mint az álom-élményekben, de mindkettõben jelen van. Talán a LSD-s paranoia kialakulásában ennek a funkciónak a gyengülése vagy eltûnése játszik közre.
