Az új elemzés azt is kimutatta, hogy a lyukak elhelyezésének pontossága rendkívüli, az átlagos sugárirányú eltérés mindössze 0,028 mm. Bayley szerint ezek az eredmények rávilágítanak az antiküthérai szerkezet készítőinek rendkívüli képességeire.
Az általuk használt kombinált megközelítés, amely magában foglalta a Markov Chain Monte Carlo és a nested sampling technikákat, megerősítette, hogy a gyűrű valószínűleg 354 vagy 355 lyukat tartalmazott, körülbelül 1/3 mm pontossággal.
"
Szerintetek, én már nem tudom, hogy mire gondoljak ?
Legyen egy fekete doboz. Nem tudjuk, hogy mi van benne. Nem szedhetjük szét.
Hogyan vizsgálhatjuk meg?
Lehetne mechanikus is, golyók, fogaskerekek, lejtők. Inkább elektromosat választanék.
Kondenzátor és ellenállás van a fiókban. Egyszerűbben skálázható.
Tehát: legyen egy ismeretlen belsejű doboz, annak pedig egy bemenete és egy kimenete.
Hogyan deríthetjük ki, hogy mi van a belsejében?
Először maradjunk a lineáris tartományban...
Kellően lassú bemeneti változásra lineárisan válaszol a rendszer. A rezonancia környékén a helyzet áttekinthetetlen. Rezonáns rendszereket azonban csak speciális esetekben építünk. Ezt először kihagynám. Túlságosan gyors változásokra pedig ellenfázisú reakciót várunk. Elképzelhető az is, hogy a rezonanciafrekcencia felett üzemeltetünk valamit?
Tehát van egy négypólus. De mivel a földelés közös, ez csak három.
Ha nem számoljuk a földelést sem, marad kettő. Bemenet és kimenet.
Milyen bemeneti vizsgálójeleket alkalmaznánk a doboz belsejének karakterizálására?
Lett egy új tanulmányom, ami nem csak a mechanikus gépekről szól . Visszont a mechanikus gépekről szóló részéről szeretném kikérni a véleményeteket, mert ide diplomás mérnökök is járnak . Gondolom a képletei magától értetődőek lesznek, bár újszerűek{azt hiszem} a képletek, pontosabban a képletek halmaza .
Néha elgondolkodom, hogy te magad tudod-e, miről beszélsz. Bár az voltaképp mindegy is lehetne, csakhogy közben a "tudomány" alfórum összes topikját darabonként belekormányozod a bullshit-mocsárba.
Nagyon spirituálisember, aki gyakran az intuícióra támaszkodik a döntéshozatalban.
Az elméd gazdag és mély, de gyakran zárva van mások előtt. Néha szükséged van az elvonulásra, hogy világossá tedd, mi történik az életedben.
Ez azonban nem tesz olyan emberré, akivel nehéz kijönni.
Éppen ellenkezőleg, sok tehetséged van, és mindig meg tudod mondani, mit éreznek mások. A szerelemben és a kapcsolatokban nagyon szenvedélyes vagy. Xtrap személyisége
"
Az "eltérés" szavad nem tudatja, hogy melyik irányba érted ; engedtessék meg nekem, hogy a Xtrap-ot = intuitívot válaszam ♥
Ha jól tudom, akkor a gravitációs csőméret nagyobb, mint a nyomott. Kb. olyan 50-70 mm-re kellene kijönnie a nyomottnak. A sebesség szerintem nem csökkenhet.
Azt hozzá kell vezetni a szívócsőhöz. A levegőt is.
A hidrosztatikai egyensúly egyedüli felső korlát a szállító magassághoz.
Közlekedőedények példa arra, hogy ugyanakkora lesz a csőben a magassága
az iszapnak is. Ez független az edény alakjátl, keresztmetszetétől, tehát a cső
átmérőtöl is. Ellenben az áramlási sebesség lecsökken. Ha növeled a keresztmetszetet. A csőben lévő szmötyi súlya viszont nő.
A kérdés az, hogy mekkora az áramlási sebesség egy 110mm belső átmérőjű csőben,
ha a megkívánt térfogatáram ekkora. Ugyanennek a képletnek az átrendezésével megkapod. Továbbá ezt a felette lévő iszap és a felhigított iszap sűrűségkülönbségéből adódó felhajtóerő tudja biztosítani, vagy nem.
Én jó képletet használtam (Q=d^2*pi/4*v), nekem ezzel a képlettel jött ki ennyire picire (22,3 mm). Még akkor is pici, ha az egész bejövő iszapárammalárammal számolok. De elvileg a mamutszivattyú az csak az iszapot vezeti el, az iszapvíz az gravitációsan folyik el. Szerinted is kicsi ez az átmérő????
A feladat végülis annyi, hogy közelítőleg méretezzük le a sűrítő csőátmérőit. Csak a sebesség volt megadva, a térfogatáramot én számoltam (az egész sűrítőt meg kellett tervezni). Arra gondoltam, hogy a szívómagasság lehetne a műtárgy magassága, meg valamekkora csőhosszal számolnék. Ha azzal a képlettel számolok, amit Te írtál, akkor 22,3 mm lesz az átmérő. ez nem túl pici, bár acélcsőre van ekkora???!!! Ezt a képletet akkor minden csőre alkalmazhatnám, a bevezetőre (csillapítóhengerbe bevezető cső), meg a gravitációsra is? Én már a gravitációsat (iszapvíz elvétel) elvileg kiszámoltam haldiagrammal és nekem 110 mm lett az átmérő, elvileg KPE-nél ez a minimális (Műanyag csatornarendszerek műszaki segédlete-ből néztem).
