Innen, a hegytetőről szemlélve a Brendokot, egészen szépnek tűnik a hegyes-völgyes felszínével, és a végeláthatatlan erdeivel... és tulajdonképpen alkalmasnak is látszik a humán életre. Nem is értem, miért nem szerepel sem a Kolonizációs Hivatal, sem a Galaktikus Migráció listáin... legalábbis nem tudok róla, hogy szerepelne bármelyikén is.
>Mindjárt felszólok a Supremacyra, hogy ellenőrizzék - érinti meg Charlize császárnő a kommunikátorát. - Jah, nincs RTLS-kommunikáció... <
Kicsit visszaolvastam a fügés tobzódósba. Mai fejjel azt mondom, dzsííízasz, hát nooormálisak voltunk???! 😱 Hát nem😆😁🤣😂😅 De azért mégsem volt teljes hiábavalóság, mivelhogy az igazaknak minden a javát szolgálja. Még az a sok gidulás is. Jaj, de éretlenek voltunk felnőtt létünkre is😉 Sok mindent nem írnék le ma, vagy legalábbis nem úgy. Pedig ugyanúgy gondolom, nagyjából. Annak viszont igazából nagyon örülök, hogy van, akinek teljesen jó irányba változott azóta az élete.
Sőt, lassan annak is lehet örülni, hogy egyáltalán él valaki, életkortól függetlenül.
Ne idegeskedjen, Safranek, a rázkódás csak addig tart, amíg át nem megyünk a mezoszférán... azt a fézert pedig lesz szíves eltenni, mielőtt lelő valakit.
Különben is, maga akart eljönni...
>Charlize császárnő kibámul a bordó-arany császári komp ablakán, miközben az széles ívet rajzolva a Brendok egére kanyarodik a kiszemelt hegycsúcs felé<
Útban a Második Khitomeri Egyezmény aláírásának történelmi évfordulója alkalmából tartott ünnepségre, alkalmat találtunk arra, hogy meglátogassuk a Brendokot. A bolygó lakatlan, de valamikor réges-régen egy hegycsúcson valakik erődöt emeltek, és még a Galaktikus Köztársaság korában ezt az erődöt használta kvázi rendháznak egy Erő-használó szekta, mely Koven boszorkányainak nevezte magát.
Most megragadjuk az alkalmat, hogy saját szemünkkel is lássuk ennek a csoportnak az egykori otthonát, és szándékunkban áll odalent (vagy odafent, ahogy vesszük) alapos kutatásokat végezni.
Ebből a célból erre a kis kirándulásra magunkkal viszünk néhány tudóst is, úgyhogy most egy kiffar pszichometristával, egy retepsian igazságügyi régésszel (ebből nincs sok a Birodalomban...), és két emberrel, egy pszichohistorikussal és egy történésszel ücsörgünk a császári kompban, miközben azt várjuk, hogy a pilótáink megkapják a zöld jelzést, és elhagyhassuk végre a Supremacy központi dokkját...
Safranek is itt van, meglehetősen elgyötört képpel, de hát ő ragaszkodott hozzá, hogy eljöjjön, főleg, miután kiderült, hogy erre a misszióra nem jön velem testőrség, végül is kitől kellene félnem egy lakatlan bolygó rég elhagyott erődjében (valószínűleg rom az is már, főleg a szekta történetét is figyelembe véve) ahová csak repülve lehet bejutni? Mondjuk a testőrség parancsnokát sem volt egyszerű erről meggyőzni...
Hallom a tompa kondulást, ahogy a Lambda-osztályú komp leszállótalpai elválnak a dokk padlójától.
Mi nem, Mr. Safranek? Amúgy, nagyra becsülöm a Birodalom és a Császárnő iránti elkötelezettségét, ön midig a Birodalom érdekeit tartja szem előtt. Az ön munkakörébe tartozik az álarchordozás, kevesebb szundikálással jár, de költségkímélő.
Kedves Császárnő, nem gondolt még álarc bevezetésére az ilyen meg olyan eseményekre? Lehetne új munkahelyeket teremteni vele, kellene pár művész is, aki a megfelelő arckifejezéseket álarcba önti. Csak az Uralkodónő hordhatna ilyeneket. Alatta meg olyan arcot lehet vágni, amilyet csak akar🙂 Nagyon vagány lehetne, mondjuk egy sporteseményen, egész készletet vihetne magával kegyed, Safranek tarthatná őket. Vagy lehetne egy új pozíció, megfelelő díjazással, Birodalmi Álarchordozó...
Holnap megkezdődik a Nagy Ipari Kiállítás. Ilyenkor felvonul a Birodalom vállalatainak színe-java, hogy elkápráztassa a Coruscant népét egy seregszemlén - és persze minket, mert itt is meg kell jelennünk, és jó arcot vágni... Az egykori Gyárnegyedben kialakított kiállítási területen olyan vállalatok mutatják be a termékeiket, mint a Wayne Enterprises, a Stark Industries, az Oscorp, a Parker Industries, a Lexcorp, a Weyland-Yutani, a Sombra Ltd., a LaMerk Industries, a Kuat Drive Yards, a Pammant Docks, a Sienar Fleet Systems, és a két kedvencünk, a North Central Positronics és a Tet Corporation.
Idén állítólag a Hammer Industries is mutat valami nagyon újat, a Tet pedig be akar törni a hajógyárak világába, és bemutatja első űreszközét, a Heavy Eagle nevű, XIX. osztályú cirkálót... és nekünk persze végig kell néznünk mindent, udvariasan bólogatni, és egyáltalán jó képet vágni az egész cirkuszhoz... mert ez végül is az...
Kíváncsiak leszünk, kikkel kell majd együtt ebédelnünk...
A Pammanton még nem is jártunk, biztosan örülni fognak, ha felvetjük egy uralkodói látogatás lehetőségét ...
Na most képzejje a világ, megújítottam a nagyívű elgondolásaimat pókokról és százlábúakról. Alapjáraton senem cukik, senem szépek, hanem undik, és némelyik éjjel megcsípheti a kisfügét. De, idén megtartottam két nagy kaszáspókot, és nem nagyon forszírozom a szekrény alatt, és egyéb rejtett helyeken történő portalanítást, egyben póktalanítást. Ugyanis, pár éve feltűnt, hogy nincs muslinca, meg semmi ilyesmi. Aztán találtam egy fekete százlábút, amitől majdnem szívbajt kaptam, ezért kinyírtam, és minden létező helyet kitakarítottam még jobban. És lett egy csomó apró szárnyas repdeső, amik át tudnak jönni a szúnyoghálón, rosszarcú pók, stb. Utánaolvastam, hát ezek a rusnyák kész bogárirtók. Most pedig megint nincs szárnyas repdeső egy se, és, találtam egy kölyök fekete százlábút. Na azért azt kitettem a kertbe, de ahol van ilyen kicsi, van annak annya is. Valahol. Nem keresem, de beleszóltam az ingatlan légterébe, hogy nappal elő ne merjen jönni, és ha a kisfügén csípés lesz, jön a bazi nagy jószágtalanítás. Hát ilyen az élet.
