" Válasszunk ki egy növény osztályt, konkrétan a fenyőnket, csak azért, hogy könnyebben boldoguljunk vele ! Legyen mondjuk az ebbe az osztályba tartozó kézbe nem vehető fenyőnkből mondjuk 1000 darabunk ! Válasszunk ki e 1000 db közül például 20 darabot, hogy az ad hoc összehasonlításhoz skálát szolgáltassanak ! Evvel a 20 darabos ad hoc skálánk alapján csináljuk egy szubjektív statisztikát az 1000 darabos gyűjteményünkről ! Vagyis mindegyik 1000 darabhoz hozzá rendelünk egy 1-20 közti norma számot ! A második trükk az lenne, hogy az e 1000 darabos statisztikánkban a leggyakrabban előforduló értéket - például a 12 számot - szorozzuk be egy olyan k számmal, amitől az 100-as szám értéket kap: 100 = 12 * 8.333 ! Majd evvel a k arány-számmal szorozzuk be a többi értékünket is, és nevezzük ezt a 100-zas értékhez viszonyított skálát a fenyők intelligenciájának, persze csak a szóban fogó növény osztályra vonatkozólag, konkrétan a fenyőkre ! "
Érdekes téma. Régi ismerősöm mesélte, hogy érettségi körül még kertészmérnök akart lenni, de eltéríttték. Egí kertészmérnöknek, gondolom, magasfokú biologiai-növénytani tudása is van.
"Egy ideig akár úgy is tűnhet, hogy a két darab ellenkező irányba indul, és egymástól független életet él. Valójában azonban a darabolás nem a giliszták nemtelen szaporításának egyik módszere. Legjobb esetben is csak az állat egyik – elülső – fele élheti túl a durva beavatkozást."
"A hátsó fele rövid időn belül elpusztul."
"a giliszták teste a rendkívüli regenerációs képességek ellenére sem képes új szájnyílást kialakítani, amelyen keresztül táplálékhoz juthatna az állat; egy hátsó nyílás viszont, amelyen a megemésztett tápanyag távozik, képes létrejönni az első fél csonkján."
"A fejlett gyűrűsférgekkel szemben azonban vannak olyan ősibb féregcsoportok, amelyeknél mindkét fél túléli a darabolást. Ilyenek például a több mint húszezer fajt tömörítő laposférgek törzsébe tartozó szabadon élő, zömmel vízi örvényférgek, és a külső vagy belső parazita életmódot folytató különböző szívóférgek és galandférgek. A laposférgek fajainak többsége csak néhány milliméter hosszúságú, de néhányuk akár 10-15 méteres testhosszt is elérheti. Kötőszöveteikben ugyanis neoblaszták találhatók – ezek az őssejtek olyan fajtái, amelyekből minden testrész, például a test közepén található szájnyílás vagy akár egy új fej is képes kifejlődni."
Növényeket (¿általában?) lehet darabolással szapotítani.
"A feromonok a természetben megtalálható kémiai vegyületek, melyek megtalálhatók az állatokban és az emberekben is. Szerte az élővilágban fontos szerepük van, mint a kommunikáció legelső formái. Segítik az állatokat a területük megjelölésében, a társak felismerésében és a nemi érdeklődést is jelzik."
"Egyes rovarok szexuális csalogatóanyagot, riasztóanyagokat, gyülekezésre ingerlő anyagokat bocsátanak ki, melyeket a faj egyedei igen kis mennyiségben észlelnek, és ennek megfelelően reagálnak, ugyanakkor a legtöbb más faj számára szagtalanok.
Valaki egészítse már ki a wikipédia cikkét a növényi feromonokkal!
Példa:
Ha egy bogár vagy egy zsiráf rágni kezdi a fát, az nem csak elkezd megkeseredni, hanem a környező növényeket is figyelmezteti a veszélyre. Ezért a zsiráfok rövid ideig legelnek egy-egy területen.
"Feromonok: A kémiai kommunikáció alapjául szolgáló különböző információhordozók. Csalogatóanyagok, riasztóanyagok, védekezésre szolgáló anyagok. Rendkívül erős biológiai hatásúak. Illékony vegyületek."
Itt csak az állatok felé történő komunikációról esik szó.
Hiányzik a növények egymás közötti kommunikációja.