ÖBB esetén nincs is jelentősége ennek az EU-s jogszabálynak, mert ÖBB már nagyon rég biztosít harmadik feles partnereknek API integrációs lehetőséget a jegyvásárlási platformjukra, tehát ha akarná a MÁV, akkor tudna ÖBB-s jegyeket árulni.
Mind 15+ éve rendszeresen kijáró, abszolút nem értem ezt a hegyesi mizériát. Jelenleg az EC/RJ Hegyesben előzi a személyt/ER-t, ha valaki spórolni, országbérletezni akar, az lemegy Hegyesig/Móvárig a soproni/szombathelyi IC-vel és az ER/személlyel, majd ott legálisan felszáll az EC/RJ-re. Vissza fordítva. Tökéletesen működik, minden vonatnál (hazafele is az utolsónál, csak akkor az ER-rel kell eljönni Móvárig és ott legálisan felszállni a 261esre). Ha valaki filérb@szó, akkor ennyit vállaljon már be...
És, általában: minden szabályozott tevékenységnek megvan a maga szabályozási hierarchiája. A gyógyszeriparról tudok beszélni, mert azt ismerem, de gondolom ezek a vasútnál is hasonlóan, hasonló logika mellett működnek.
Az elsődleges a hatósági követelmények, hatósági szabályozások.
Ezek nem részletesek, nem az adott tevékenység minden részletét szabályozzák, hanem adnak egy törvényi keretet. Egy cég működéséhez ez alapján kell kialakítani a saját szabályozási környezetét, hogy a szabályozott tevékenységeket ellássák.
Ezeket a tevékenységeket - mind a szabályozási környezetet, mind a szabályozásnak való megfelelés (cég által alkotott saját szabályozásoknak való megfelelést is!) a hatóságok ellenőrzik.
A szabályozások egymásra épülnek, hierarchikusan, szintekre szedve. A gyógyszeriparban a legmagasabb szint a minőségügyi kézikönyv, alatta az általános eljárások, alatta a eljárások, alatta pedig a munkautasítások. Ez utóbbi a konkrét tevékenységeket szabályozza, tehát, ki, mit és hogyan csináljon - az, hogy vasút hogyan fogadja vagy nem fogadja el a jegyet, az ez a szint.
A probléma viszont nem ezen a szinten van, hanem fentebb, sőt, törvényi nem megfelelőség vélelme van (azaz, előnytelen szerződés törvényi feltétele). Ez törvényi feltétel, tehát, a teljes szabályozási struktúra felett áll (ha a vélelmezett előnytelen szerződési feltétel megáll), tehát, ha bizonyított a törvénysértés, a vállalati szabályozást kötelező megváltoztatni.
Amíg ez nem bizonyított, addig viszont az előírtak szerint kell eljárni, az egyértelmű törvénysértés kivételével, ami viszont ebben az esetben nem áll, mert a törvénysértés (előnytelen-e a feltétel vagy nem), az vitatható, nem triviális (mint mondjuk a fizikai erőszak előírása ebben az esetben egyértelműen az lenne).
Ez alapján tehát, a jelenlegi szabályozást kell betartani, egész addig, amíg kimondásra kerül az, hogy ez szabálytalan, ez utóbbi esetben viszont meg kell változtatni.
Amíg nem volt országbérlet, pl. Dunaújvárosban a 2. busz vonalán ugyanazon megállók között ( pl. Papírgyár - Béke tér) a városi bérleteddel nem utazhattál a helyközi buszon. Akkor ez is törvénysértő?
Minden szabályozott tevékenységnek van egy szabályozási hierarchiája, és ha bárhol a hierarchiában probléma van, akkor - egy jól működő szabályozási környezetben - ott kell kezelni, a problémát, ahol az keletkezett/jelen van.
Jelen esetben nyilvánvalóan minden mávos alkalmazottnak a rá vonatkozó közvetlen szabályozást kell betartania és betartatnia.
Probléma akkor van, ha a szabályozás nyíltan törvénysértést ír elő, de ez ritka (pl, ha azt írná elő a szabályozás, hogy le kell ütni a jegy nélküli utast...).
A törvényi feltételeknek megfelelő szabályozás kialakítása nem a vasúti alkalmazott és nem az utas felelőssége, hanem vasúttársaságé. Nyilván, ha a szabályozás törvénysértő, akkor arra megvannak a megfelelő eljárások (panasztétel - ritka nálunk, ha sikeres, vagy per).
Ha ezt a pert elveszíti a vasút (vagy, jobb esetben érdemben pozitívan elbírál egy panaszt), akkor a szabályozását meg kell változtatnia és onnatól lesz másképp.
Nem azt kérdőjelezem meg, amit írsz, hanem a szabályozás jogszerűségét. Ami nem tilos. Értelmesen akkor lehet beszélgetni, ha a vita alapja ugyanaz, hiába érvelsz az mellett, amit senki sem kérdőjelezett meg.. Nyilvánvaló, hogy egy vasutas a számára előírt szabályokat tartja be, ez a munkaköri kötelessége. Teljesen más a két szint, ez két különböző dolog (szabályozás készítése, szabályozás alkalmazása), ebből gondolom, hogy nem feltétlen érted az érvelésemet, nem az a vita tárgya, hogy egyetértünk-e vagy nem, hanem másról beszélünk.
Egyébként, úgy látom, hogy amit írtam, érdemben senki sem tudta cáfolni, eddig legalábbis még nem.
Adott az üzletszabályzat, ami kimondja, hogy Bp-Bécs egy vonattal csak NEMZETKÖZI JEGGYEL tehető meg!!!!!
Adott a vjv, a jv, akinek MUNKAKÖRI KÖTELESSÉGE az üzletszabályzat betartása, betartatása.
Korábban is írtam, hogy az ÜZLETSZABÁLYZATRA az ÁMENT a kanapévasutas minisztériuma mondja ki, ergó azt MINDENKINEK BE KELL TARTANI! (annak vitatása, bírálata lehetséges, de ez nem befolyásolja a törvény betartásának a megkövetelését.)
Sajnálom, ha még mindig nem érted meg, hogy nem lehet osztott jeggyel ( 2 jeggyel) - SZABÁLYSZERŰEN a nemzetközi forgalomban utazni.
Ismét javaslom észrevételeddel a kanapévasutas-minisztériumot megkeresni, biztos találsz ott szaGértőt!
ps.: Nem egy alkalommal fordult elő, hogy a vjv hatósági intézkedést kért, vagy úgy adta át az osztrák kollégának a vonatot, hogy tájékoztatta a rafinált utasról, aki már - az ÖBB felé - bünti fizetésével folytatta az utat a labancok országába....
A MÁV-os szabályra hivatkozol, holott nem az van megkérdőjelezve, hogy a máv a saját szabályzatának megfelelően jár el, hanem a szabályozás jogszerűsége.
"..A szerződésben kikötheti, de nincs olyan legális mód, ahogy ezt ellenőrizhetné...."
Miért is nincs? pl.: Bpest -Shalom TÁ jeggyel le kell szállnod Shalomban, mert odáig szólt a jegyed. Ésha ezt a jv ellenőrzi, akkor nincs mese, vége az utazásnak!
Alapvetően a mai szabály jogszerűségét vitatom a belföldön korlátlanul igénybe vehető nemzetközi vonatok esetén, az, hogy hogy lenne szép és jó, egy másik kérdés. A mai bevételi szint esetén szabálytalan teljes útra vegyen nemzetközi jegyet helyett lehet megoldás a határátlépési díj, de a szép és jó az lenne - ha már határ nincs - ha a közszolgáltatások összeérnének, és nem lehúzós lenne a rendszer. Csak, ez senkit sem érdekel, utas meg így nem is lesz..
Ja, kedvencem amikor két állami pénzzel kitömött, utasokat belföldön gombokért szállító állami vasúttársaság a határon elkezdi azt játszani hogy ők piaci alapon működnek. És akkor erőt demonstrálnak a hódosi bézé 0.5 utasán.
Amúgy a belföldi közszolgáltatás kiterjeszthető határon átmenő szakaszra ha erről van kétoldalú egyezmény. Lásd Pomogy esetét ahol átmegyünk belföldi közszolgáltatásaal a piros vonalon és nem dől össze a világ.
Ezzel egyetlen probléma van, a határszakaszon való személyszállítás nem közszolgáltatás. Persze, lehetne ezt kezelni, de az utasokon kívül ez senkinek nem érdeke. Az EU meg az ennél sokkal egyszerűbb vasútüzemi határforgalmat sem tudja hatékonyan és észszerűen kezelni; akkor pont ezt miért tudná?
>vasút részéről egy kikötés, hogy ha nemzetközi jegyet veszel/szerződést kötsz, akkor abban benne van az a feltétel (lásd Üzletszabályzat), hogy az igénybe vett nemzetközi vonatra a jegyen szereplő kiindulási állomáson szállsz fel, előtte nem utaztál azzal a vonattal akár más szerződéssel (belföldi jegy) sem
A szerződésben kikötheti, de nincs olyan legális mód, ahogy ezt ellenőrizhetné.
Hát, én azt gondolom, hogy egy ilyen költségoptimalizálást a vasút nem tilthat meg jogszerűen, ha úgy érzi, hogy ebből bevétel kiesés van, akkor azt másképp kéne szabályozni. Másrészt, az se helyes, ha ezért nem áll meg a vonat akárhol.
Azt gondolom, hogy a helyes út az, ha mind a szolgáltatás, mind annak a díjszerkezete is a lehetőségeken belül a legkorrektebb, tisztességesebb.
A határ előtti utolsó állomásig veszel belföldi jegyet, majd ugyanettől az állomástól nemzetközi jegyet a külföldi célpontig, így minden méterre van jegy. A határpont és a határállomás különbözősége egyértelmű.
Először is, köszönöm a válaszod, pontosan a kérdésemre reagáltál.
Nem vagyok jogi végzettségű, de az érvelés jogi-szerű, ezért akinek ez a szakmája pontosítást szívesen fogadok.
"Akár azt is kiköthetné a vasút, hogy csak akkor szállhatsz vonatra, ha előtte lenyomsz két fekvőtámaszt."
Ezt nem kötheti ki. Sőt, ha lenne ilyen, valószínűleg a világsajtóba is hamar bekerülnének a Déliben fekvőtámaszozó nyugdíjasok.. :) A jegy fogyasztói szerződés (? névben nem vagyok biztos), azaz nem egyenlő felek közt köttetett, mert a szerződési feltételekbe az utas nem szólhat bele, ráadásul nem is piaci, hanem közszolgáltatás, tehát, a szerződésben kiköthető feltételek nem korlátlanok, egyértelműen az utas a gyengébb fél, ami a kiköthető feltételeket korlátozza. Például: bliccelés esetén nem lehet teljes vagyonelkobzást előírni.
Van egy olyan feltétel, hogy előnytelen feltétel/szerződés, ami alapján egy szerződés támadható. Ennek a feltétele az, hogy a nyújtott szolgáltatásnak és annak az ellentételezésének arányosnak kell lennie.
Vagyis, ha A-C utazást két, egyébként külön-külön teljes értékű, és a teljes utazást lefedő részletben veszem meg, és annak az ára 10 pénz (mondjuk 5 a belföldi jegy+5 a nemzetközi), de a vasút szerint ezt nem vehetem meg, hanem csak egyben, 17 pénzért, ez a tényállás. Az út minden esetben teljesen ugyanaz, ugyanaz a jármű, időpont, stb. tehát a két esetben az igénybe vett szolgáltatás ugyanaz.
Az egyik ár 10, a másik 17. A különbözet 7 pénz, ezt mire fizetem, mi az a különbség, kiegészítés, egyéb plusz, amiért ezt meg kell fizetni? Nincs ilyen. Általában két (több) kapcsolt termék értékesítése során adott esetben kedvezményt adnak, de felárat mire számítanak fel? Mivel a 7 pénzt felár semmiféle többlet szolgáltatást nem jelent, így -mivel a többlet árért nem jár többlet szolgáltatás - az előnytelen szerződési feltétel szerintem megáll.
Kérdezem a jogász végzettségű topictársakat, hogy ezt hogy látják?
Szerintem más lenne a helyzet, ha a különbözet határátlépési díj lenne, mert azért viszont jár valami..
"vannak olyan parkolók (pl. bevásárlóközpontoknál), ahol az első óra ingyenes, de utána fizetni kell."
Nem tudod két egymástól független részre bontani, mint a két részletben vett jegyet. Ha az első óra olcsóbb, a második drágább - ott is a második óra nem független az elsőtől, nem tudod a parkolást a második órával kezdeni, míg a határállomáson akár meg tudod kezdeni ott is az utazást, tehát nem tud független lenni az első és a második óra egymástól.
