>A projektív-unitér ábrázolások ekvivalenciaosztályainak pedig szép fizikai jelentése van: ezek egy kvantummechanikai rendszer össztömegét jelentik.
#Nem hinném. Honnan van ez az állítás? Biztos abból a Giulini cikkből van, amit fejtegettem, és látni, hogy már az elején rossz, hamis. Rá is mutattam pontosan a problémára.
Na jó, de ez miért érdekel engem? Amiből kiindult az egész, az a H2(G, U(1)) kohomológiacsoport, ahol G a Galilei-csoport. De ez miért érdekel? Azért, mert a Galilei-csoport projektív-unitér ábrázolásait pontosan azok az ω kociklusok határozzák meg, amelyek G⨯ωU(1) centrális csoportbővítéseket. A projektív-unitér ábrázolások ekvivalenciaosztályainak pedig szép fizikai jelentése van: ezek egy kvantummechanikai rendszer össztömegét jelentik.
Az időbeliség már az energiával kapcsolatos. Itt csak az impulzushoz vonatkoztattam, és az operátorok függvényterét tekintjük, amiben nincs az időhöz dimenzió, az egy ezen kívüleső paraméter. (Amúgy itt vannak lényegi dolgok...)
A mező gerjesztési kvantumát a QFT-elmélet kölcsönhatási tagja mondja meg későbbre. Feynman nyomán perturbáció módszerrel, ami kis csatolási állandó (1/137 a QED-ben) esetén működik. Nagy csatolás esetén (erős kölcsönhatás) még nem elég jó az elmélet, de a mértéktérelmélet kűzd vele. (Pl. próbálja leredukálni, hogy szintén sorbafejtéses módszerrel lehessen valamire jutni, mint a perturbációnál, továbbá a renormálási lehetőségek is ott vannak.)
Kár, pedig ez az egyik leglényegesebb dolog, amit látni kell a QM és QFT összevetésében. Aki ezt nem fogja, nem értheti a kettőt, a lényegüket, és vizsonyukat.
A QFT-ben a relativisztikus dolgok kapcsolják össze az impulzust az energiával, a térbeli és időbeli amplitúdókat, ez eltér a QM-belitől. Ez kiszabja az elemi hullámok normálási viszonyait, ami nem illeszkedik a valószínűségek értékszükségeihez. Viszont azokra kell térni a hatáskeresztmetszet számításához, így ott megjelennek a részecske-energiák. A QM-ben a hullámfüggvények egyből a valószínűség értékszüksége szerint normálhatók.
Mindkét modellben:
Adott impulzushoz síkhullám tartozik (ez a matekja), az pedig térben végtelen. A modell nem mindig tökéletes a valóságra. Vannak összeütközéseik. (a végtelen problémája beüt)
Legalábbis akkor, ha működőképes gépeket akarunk építeni.
A technológia jelenlegi szintjén a teljes emberiség számára szükséges javakat a lélekszám töredéke meg tudja termelni. Mit csináljon a többi? Olyan dolgokat, amelyek a létfenntartáshoz nem feltétlenül szükségesek, de az életünk általa jobb, kényelmesebb, érdekesebb. (Mérő)
Mi például gyakran készítünk működőképesnek látszó gépeket.
Probléma: ha ezt előre lehetne tudni, hogy működnie nem kell, csak valaki felveszi érte a pénzt.
Sokkal kevesebb kérdést zúdítanék rátok. :o)
Habár nem rajongok a fociért. Ugyanez a kategória. "panem et circenses"
Valahogy el kell kezdeni. Az általános iskolában pl. 17. századi mechanikát tanítanak. Meglehetősen érdekes lenne, ha a Standard Modellel indítanának.
Lehet másik modellt készíteni. Az sem a valóság lesz.
Nincs más sikeres módszerünk a valóság megragadására. Legalábbis akkor, ha működőképes gépeket akarunk építeni. A vallások és ideológiák más módszerrel próbálkoznak, rendkívül sikeresen képesek embertömegeket motiválni, de működő technikát létrehozni eddig nem sikerült a módszerükkel.