Keresés

Azt gondolod, hogy az ördögök magukkal vihetnek téged a pokolba, csak abban az értelemben, ha ördöggé akarsz válni

És azt gondolod, az angyalok felemelnek az égbe, csak abban az értelemben, ha szentté akarsz válni

És semmi sem fog téged se lerántani se fölemelni, ami kívülről érkezik, hanem ami benned van, az lesz, ami süllyeszt vagy emel téged

Így hiába vársz az Irgalomra, ha nem vagy irgalmas, vagy legalábbis nem hívod segítségül szent Nevét

Mert mikor leszel irgalmas, amikor azzá tesz az Irgalom az akaratodban

És az nem más, mint az akaratod, és a gondolat, amit felülről kapsz, és megragadhatsz

Hogy alkalmatlan vagy, hiszen mindened megvan, hogy szent legyél, és mindened megvan, hogy tökéletes ördög lehess

Hogy a másodikból nem kérnél, de anélkül nem lehetsz szent

És hogy elvesztél a mélységben, ahhoz megkapod, hogy felismerd a mélységet

És attól kezdve rajtad áll, hogy segítséget kérjél

És hidd el, már egy gyönge segítséget kérő gondolatra is megkapod a segítséget

Nem elvéve tőled a lehetőséget, hogy te cselekedhess, hanem megadva

Ez az a végtelen irgalom, amit most még teljes terjedelmében nem láthatsz

Ha az lenne az irgalom, hogy helyetted cselekszik, akkor a növény és állatvilágban érlelődő szellemi, az tökéletességre jutna, holott szabad akarathoz jut, számára az a tökéletesség, mint ahogy szabad akarattal léptél a földre

És mivel az első lépés a nagy lépés, amíg ajkadra nem tódulnak a segítségkérés szavai, ezért az Irgalom, hosszantűrően türelmes veled szemben

És aki eljut odáig, hogy a szívéből kérjen, az már el nem veszhet

És hogy hova gondolod az Istent, gondold oda, ahol van, ott van, ahol meghallja a rejtett gondolataidat is, hogy meghallhassa a kérésedet

Mondhatod, hogy nagyon nem jó példa, de nincs igazad

Mint mikor megtrágyázod a földet, s bőséges termést ad, olyan a lelked számára az imádság

S mint mikor csak éppen annyit adsz trágyából, ami nem elég, de mégis csodát tesz a kerteddel, olyan az életedben a naponta elmondott egyetlen egy Miatyánk

Ugyan aki növényt termel, arra lehet mondani, mindent tud, ami szükséges, de mégis az kerekedik ki, hogy az egyik tízszer többet tud betakarítani, mint a másik

És az már nagy lépése a kertnek, amikor a gazda elkezd a növényei tápanyagáról gondoskodni, és elkezd a növényvédelemmel foglalkozni

Mikor ráérez az ízére, egész pontosan az ízére a megtermeltnek, mert megtelik ízzel a gyümölcse

És nem mondhatom, hogy nincs időm egy imára

Hanem sokkal inkább nem veszem a fáradtságot

Hát pedig aki kertet művel, az a fáradtsága nélkül nem arat

És amint a kertművelő ráérez a megtermelt gyümölcsének az ízére, úgy a napi fohász megízleltet egy kicsit a mennyből

És amennyit lehozok a mennyből az imámmal, annyi mennyeivel töltöm ki az életemet már a Földön

Hogy ki kell küzdenem, a menny is tele van küzdelemmel

Hogy a paradicsomi állapot az a henyélés lenne, az ellentmondás

Hanem úgy van, ki mint vet, és amint művel, úgy arat 

Sötétségemben az a helyzet alakul ki, hogy bevonzom magamhoz a gonosz démonokat és szellemeket

De amikor már ketten jönnek, hogy rám vessék magukat, mint prédára, nem tudnak megegyezni rajtam, és egymás ellen mennek

És akkor a nevető harmadik fog tőlem rabolni, egészen addig, míg nem jön egy negyedik, akivel a harmadik majd nem egyezik

Olyan vagyok, mint egy átjáróház a gondolataiknak

Nem is lehetek büszke a gondolataimra, mint ahogy azért jöttek hozzám, mert nem lehetek büszke a gondolataimra

És egészen más a helyzet a világosságodban, mert akkor sokkal inkább menekülnek tőled a gonosz szellemek, hiszen a világosság gondolatai elől menekülnek

És hogy akár megvakítsd a Sátánt is, teheted a világosság gondolataival, hiszen a Világosság jelenléte megvakítja a Sátánt is

Mi legyen, hogy mint vak vezessem a világtalant, miközben átjáróház vagyok

Vagy belépek a Világosság vonzásába, Aki megtölt világossággal, és az majd vonz téged is a Világosságba, azt teszi a Világosság jelenléte bennem, mint ahogy te is a jelenlétébe vonzhatsz engem is, mikor befogadod a Világosságot

Ugyan nyilvánvalóan az újszülöttnek el kell mondani, de ugyanilyen nyilvánvalóan a tanítót sokkal inkább emlékeztetni szükséges

Ha meg azt érzi abban, hogy a dereka törik, nyilván az élete törik akkor darabokra

És amikor az Irgalom irgalmában bizakodom, anélkül, hogy kieszközölném, akkor nyilván az életemmel játszom

Ugyanakkor meg nyilván az Irgalom az, aki megszólít, hogy Hozzá menjek

És ugyanakkor látnom kell a korlátlan hatalmat, amivel az Isten bír

És akivel szemben nem tehetek mást, minthogy emlékeztesselek, az imáitokon, és az összejöveteleiteken kívül az Istennek arról is gondoskodnia kell, hogy egy oltár köré gyűljetek, és egy hangon ünnepeljétek a Liturgiát

Ösvényeid, amelyek a szeretet és igazság ösvényei, mindazok számára nyitva állnak, akik Szavaidat és Törvényedet megtartják

Hogy amiket megcselekszel, azokat mennyire tudatosan cselekszed, az gondolat

És maga a gondolatod mennyire tudatos, az is a lényegében megtartott gondolat

És amit szívesen cselekszel, vagy amit szívesen gondolsz, azt is átjárhatja a gondolatod

Hogy mi válik előnyödre, és mi nem válik előnyödre, megkereshetem

És tehetem, hogy még a bukásaim is az előnyömre váljanak, ha azokból az élet gondolatai származnak

Az meg nyilván a Léleké

Részem abból, hogy beengedem

Az meg nyilván onnét indul, hogy veszem a Szavadat

De nemcsak egyszerűen veszem, hanem befogadom

És abban a Szavad is azzá válik, ahol szeretek

Átláthatom, hol szeret a gondolatom, gondolatom a Szavadban szeret

És nemcsak az a gondolatom, hogy hol szeret a gondolatom, hanem tudatossá teszem a gondolataimat

Ugye úgy vagy, hogy akit szívesen látsz, annak bőséges és jóízű ételt főzöl, semmit sem sajnálva tőle

És drága italokkal fogadod

És örömmel töltenek el téged az együtt töltök percek

És az idő is szárnyra kap, amint beszélgettek

És nyilván mindennek az alapja a megismerés, hiszen anélkül nem lehetnétek együtt

És ha mással jön, akkor úgy fogadod, a barátod a barátom

És nyugodtan kérheted, és nyugodtan kérhet tőled

És mennyivel inkább ez történik, barátoddá fogadod az Istent a Fiában

Amikor találkoztok

Amint ez megtörténik a Lelkében

És amint nem sajnál tőled semmit, te sem sajnálsz semmit tőle

És az idődet adod, számolatlanul adod, hiszen amikor adod, magát adja

És amint jólesik a jelenléte, azon leszel, hogy tovább add a jelenlétét a barátaidnak

És elmondod az utat, a helyet, és az alkalmat, ahol jelen van

És szeretnéd szavakba foglalni mit kapsz tőle, de gyengék a szavak a tapasztalásokhoz képest

Hiszen Bentre fogad, és bentre fogadod

És mivel tiszteli a szabadságomat, nekem kell elmenni hozzá, amikor pedig már eljött hozzám

Eljött hozzám, mégis megvárja, hogy hozzá lépjek

És amikor Hozzá lépsz, amilyen közel lépsz Hozzá, olyan közel lép hozzád

És a jelenléte édessé válik, hiszen magát adja

Édes az Úr

Hogy Isten Lelke lebeg a vizek felett, az éppen ez a pillanat, éppen a pillanatod

Keresi, hogy mikor hagyod el a tévedéseidet

És ahogy magamra mondva rád mondom, úgy most, ahogy rád mondom magamra is gondolom, hiszen nem máshonnét kell kijönnünk, mint a magunkról alkotott tévedéseinkből

Ami nyilván figyelem, Tanítások, és felébredő akarat

És ugyan mi az egyszerűbb, mint ténylegesen elmenni valahova, és megfürödni, vagy lelki értelemben megkenni a szemünket a hal epéjével?

Mikor mindkettő megkérdezi a hitedet

És az már élő hit, ha azokat az imákat is elkezded mondani, amit a korodban kapsz, amit nem egyedül kapsz, ami meg számodra annyit tesz, te kapod

Aki meg köti magát a karóhoz, hogy megkaptuk már az imádságot, és nincs mit hozzá tenni, tegye azt, és ne értsen továbbra sem

Szentnek lenni, az egyet jelent rugalmasnak lenni, azaz megtenni az ég akaratát az életért

Hogy egy halott Istent szolgáljak, vagy egy élőt, aki feltámadt a halálból, az nagy ellentétes kettő

Ha megfigyeled a hétköznapon misére járókat, nagyobb számban nőket és idősebbeket találsz

De az, hogy őket találod, az nincs összefüggésben sem a korukkal, sem a nemükkel

Hanem abban, hogy ők fogadták be az ösztönzéseidet

És ha megfigyeled akár a saját tevékenységeidet is, amiket önként végzel, amelyek nincsenek összefüggésben a mindennapokkal, hanem amiket szívesen végzel, amikre ösztönzést találsz magadban

És ezekről nem engeded lebeszéltetni magadat, akkor sem, ha idő és költség áldozatot kell hoznod értük

És amikor megtalálod Isten országát Jézusban, ami nem hely, hanem találkozás, és attól kezdve ösztönzés, mosolyogva nézel az értetlenkedőkre, hiszen meglátod bennük a jövőjüket, amikor majd találkoznak az ég ösztönzésével, és akkor majd az áldozat buzgalmában kezdik jól érezni magukat,

és azt önként vállalva teszik

És nyilván amíg nem döntesz, nem lehet ösztönözni téged, hanem amit lehet, hogy távol tartani tőled a mélység ösztönzéseit, hogy mindent a valódi értékében szemlélhess

És nyilván, hogy az ég ösztönzésébe léphess, az akarat, az akaratod döntése

Ami a világosságban már felajánlás

Annak van jó ideje, és legjobb ideje

És nyilván a jó ideje a döntésed ideje, a legjobb ideje meg az első szombatok

És ahogy magadat felajánlhatod, azaz ahogy átadhatod az akaratodat az égnek, abban kérve az ösztönzéseit, úgy a nemzetedet, és a nemzeteket is felajánlhatod

És nyilván az ég ösztönzése nélkül értelmetlennek találod a gondolatot, de az ég ösztönzéseiben meglátod az értékét

És nyilván nehezen indulsz a megértésbe, hiszen az már akarat, hiszen tudod, a szűk és meredek ösvényre térsz

De attól kezdve, hogy befogadod az ösztönzéseket, anélkül, hogy az akaratod sérülne, erőt merítve abból, a könnyű és édes ösvényre térsz

És minél jobban egyesülsz az ösztönzésben, ami egyben Szó, és Tanítások, annál inkább kiszélesedik az ösvény, sőt egy széles térre és gyönyörűségekkel teli térre érsz

Az ég Rendje áthatja az eget, és a föld Rendje áthatja a földet

Az ég örvendezik a Rendjének, a föld arra is meg lett hívva, hogy felismerje a Rendjét

És ahogy a növény és állatvilág eléri a célját a muszájban, úgy az ember is meg lett hívva az örök életbe

Ha felismeri a Rendet, akkor a célját is felismeri

Az időnek is megvan a Rendje, ahogy az Isten megalkotta

Úgy a szabadságért nem szorosak a kötelékei, de mégis felismerhetőek, és nem azon van, hogy fenyegessen

A föld Rendje szoros, és át nem hágható, amibe beletartozik az elmúlás

Az ég Rendje laza, hiszen a lényege a szeretet, a szeretet meg legyőzi az időt, és kikerül a hatálya alól

A földnek van Rendje a céljáért, hogy amit adok, abban részesülök

Lazák a kötelékei a szabadságért, és mégis szorosak a hosszantűrésben

És ember a céljáért vágyat kapott az igazságra, de nem az értelme kapta, hanem a szíve

Ezért abban is csak az van, amit kiküzdök, amit nem küzdök ki, az nem is lehet az enyém

A Kegyelem sem azon van, hogy azt adja, amiért nem küzdöttem meg

Hanem felismerteti az ég Rendjét a szívemben, és megismertet a rejtett vágyammal

És amikor beteljesítem az ég Rendjét, abban lesz az enyém Isten békéje

Ami tanúsítja az eget, és amint felismerem az eget, úgy ismerem fel a földet a valójában

Aki nem ismeri az ég Rendjét a részesedésben, az még nem ismeri a földet

Hogy a halál úr legyen felettem, az az akaratom

Bár menekülök a halál elöl a halálba

Legyőzhetném a halált, ha úrrá teszem magam az idő felett

Ami pedig a szeretet kiküzdésem

Amikor majd téged is magához vonzanak az imádságok, mint ahogy sokakat magukhoz vonzottak, akkor kialakul benned egy rendje

Mint ahogy Isten terve a világgal, egy rendben épül

Először felépítve egy hálót, hogy aki az életbe lett meghívva, az el ne vesszen

És a megmentő tervéhez hozzá tartozik az igaz élet Istenben műve, aminek a megértése abban áll, hogy magadra veszed, felöltve magadra a gondolatot, magadra értve a mondottakat

Ez a rendje, hogy meg tudd érteni

És hozzá rakta a Szeretetlángjának pecsétjét, a hit kegyelmében, magát adva

Hiszen a hit az, amelyik képes megmenteni a világot

Így a Bölcsességet nem más tanúsítja, mint a Lelke

Hogy aki ért, az mérlegeljen, hiszen az benne van a rendben

Hogy az engedelmességben megkapja a tanúságot a tanútól

Az értetlenség meg nem más, mint akarat

Mint ahogy a megértés is akaratból fakad

És bárhogy is akarod csavarni a gondolatot, de az engedelmesség visz be az életbe

Semmi újat nem hozva, mégis mellé téve a tanúságot

Az Egyház ereje, meg Isten Lelke, Aki bevonz, és állva tart

Ugyan mért kapom, s kapod a kegyelmet, hogy magamat, és magadat szolgáljad?

Hiszen bár a Kegyelemben van az élet, de az a Kegyelemé

És abban adja az életet, hogy hozzá adom az áldozatom

Ha nem teszed hozzá a részedet, akkor elítéled magadat

Hiszen csak azt lehet elítélni, aki ért

Aki megtanult járni, az tud elesni

És egyáltalán nem azt mondja, szentté tettelek, hanem azt, legyetek szentek

Így a Kegyelem felismertetés

És amikor magába fogadom az akaratát, attól kezdve erő

Egyetlen hierarchikus pozíció sem élet

Hanem felelősség

Jön Szabadítónk, és Nála van a győzelem díja! Az Ő Neve: a Hűséges és az Igaz, az urak Ura, a királyok Királya.

És ugyan előtted az igazolás, de ugyanakkor előtted van a botlás köve is

És rosszul keresel, ha értelmi igazolást keresel, mert az csakis az engedelmességben található, amikor felvállalod a megszentelődéshez szükséges áldozatot

Amikor már nem kérdésed van, hanem válaszod

A tisztának minden tiszta, még a bukásai is tisztává válnak a felállásában

Akit meg megtart a Kegyelem, de a képmutatás próbálkozik vele, neked mikor lesz minden tiszta?

Akik meg távolról figyelik a küzdelmüket, mikor mentek ki a harcmezőre küzdeni?

Ahol aki megküzd, az győzni is fog, hiszen aki küzd értük, az a Hatalom

Ne gondold, hogy a földi élet céltalan, hanem arra rendeltetett, hogy legyetek tökéletesek, ahogy az ősatyák tökéletesek voltak

És ne gondold, hogy a meghallásból, és a megértéstől önmagukban tökéletessé váltok

Mert a menny tele van erőszakos lelkekkel, akik lemondásban erőszakot tettek

És ami összeköti az ottaniakat, az az alázatuk

A pokol meg tele van jószándékkal eltöltött lelkekkel, akik azt gondolták szeretnek

De a pokolban nincs egyetlen alázatos lélek sem

És a menny semmi másban nem érhető el, csakis kiküzdésben

De mégis amikor a szűk ösvényre térsz, azt találod, könnyűvé válnak a lépteid

És ugyan lehet, hogy a kérdés még nagyon idegen a számodra, de mikor fogod a szenvedésekben, fájdalmakban, nehézségekben, és sikertelenségekben éppen jól érezni magadat?

Mégis könnyű léptekben, és felderült arccal lépve

És nem mondhatod, hogy nincs segítséged, hiszen az Eucharisztiában ténylegesen veheted Jézust

És amikor megismered a nehézségekben a kapcsolat ízét, nem fogsz kikívánkozni belőle

Már nem könnyebbséget, hanem az erődet kérve

Hogy még szorosabbra fűzhesd a kapcsolatot

Az jutott eszembe, miközben visszaolvastam itt az elmúlt 100 év termését, hogy aki sokat ír, előbb-utóbb beletalál az igazságba.

Ha azt mondod, amíg a kezemet nem helyezhetem a sebeidbe, nem hiszek

Akkor jobb, ha tudod, hogy az a kijelentés mit jelent

Mert a hit még nem az értelem megértéséből fakad, és legkevésbé sem a kezed tapintásából

Hanem az engedelmességből, ami pedig áldozat

Ezért hogy azt mondjam, a kezemmel megérintem a sebeidet, az az jelenti, felvállalom az áldozatot, és felemelem a keresztemet

Ezért ha vágyad a sebeinek a tanúsága, emeld fel a keresztedet, ami áldozat, és Aki nyújtja a kezét, hogy helyezd az ujjadat a sebeibe, az megadja a felismerést, amiből megszülethet a hited

Ez a hit, az értelmi felismerés önmagában még nem hit, hanem a döntésedből születik, aki felvállalja az áldozatot

Mint ahogy a szeretet érzékelésed az nem önmagadból fakad, hanem mástól

És ahogy az élő hited szeretetet fakaszt másokban, az áldozatodban

Amikor meg azt gondolod, mért mondják, hogy szeressek, amikor szeretek

Akkor arra az a válasz, más szeretetében tetszelegsz a sajátodként

Így nyújtsd ki lelki kezedet, és helyezd a sebébe, hogy most már valóban bólinthass, és mondhasd, itt vagyok Uram, itt van a Te szolgád, és figyel

Így töltekezve a szeretetével

Lemondva a világ dicsőségéről

És nyilván, ha azt a világ előtt teszed, nem történik semmi

Hanem amikor azt a rejtekedben cselekszed, akkor lesz az a számodra minden

Amikor majd megkérdezed, hogy mért engedte mindezeket megtörténni az Isten

Vagy amikor oda lyukadsz, hogyan lehetne Isten, amikor ilyen dolgok lehetnek a világban, ami ugyanaz a kérdés

Ezek helyett neked kell szegezni ezeket a kérdéseket az Istentől

Hogyan engedted mindezeket megtörténni a világban?

És mond meg, mit tehetnék azon túl, amit megtettem érted?

Mit tettetek azzal a szabadsággal, amit adtam?

Negyven éven keresztül szólongatta az elveszettet, hogy megkerüljön, és ahelyett hogy meghallgattatok volna, ahelyett, hogy elgondolkoztatok volna, kimosolyogtátok

Nem értitek a hatalmaskodóknak sem a gondolatait, és se nem tetteit, annyira iszonyatos a szemetekben

És nem értettétek meg, hogy amit gondolnak, és amit tesznek, azok a gondolataitok és tetteitek tükörképei, ami pedig iszonyatos az Isten szemében

Most hogy felháborodsz a gondolaton, majd sírni fogsz a saját értetlenségedért

Ami értetlenségnek a gyökere az önös akarat

Ezért csak maradjon úgy, aki nem akar érteni az ne értsen, nehogy megtérjen

Aki meg azon van, hogy megértsen, annak váljon világossá minden összefüggés, hogy eltölthesse a szívét a hála, mindazért, amit teszel érte

Ugyan szeretném a sült galambot a számba, de nem kapom

Hanem kénytelen vagyok elviselni azt, amit adok

Vagy pedig örvendezek, hogy kamattal kapom vissza, amit jószívvel adtam

És van még egy kérdésem, mit teszek majd az igazság órájával

Bocsánatodat kérem a lázadó gondolataimért, vagy akkor is azon leszek, hogy nem hajlítom meg a derekamat

Ha akarom, nemcsak az elmém tudja meg, hogy Te vagy az Irgalom

Hanem a bűnbánatomban megtapasztalom

És akkor megtudom, mit jelent a béke a békédben, a részesedésben

Tüzet jelent, és örök kapcsolatot, visszatalálást az Igazságba

Semmi sincs ok és cél nélkül a Földön, mint ahogy a mérgező növények célja a méregtelenítés

Hogy minden tisztuljon, mint ahogy mi is tisztuljunk

A mi tisztulásunk meg abból ered, hogy mindent az értéke szerint veszünk

És amint az aranynak és drágaköveknek is megvan a jó célja az életünkben, hogy a tisztaságuk vezesse a tisztulásunkat

És egyáltalán nem a felhalmozásuk a valódi értékük, amiket úgy veszünk, amint megkülönböztetnek minket, miközben arra lettek rendelve, hogy egybe vonjanak minket

És semminek sincs értéke, amit nem viszünk magunkkal, mint ahogy minden értékessé válik, amit magunkkal vihetünk

Így az értékes is értéktelen, ha az elmúlásban szemléljük, ami az önösség

És az értéktelenbe letétbe helyezett érték is mienkké válik, ha az értékesben szemléljük

Ugyan megkérdezed a másik hitét, mert ne tedd

Hanem sokkal inkább azt kérdezd meg, - mennyire érted?

Ugyan úgy van, aki bent van a házában, annak lehet, hogy az a legjobb, ha azzal veti össze a gondolatait, aki éppen kidugta a fejét a házából, és abban felfedezett

De mégis az van, hogy aki tanít, az a teljességből tanítson

Mert ugyan a szív az, aki tapasztal, de mégis az van, hogy az értelem rak össze

Aki csak a szívével halad, az lassabban halad, és sok keserű pirulát kell lenyelnie

Aki meg terhet visel, annak a terhe is megkönnyebbedik, ha megérti a miérteket

Hiszen minden összeillik, és kapcsolódik, és mindennek ugyanaz a célja

És egyáltalán nem egy pontot kell szemlélni, hanem egy teret

És nem egy időpontban, hanem a legyőzött időben

Ugyan az a jó, ha mindenki annyit kap, amiből maga is hozzá rak, de az még sincs másból, hanem csakis az egészből

És amikor azon vagyok, hogy összeszedjem magamat, akkor azt mondom, ketten, és az a gondolat megteszi azt, amire meghívtam

De mégis amikor adok, már hárman vagyunk

Így amit adok, abban lesz teljes, és amit másoktól kapok, abban válik teljessé

Jöttem, és ketten jöttem, és majd ketten megyünk tovább, és kettőtök maradtatok

És örvendezek, ha ketten jöttök, és megosszuk örömeinket

Az Úristennek minden műve jó, és ami szükséges, azt bőven és kellő időben megadja

És ugyan felismerted a meghívást, ami beszélgetésbe vonna téged?

Hogy fel tudj készülni a napra

Hogy Ő ismertessen fel téged, vagy te akard a felismerést, amikor aki nem akar látni, az ne lásson, és aki nem akar hallani, az ne halljon, mert az még mindig mérhetetlenül több annál, mintha nem akarod, de kapod, hogy az legyen a vezetőd, ami akaratod

Így a Kegyelem sem jön máshoz, hanem csak ahhoz, aki akar

Hogy aki akar, az megtudjon

És igazán nem gondolhatod, hogy a mélységed akadály, hiszen a magasság elnyeli a mélységet, mint ahogy Áron botja elnyelte a kígyókat

Egy korszak lezárul, és megjelenik az új Ég az új Föld felett

És hogy oda nem léphet be bűn, betegség sem fog oda belépni

Ami nem azt jelenti, hogy a beteg nem léphet be, hanem azt, hogy meggyógyul

Meghívtál téged, hogy te is felvedd a beszélgetés fonalát, hogy felismerd, az Istent, mint Bölcsességet

Hogy mosolyra derülve mondhasd, édes az Úr

Mit teszel, ha meg akarsz ismerni eseményeket a lényegükben

Nyilván meg akarod érteni a résztvevők céljait

És amikor figyelmeztetnek bekövetkező fájdalmas eseményekre, de nem veszed komolyan őket, amikor bekövetkeznek, akkor mit teszel?

Az bizonyos, ha valaki meg akarja gátolni, hogy a földi élet elérje a célját, akkor átgondol

És nyilvánvalóan először a magzatokat akarja elpusztítani

Amihez meg nyilvánvalóan szét kell vernie a családokat

Hogy békétlenséget keltsen, majd háborúkba taszítson, az önmagában nem elég

Hiszen olyan a férfi, hogy barátságot köt, abból meg kialakul a hűség

Hogy elveszti a földi életét, de a megszerzett barátságban mégis élete lesz a lelkének, ugye az elgondolkoztatja a gonoszságot elkövetőt

Ezért nyilván megtámadja a nőket

Akiknek meg olyan van a kezében, amit gyakorolnak a női rendek, ami megment, ami pedig közbenjáró szolgálat

Hiszen a nő előbb ért a szívében

És önmagából fakadóan kész az áldozatra

Hát hogy betaszítsák őket a hiúságba, hogy meg ne értsenek, nehogy felismerjenek

És hogy minél többeket betaszítsanak a haszonszerzésbe, hogy nehogy meglássanak

Ugyan mért is helyezte a győzelmet az Isten, a Szűzanya kezébe?

És mivel senki sem szereti, ha megmondják mit tegyen, akkor sem szereti, ha az a tanács teljesen tiszta

Ezért mi is legyen velem, hogy megértsek, úgy essek, hogy fájjon, vagy előbb átgondoljak, majd amint megértek, abból tevővé váljak?

A tanúk állítják, aki cselekszik, az tanúságot kap a két Tanútól

Igazolását a szűk útnak

A jószándék kevés, és a bólintás is kevés

A női Rendek tudják és élik a választ, ami imádságban kezdődik

Te aki még nem keresed az igazságot, annak a tudatában, hogy ismered

Egészen könnyen fel lehetne nyitni a szemedet abban, hogy megtörténhessenek mindazok a gonoszságok, amiket másoknak okozol

Megengedve az eseményeket

Isten engesztelői azonban lekötözik Isten igazságos kezét

Akkor azt úgy is felfoghatnád, hogy ellened vannak

Ugye sántít az a gondolat

Aki elkezdi keresni az igazságot, az megtalálja, és valójában az mindegy, ha úgy is keresi, hogy ellene mond, de keresi

Mégha birokra is kelsz az Istennel, az is oda vezet, hogy megszereted

Ha ellene is mondasz, de a szándékod egyenes, akkor is oda jutsz, hogy megszereted az Istent

Isten mindent megmutat, de csak annak lehet megmutatni, aki meg is akar tudni

A Sátán és a gonosz szellemek, éppen azon vannak, hogy ne keress, és ne érts, hogy meg ne találjál

A Sátán akiket felhasznál, a tudatlanságukban használja fel őket

Keveset használ úgy, hogy megértsenek, mert még a leggonoszabb akarat is, amikor meglátja önnön gonoszságát, akkor érintve lesz abban, hogy megismerje az igazságot

Az igazság megismerés meg egyben mérlegelés

És attól kezdve, hogy az igazságban megismerésre kerül a Szeretet szeretete, megvalósul a szeretet vonzása

Mint ahogy ha belegondolsz, az önzetlen szereteted magához vonz

Így akikben felébredt a Szeretet, abban helyet kap, és túlcsordul

És hogy felébreszd magadban a Szeretetet, az együtt jár az igazság keresésével

És attól kezdve, hogy befogadod a Szeretet szeretetét, abban érzed jól magadat

És nem akarsz visszatérni a hiányába

És azt rosszul gondolod, hogy szeretsz, hogy az igazságban szeretsz, amíg nem érintett meg a Szeretet szeretete

Mert attól kezdve, hogy megérintett, a saját szeretetedet csak egy gyenge árnyéknak tartod

Az igazság keresésében meg nem veszíthetsz, hanem csakis nyerhetsz

Mint ahogy mit rejthet egy kéz érintése, azt csakis az érintésében tudhatod meg

Ezer és tízezer érintésben nem találsz semmit, és egyben megtalálhatsz mindent

Jézus magához hívja a kurtizánokat, mint beteg szüzeket

És ha őket magához hívja, hogy meggyógyíthassa őket, mennyivel inkább magához hív minket, kik kihasználjuk a beteg szüzeket

És Házadnak őre, ne dörzsöld össze a tenyeredet, hogy végre kimutatta a farkas a foga fehérjét

Mert Jézus a laikusokat hívta meg a Házába kőmíveseknek

Ami meg nyilván annyi tesz, hogy gyűjtsék össze azokat, akik szétszóródtak

Így egyikünk sem dicsekedhet elsőséggel, hanem csakis szolgálattal

És szolgálattal sem dicsekedhetek, ha mire felkel a nap, annyit nem végzek, mint egy bányász

Hanem arra kel a nap, hogy a hátamon csurog az izzadtság

És ugyan kinek szól a felhívás, hogy keltsd fel a hajnalt, ha nem a Házad őrének

Ami meg nyilván virrasztás az igazságban, ami meg áldozat

A beteg szűz meg olyan, hogy szeme van, füle, és érzéke, hogy arra hallgasson, aki meghozza az áldozatot, arra, akit meg meggyógyított az, Aki a betegeket magához hívja

Hát körülbelül mindenki vágyakozik a bölcsesség köve után, hogy tudjon bölcsen beszélni

De ez a lehetőség a kő nélkül is adott

A szeretet kiküzdésében, ami lemondás és áldozat, ami kiküzdéshez hozzá tartozik a felajánlása, ami meg közlés, és kérés, és az azokhoz tartozó válasz, és a válasz befogadása

És szükséges hozzá a Bölcsesség, ami meg a részünkről alázat, részéről meg szintén közlés

Mint amikor a tisztát teszem, hogy teljessé váljon, ahhoz szükséges a gondolat, szükséges a közlés, és szükséges a felajánlása

Ugyan a tiszta az önmagában is tiszta, de az egységben hozzá tartozik egy beszélgetés, aminek a kiindulópontja a gondolat

És az emelkedésünk meg nyilván az, ami tiszta, de az több, ha többet látok, és gondolok

Az meg nyilván gondolatból fakad, és a válasz szélesíti ki a meglátottakat

És ugyan a Bölcsesség teljesen tisztában van a gondolatommal, és nyilván a gondolatomra is tud választ adni, amit meg sokszor megtesz, de mégis a szükségem, hogy a közlésben összeszedjem a gondolataimat, és maga a közlésem is tereket nyisson a számomra

Mint ahogy a tanulásaimban is maga a tanultak megértése nem elég a vizsgához, hanem a vizsgához az szükséges, hogy összerendezésben helyére tegyem a tanultak gondolatait

Aminek a legjobb módja a közlés, ami meg gondolat, és beszéd

Most még bele sem gondolsz, mint jelent az okkultizmus

Sőt még egyes esetekben védelmezed azokat a szertartásokat

Mint ahogy a jóga lényegébe sem gondolsz bele, sőt elutasítod, hogy belegondolj

De eljön az az idő, amikor majd az igazságban akarsz maradni

Így majd keresni akarod a tévedéseket, hogy el tudd utasítani őket

A sötétség mindig közölni akar, amikor közöl, a tévedéseiből közöl, az ég akarata, hogy a szívedből tudd kivenni az igazságot

Ha egy angyaltól kérdezhetnél, akkor nagyon csodálkoznál a válaszain, mert nem azt kapnád, amit várnál, hanem azt kapnád a lényegben, hogy fordulj a szíved felé, és nyerd ki belőle az igazságot

És most még bármennyire elutasítod, de minden tapasztalása a mélységnek, ez egyben azt is mutatja, hogy van ég

És nemcsak, hogy van, hanem közöl, hogy el tudd érni

És mellette van az értelme, hogy neked kell akarnod

És bármennyire nem akarod megérteni, de amikor az ég kinyilvánítja az igazságot, attól kezdve minden mélység nem lesz más, mint egy tudatos akarat

Mint ahogy a magasság elérése is akarat

Így valójában az első megértendő gondolat, az még nem az igazság, hanem annak a megértése, hogy választok

És aki testbe lép, az tudja, és eldöntötte, választásba lép

És aki azon van, hogy elodázza a választását, az már választott

És aki elkezdte keresni az igazságot, de még nem döntött, az a lényegében már az igazság mellett döntött

Isten megismerésem ismertet meg magammal, vagy mégsem

Hogy Isten megismertethet magával, az a bűnbánatomban kezdődik

És az önmagam megismerése az Isten ismeretemben a bűnbánatommal folytatódik

És a mégsem abban történhet meg velem, hogy abban tetszelgek, az érdemeimért jött hozzám az Isten, miközben a bűnbánatom késztette hozzám

És ugyan a bűnbánatom késztette, de attól kezdve, hogy találkoztunk, már nem foglalkozok a valódi magammal

Hanem amit Istentől tapasztalok, a magam érdemének veszem, és miközben keresem az Istennel a szorosabb kapcsolatot, elkezd növekedni a képmutatásom

Ami meg nemcsak a szememre, és nemcsak a hátamra lesz ráírva, hanem azt is taszítom, aki nem tud semmit

Bár igaz, hogy a képmutatókat vonzom, ezzel pedig becsapom magamat, hogy minden rendben van velem

Miközben megosztok

És mivel képmutató vagyok, az ítéletet szeretem a nyelvemre venni

Amíg nem ismerem fel, hogy nem lehetek büszke magamra, nem lehet velem mit tenni

https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1timai_jelen%C3%A9sek

Fatimában Mária megjelenése 153 napig tartott 1917 május 13 és oktober 13 kötött.

A Biblia irja hogy a tanitványok 153 nagy halat fogtak Jézusnak köszönhetúen

Az Isten a legtisztább szellem, és nem lehet máshogy hozzá lépni, mint csakis szellemben és igazságban, anélkül, hogy távolság lenne köztünk

Lépjünk közelebb a gondolatához, amit meg akar ismertetni velünk

Hiszen mi sem vagyunk mások, mint egy gondolata, amit megtart

És ha belegondolok, mindenki más, és minden megformált az egy gondolata, amit megtart, és amit folyamatosan tart, és ebből meglátom, hogy mennyivel magasabbak az ég gondolatai, mint a mélység gondolatai

És ha belegondolsz, hogy az őrangyalod is a születésedtől, a majdani halálodig megtart a gondolatában, a gondolatában tart, és azon igyekszik, hogy a gondolatát vegyed

Ha veszed a másik iránt alkotott gondolataidat, akkor beláthatod, az micsoda munka

És amikor megérint a Kegyelem, akkor azzal a gondolatába emel, és készteti a gondolataidat a vonzásában

És az a tanulásod, hogy a Kegyelem adta erőből, átlépj a szeretetbe, és a szeretet erejében megtartsd a gondolataidat

Ugyan az nyilvánvaló, hogy az a tiszta, aminek a cselekedetei is tiszták

De az mégis abban van, akinek tiszták a gondolatai, azoknak lesznek tiszták a cselekedetei

És ha belegondolsz, hogy a mélységedben meddig tudsz megtartani egy gondolatot, ami sokkal inkább úgy hangzik helyesen, hogy meddig nem tudsz megtartani egy gondolatot a szeretetben

Az a növekedésed, hogy megtanulod megtartani, ami küzdelem

És amint az Isten szivárványt helyez az égre, hogy ébren tartsa a gondolataidat, így mindenben ugyanezt cselekszi

És az nyilvánvaló, hogy akinek távol vannak a gondolatai, ami annyit tesz, csak magával foglalkozik a gondolata, és amikor másra gondol, lényegében önmagáért gondol másokra, akkor nem ismeri fel, az őt ébren tartani akaró gondolatokat

Az ember, akiben nincs belátás, olyan, mint egy állat

Ezért nem is lehet, és nem is érdemes disznók közé drágakincset szórni

Ami mélységi állapotom meg nyilván egy akarat, és az azt övező önmagammal foglalkozó gondolatok

És amint az állat is eléri a célját, úgy én is elérem a célomat, mégha az idők ködében az még nem is látható

Mert ahogy szenvedtetek, ami az állati akarat bennem, úgy azzal kinyilvánítom az akaratomat, hogy az állati akaratok szenvedtessenek engem

És ugyan mért is lenne bennem belátás, amikor azok, akik azt mondják ismernek, bennük is ott a megosztottság akarata, ami szintén állati, azaz lefelé törekvő akarat

És bár nem érthetem, hiszen az akaratom azon van, hogy énértem, de amint a belátás eggyé teszi a Házadat, kiszabadítva magát mindabból, ami állati, az felismerteti bennem az állatit magam előtt

És hogy sértőnek gondoljam a gondolatot, ami nevén nevezi a gyermeket, az én lelkem van rajta

És minél jobban elsüllyedek abban, ami állati, annál több hála ébred bennem, amikor elkezdek belátni

A belátásban meg nincs erőszak, hanem ott kezdődik, ahol mérlegelek

És ott folytatódik, hogy azt meglátod bennem, és gondolatom mellé teszel gondolatot

Ugyan ki tudja felmérni Isten nagyságát, és tudja átlátni a gondolatait?

Amikor kiárasztja a Szavát a világra, az nem fog eredménytelenül visszatérni Hozzá, hanem az elvetett mag kikel, és bőséges termést hoz

Nekem meg amivel megajándékoz, az a hála, és köszönet, ami a szívemből fakad Iránta

Amint felismerem a rám kiárasztott kincseit

https://ujmisszio.hu/napcsoda-fatimai-jelenes-100-evfordulojan/

Az ébredteket és az alvókat nem tudod a hajszínük alapján kettéválasztani

Hanem ami kettéválasztja őket, az a szeretet, aminek meg része a gondolat

Hogy mindent úgy értelmezek, hogy magamat teszem mérlegnek, és törekszek az előnyeimre az alvásomban

Vagy Isten gondolatát teszem meg mérlegnek, miközben Maga is megmutat

Az meg hogy másokat is Isten szemével lássam, az a tökéletesedésem

És az könnyen előfordul, hogy aki másokat érettük szemlél, de nem tudja az Istent, az megért azonnal, ahogy megérinti a Kegyelem

És az is könnyen előfordul, és gyakran előfordul, hogy ugyan tudom az Istent, de másokat még mindig az önös érdekeimben szemlélek

És ez a nehezebb helyzetem

Hogy félem az Istent, azzal félem, hogy nem akarom semmilyen úton megbántani, hanem sokkal inkább a kedvében akarok járni, hiszen ez a szeretet

Hogy mások irányában is megtisztuljanak a gondolataim, ezzel tudom őt legjobban szeretni

Az meg a gondolatainak a felfedezése, Isten gondolataival találkozásomban

Ami egyben a jelenlétének a felfedezése másokban

És van ahhoz a felfedezéshez szükséges részem, és az az alázat

A pokolban sokféle gondolat elfér, de alázatos gondolat nincs a pokolban