Van a kertben bokros és törzses egres is. A bokros nekem szimpatikusabb, mert többet terem, ellenállóbb és hosszabb életű, de azt nem szeretem benne, hogy az ágak egy része lelóg a földre. Gazolásnál nagyon zavaró, a termések is sérülhetnek/rohadhatnak a földdel érintkezve.
Hogy lenne érdemes felkötözni a lelógó ágait? Minden bokor köré tehetnék egy fém henger alakú valamit, vagy talán bokronkánt 3-4 karó is elég lenne és arra kötözném fel az ágakat?
Nagyon kicsit adagoltam, mivel nagyon büdös, gondoltam éretlen és égetni fog. Tudom hogy a növényeket nem zavarja a szaga, engem is csak mert e miatt kételkedtem a minőségében. A maradékot úgy tervezem elhasználni, hogy egy maréknyit beáztatok 1 vödör vízbe, és úgy juttatom ki a sütőtökökhöz. Valahogy el kell érjem a sok termést, mert nekem ez kincset ér. :)
Zsákos komposztált marhatrágyát egyszer vettünk, az nem ért semmit.
A granulátumot nem próbáltam, de több helyről hallottam, hogy az jó. A növényeket nem fogja zavarni a szaga, és egy idő után nyilván elmegy. Az adagolását nem tudom, de a csomagolásra rá szokták írni.
Idén már semmit nem veszek a növényeimnek, elég drága volt az Amazon is. Eddig csak a paradicsomon látom hatását, őrületesen nőnek a tavalyi évhez képest mikor semmit nem kaptak. Akkor volt ilyen brutál növekedés mikor csalánlével öntöztem őket, most ugyanaz történik, csak a nitrogént a levegőből veszik fel. Lehet, ritkábban permetezem ki ezt, nem gondoltam ilyen eredményre. Bár csak a termésnél is ilyen látványos változást látnék majd!
Ezt én sem tudom. A Tescoban szoktam vanni, 20 kilós zsákokban. Megfigyeltem a növényeimen, hogy a minősége változó, még pedig nem kicsit. Pár éve vettem olyat, amiben szerintem alig volt trágya, semmit nem ért. Azt hiszem, akkoriban írtam is erről. Többféle gyártó forgalmazza, amit ősszel vettem, az meglepően jó. Nem magyar, import és 20 kilós zsákokban van.
Az Osmocotét a citromjaimnak vettem, de adtam minden mediterrán gyanús növénynek, még az olasz származású szőlőimnek is.
Van még egy fél zsák tyúktrágyám, meg szintén fél zsák lótrágya, a szabadföldi (igaz, idén csak paradicsom, meg pár tő uborka, amihez már elkészítettem a kovászt) növények tövére rakok egy-egy kis lapát keveréket.
Igazán nem is lehet általánosságban senkinek tanácsot adni, minden talaj más és más.
Itt már 20 éve lakunk, nekem így vált be, ráadásul két évvel ezelőtt még "kutyafülét" is termeltem, szinte majdnem mindent.
Komolyan irígylem azokat, akik homok (!) talajon kertészkednek, minden sokkal könnyebb.
Én még sose mertem növény alá így trágyát tenni, pedig sütőtöknél is ajánlják. Én csak keveset merek, azt is földdel összekeverve. Ez a marha trágya granulátum amit most használok, illetve nem, mert már évek óta csak megvan, kimondhatatlan büdös. Az érett trágya nem büdös. nem tudom ezt miből csinálták. Milyen zsákos trágyát érdemes venni?
A műanyag cserép az 25 cm magas, konténeres szőlő volt benne. Az alsó harmad marhatrágya, középen tőzeg, felül bio virágföld. Erre tettem a magokat. Amikor már virágzott, kapott Osmocote mditerrán műtrágyát, az fél évig folyamatosan. biztosítja a tápanyagot.
Ugyanígy jártam el a paradicsommal. Az is három tő, most egy db 80%-ig érett van rajta. Szerdán levertem véletlenül a polcról, a legnagyobb letörött, de nagyobb baj nem történt. A letörött pari itt van az ablakpárkányon, félérett.
Veteményest védő 80cm magas kerítésre szeretnék valamilyen plusz védő növényt. Szerintetek mit lenne érdemes?
Sima vadászkerítéssel raktam körbe a veteményest, hogy: - legyen szép - valamennyit védjen a szél ellen - védjen a birkák ellen
Valójában kiderült, hogy nem véd eleget a szél ellen, ugye egy ilyen ollós kerítésben vannak kb. 15x20 cm-es lyukak, amin még a birkák feje is befér, ezért most ideiglenesen ilyen csúnya zöld hálót rögzítettem rá, ami amúgy elég hatékony, de nem akarom így hagyni. Továbbá a birkák is előszeretettel legelésznek, ameddig csak elérnek, nem akarok a kerítésen belül még fél méteres távolságot hagyni, ki szeretném használni a területet.
Mindig is szerettem volna bambuszt, az jól be tud sűrűsödni, de aztán most elkezdtem utánaolvasni és látom, hogy az aztán ha nekiindul, akkor nehéz lesz kiírtani, a gyökere megy mindenfelé, leginkább betonnal védett területre ajánlják, úgyhogy erről lemondtam. Amúgy tökjó lenne olyan növény, aminek van finom bogyós termése, pl. ribizli, de az talán nem védene eleget, nem nő elég magasra, nekem akár 2 méteres magasság is jó lenne. Lehet, hogy végére odajutok, hogy miért nem vettem másfajta a kerítést, ami jobban véd.
Én se tudom mikor célszerű. Kb 1 hónapja vetettem dobozba, és fa alatt nevelődik. Ott nem tűzi a nap, és nem kell naponta öntözni se. Már ki kéne palántálni, lehet ma este sort kerítek rá. Én is dughagymát tervezek belőle, de lesz ami lesz, megeszem. :)
Én úgy tapasztaltam, hogy a hagyma magról nagyon nyűgös kelő. És pont az olyan tavaszi viszonyokat szereti leginkább, amiket a klímaváltozás elvett tőlünk. Ha ezután vetnéd, naponta többször locsolhatod, és még úgy is kétséges az eredmény. A hagyományos termesztésben márciusban vetik, és nyár közepén szedik föl, amikor a száraz időszakban visszahúzódik.
Én inkább összevágom a nadályt, mert nem bírom elviselni, hogy ha ázik, mennyire büdös. Borzalmas. Még szájmaszkban is az.
Kicsire felvágva is hatásos, lehet a növények tövéhez tenni, majd szépen elbomlik. Ugyanaz a hatása.
A cickafark is hasonló, merthogy ugyanúgy használható komposzt bomlasztására is, mint a nadály, úgyhogy gondolom, hasonló kémiai folyamatokra alkalmas.
De tény, hogy a növények nagyon szeretik ezeket, úgy nőnek tőle, mint a gomba.
Csináltam már ilyen löttyöt, a patakparton szedtem nadálytövet, párszor öntöztem is vele.
Korábban láttam erről pár videót, ott szó volt a hígításról is, de már nem emlékszem. Ha fontos, meg tudom keresni. De nem csináltam nagy ügyet belőle, mertem 2-3 bögre löttyöt egy nagy kanna vízbe, és ártani nem ártott. A hasznát nem tudtam lemérni, mert nem használtam rendszeresen.
Nem hallgattam Péter előadását, de gondolom, többféle növényhez is használja azt a vegyes levet. A tiszta nadálytő akkor jó, ha a növénynek a termését hasznosítjuk, akkor kell a viszonylag sok kálium. Mondjuk salátához, káposztákhoz inkább csalán vagy vegyes.
