Keresés

Részletes keresés

Trantur- Creative Commons License 6 órája 0 0 19380

A középső piramis alsó 3-4 sorának hatalmas mészkőtömbjei egy alapemelvényt alkotnak. Szintén más korból valók. Asszuáni gránittal burkolták ezeket az Óbirodalom idején. A régebbi szerkezeti elemeket burkolták gránittal. 

 

 

Trantur- Creative Commons License 7 órája 0 0 19379

Az első képen van állítólag a gízai plató legnagyobb köve: 450 tonnás.

Előzmény: őszszakál (19377)
Trantur- Creative Commons License 7 órája 0 0 19378

A gízai Hafré Halotti templom a valaha létezett mesterséges tónál, a Hórusz-tónál található. A tó a Nílus folyó vizeinek szabályozására és tározására szolgált. Ma kevés nyoma látható. A templom a föld felett volt építve, nem homok alatt. A Hórusz-tó vízszintje az idők során változott, de úgy tudom, a templom magasan helyezkedett el a környezetén, így nem volt homok alatt, hanem mindig jól látható volt. Ellenben a Szfinx teste és templomai idejük jelentős részét, kb. 3500 évet a homokba eltemetve töltötték. Ezért lehet az, hogy a Hafré Halotti templom keleti részének cyclop kövei még erodáltabbaknak látszanak, mint a Szfinx templomok megalitikus testmagjainak kövei (bár az erózió hasonló, de mégis a betemetettség jelentős ideje miatt eltérő mélységű). 

A cyclop köveknek más jellegzetességeik vannak, mint a Halotti templom többi építőanyagának. Lehner és más kutatók szerint ezek a kövek más stílusban vannak faragva, mint a Halotti templom fő szerkezeti elemei, és ezeknek a köveknek a korábbi korból való eredete indokolhatja ezt a stílusbeli különbséget. A Hafré Halotti templom fő szerkezeti elemei kisebb kövekből vannak, és nem látszik rajtuk olyan mértékű erózió, mint a keleti, bejárati résznél. 

 

Az első két kép itt is a Hafré Templom mélyen erodált küklopszi mészkőtömbjeit mutatja. A többi kép szintén ugyanott készült, a Hafré piramis előtti Halotti templom fő szerkezeti elemeinél. Ezek tipikus IV. dinasztiabeli kőméretek, kőfaragások,.Sokkal kisebb eróziós behatás látszik rajtuk. 

 

 

 

Előzmény: őszszakál (19377)
őszszakál Creative Commons License 9 órája 0 0 19377

Amennyiben ugyan azokról a kőfajtákról van szó, akkor az épen maradt kövek még nem lehettek kifaragva. Másik lehetőség, hogy el voltak temetve vastag homokréteggel, ami felett zajlott az erózió. Az erodálódott kövek egy agresszív savas esőnek, vagy vulkánból eredő maró hamunak lehettek az áldozatai.

 

 

Előzmény: Trantur- (19376)
Trantur- Creative Commons License 10 órája 0 0 19376

Küklopszi kövek Hafré Mortuary Temple (Halotti templom). Ugyanazok a hatalmas, mélyen erodált mészkőtömbök, mint az utolsó két képen szereplő Szfinx- és Völgytemplomban.

 

 

őszszakál Creative Commons License 14 órája 0 0 19375

Nagyon jó, hogy már drónokról is lehet fotózni, mivel sok újat láthat általa az ember. Azt viszont furcsának találom, hogy a fennmaradt burkolókövek között milyen sok hézag van. Valószínű, hogy egy földrengés volt az, ami megbontotta a burkolatot, mivel még a tetőn lévő kövek is szétcsúsztak. Valóban csak alpinisták mernének felmászni a tetejére.

Előzmény: Schenouda (19374)
Schenouda Creative Commons License 17 órája 0 0 19374

Kisebb piramidionoknál (melyek kisebbek egy tonnánál), valószínűleg nem foglalkoztak a csapolással. Az említett G1-d jelű gízai mellékpiramis piramidionja alját egyszerűen domborúra csiszolták, ugyanakkor az alatta lévő két kőlap tetejét homorúra, hogy ebbe üljön.

Óegyiptom legrégebbi fennmaradt piramidionja Kheopsz apjáé, Sznofrué. A Vörös Piramis mellett találták meg Dahsurban. Csak 78,5 cm magas, és szét volt törve, de rekonstruálták:

https://en.wikipedia.org/wiki/Pyramidion#/media/File:Red_Pyramid_Pyramidion.jpg

Ennek is az alja csak belesüllyedt egy homorú felületbe. A piramidion oldalai nem egyformán dőlnek, s valamivel meredekebbek is, mint az alatta lévő piramis oldalai (mintha nem sikerült volna az építőknek tartani a dőlésszöget a csúcsig).

 

Külön érdekesség Khephrén Piramisa, aminek tetejénél mind a négy oldalon megmaradtak a burkolókövek:

https://assets.answersingenesis.org/img/cms/content/contentnode/header_image/ancient-egypt.jpg

Viszont ennek a tetejéről is hiányzik a piramidion! Ha megnézitek a képeket, ennek a piramisnak a tetejére felmászni is veszélyes, kisebb alpinista tudást igényel!

https://www.tripsinegypt.com/wp-content/uploads/2023/02/pyramid-of-khafre-top-trips-in-egypt.jpg

https://live.staticflickr.com/1891/29330436057_b652f0d577_b.jpg

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/23/Khafre_casing.jpg/1024px-Khafre_casing.jpg

https://www.reddit.com/media?url=https%3A%2F%2Fi.redd.it%2Ffllayyrrxv861.jpg&rdt=45570

Láthatólag az arabok alulról felfelé bontották le a burkolatot, s itt valamiért megálltak (talán éppen egy háború jött). De kik másztak nagy nehezen fel a tetejéig és mikor, csak hogy lerombolják a csúcsot?

Előzmény: őszszakál (19373)
őszszakál Creative Commons License 17 órája 0 0 19373

 "(csak bemutatsz egy lehetséges módszert, mindenféle régészeti háttér nélkül)."

 

Igen, ez így igaz. Nem rég óta vagyok itt, de megfogott a te alapos kutatásod, és a képek. Szeretek olyan dolgokon agyalni, ami műszakilag kivitelezhető. Az a hobbim is, hogy használt, kidobott anyagot felhasználva újat készítek belőle. (az a tüske egy kicsi hosszúra sikerült) :-)

 

Előzmény: Schenouda (19372)
Schenouda Creative Commons License 19 órája 0 1 19372

A nagyobb piramisok záróköve, a piramidion gránitból vagy bazaltból készült sok esetben. II. Amenemhat dahsuri piramisának 4,5 tonnás csúcsköve fennmaradt:
https://as2.ftcdn.net/v2/jpg/04/83/15/35/1000_F_483153556_6wuP606ue2VQGLsVO7Rz6UTUycPzEUL9.jpg
Sznofru dahsuri északi piramisának piramidionját megtalálták, turai mészkőből van. Ez a legrégebbi piramidion:
https://malevus.com/wp-content/uploads/2024/02/Reconstructed-pyramidion-in-front-of-the-Red-Pyramid-of-Snofru-in-Dahshur-4th-Dynasty-Old-Kingdom.jpg
Csak óbirodalmi időkből 9 piramidiont találtak (ebből 2-őt Gízában), de egynek sincs olyan „tüskéje”, amilyet mutatsz (csak bemutatsz egy lehetséges módszert, mindenféle régészeti háttér nélkül).
Viszont mégis volt egy hasonló biztosítás (amilyet írsz), mert Lepsius még 1843-ban megvizsgálta a Nagy Piramis csúcsát, ami akkor még sokkal épebb volt, s azt találta a négy felső kő, ami tarthatta a piramidiont, a belső sarkukban egy kiálló négyzetet alakítottak ki, s valószínűleg a piramidon aljában ugyanilyen méretű bevágás volt. Így erre a kiálló négyzetre ültették a piramidion, ami egyben összefogta az alatta lévő négy kőkockát (a Khephrén piramis épebb csúcsának kivitelezése is erre utal). Menkaure G3a jelű mellékpiramisának csúcsköve alján ugyanilyen négyzet alakú 7,5 cm mély mélyedést alakítottak ki, azaz egyfajta csapként szolgált. Tehát így:
https://www.cheops-pyramide.ch/image/cheopspyramide/pyramidion.GIF
https://www.cheops-pyramide.ch/image/cheopspyramide/pyramidion2.gif
A fedőkő felhelyezéséről egy rajz: https://www.cheops-pyramide.ch/khufu-pyramid/great-pyramid/pyramidion.gif
Ez is hasonló ahhoz, amit írsz. (Löhner is leírt egy módszert a magyarul is megjelent könyvében.)
Azok, akik elkezdték lebontani a burkolatot, szintén a zárókőnél, fentről kezdték, mivel onnan lecsúszik a kő…
Akkor még semmit nem bontottak a burkolaton (csak vagy 1600 évvel később), már a ptolemaioszi időkben nem volt meg a piramidion (Diodórosz, Plinius). És csak a piramidion.

Előzmény: őszszakál (19364)
őszszakál Creative Commons License 23 órája 0 1 19371

Nagyon profi vagy a képek felmutatásában, gratulálok. :-)

Előzmény: Annaem (19370)
Annaem Creative Commons License 25 órája 0 1 19370

           

            

            

Annaem Creative Commons License 25 órája 0 1 19369

       

            

Trantur- Creative Commons License 1 napja -1 1 19368

A Szfinx vitában alapérvnek számít, hogy mivel a két Szfinx templom, a töltésút és a második piramis egy építészeti egységet alkot, és ezért csakis Hafré lehet a Szfinx építője. A töltésút északi oldala mellett egy vízelvezető csatorna halad, és a Szfinx árkának délnyugati sarkába torkollik, ami arra utal, hogy az ősi építőmesterek azután alakították ki az árkot, hogy Hafré töltésútja megépült. Máskülönben a vízelvezetőt nem az árokba ürítették volna. 

Ez a megközelítés a korábbiakban vázolt geológiai, archeoasztronómiai stb. megfigyelések alapján téves. Számomra eldőlt, hogy a gízai komplexum alapterve és legrégebbi objektumai vagy 5200 vagy 12000 éves múltra tekintenek vissza.

Trantur- Creative Commons License 1 napja -1 1 19367

A Hafré, Menkauré és a Hufu töltésutak asztronómiai megfigyelések alapján lettek kalibrálva még a héliopoliszi papok által. Az elrendezés megfelel az olyan természeti jelenségeknek, mint a napéjegyenlőségek és a napfordulók, amelyek fontosak voltak az ókori civilizációk számára.

A harmadik piramis töltésútja, akárcsak a Szfinx tekintete, egyenesen keletre irányul, igazodva a tavaszi napéjegyenlőség és őszi napéjegyenlőség napfelkeltéjéhez. Azért lett kialakítva, hogy pontosan igazodjon a tavaszi és őszi napéjegyenlőségek napfelkelteihez, ami fontos lehetett a növénytermesztés és az időjárás megfigyelése szempontjából.

A második piramis töltésútja kelettől 14 foknyira délre halad, igazodva a negyedponthoz, ami a téli napforduló és a tavaszi napéjegyenlőség pontja közé esik. Valószínűleg a téli napfordulóhoz és a tavaszi napéjegyenlőséghez igazodik, ami szintén fontos volt az ókori mezőgazdasági tevékenységek és az időszámítás szempontjából.

A Nagy Piramis töltésútja kelettől 14 foknyira északra, igazodva a negyedponthoz, ami a tavaszi napéjegyenlőség és a nyári napforduló pontja közé esik. A töltésút pontosan igazodik a tavaszi napéjegyenlőséghez és a nyári napfordulóhoz, amelyek fontosak lehetettek a mezőgazdasági ciklusokban és az időszámításban.

Az sem lehet - nyilván - véletlen, hogy a Szfinx-templom két átellenes pontja (nyugati és keleti szentély pontja) egy tengelyt köt össze, és ezen a tengelyen a napfény nyílegyenesen a Szfinx vállára, illetve a Hafré piramis déli oldalélére vetül csak az év két időpontjában: a tavaszi és az őszi napéjegyenlőségkor, amikor a nappalok és az éjszakák egyensúlyban voltak. 

Azt is tudjuk, hogy a Völgytemplom tetőmaradványai és a falak találkozásánál néhány rést építettek, amelyeken érkező fény megvilágította az oszlopcsarnokot, illetve a szobrokat, és különleges fényjátékot hozott létre az épület csarnok terében. A fény bejutása valószínűleg a napfordulók (téli és nyári napforduló) környékén lehet a legkiemelkedőbb. A napfordulók az év legextrémebb napállásai, amikor a nap a legmagasabb vagy a legalacsonyabb pozícióban van az égen. Ezekben az időszakokban a fény bejutása a templomba is megfigyelhetőbb volt. 

A konklúzió szerintem, hogy vitán felül kell álljon, hogy az ókori egyiptomiak nemcsak az idő mérésének, hanem a csillagos égbolt, a horizont és a napéjegyenlőségek megfigyelésének is a megszállottjai voltak (legalábbis a papi réteg). Sőt, a gízai komplexum legősibb alapjainak lerakásakor messzemenően figyelembe vették a Nap égi útját, a csillagállásokat és a napéjegyenlőségeket. Az ókori egyiptomiaknak erős spirituális és vallási kapcsolataik voltak az égi jelenségekkel. Számukra az égi testek mozgása és az évszakok változása isteni üzeneteket hordozott, amelyeket figyeltek és értelmeztek. Az égi jelenségek megfigyelése nemcsak az idő mérése szempontjából volt fontos, hanem az istenek akaratának megértése és az élet és a halál ciklusának szakrális dimenziójának kifejezése céljából is. Az ókori egyiptomi építészetben és városépítésben az égi jelenségek figyelembevétele egyértelműen látható. 

Ez az archeoastronómiai megközelítés segített az épületek szakrális jelentőségének megerősítésében és az isteni kapcsolatok kifejezésében az ókori egyiptomi kultúrában.

 

 

 

 

őszszakál Creative Commons License 1 napja 0 1 19366

A piramis funkciójához tartozhatott a vízigény. Azért, hogy ne kelljen ki-be mászkálni a vizes tömlőkkel, kútásásba fogtak. Még az is lehet, hogy eredményesen. (Mózes is fakasztott a sziklából.)

Előzmény: Schenouda (19363)
őszszakál Creative Commons License 1 napja 0 2 19365

Lehetséges, hogy az utolsó kőműves brigád vezetőjét Kelemennek hívták? ;-)

Előzmény: Annaem (19362)
őszszakál Creative Commons License 1 napja 0 1 19364

Véleményem szerint, a zárókövet, köveket, már akkor felviszik a „teraszra”, amikor a munkaterület még elég nagy a felrakásához. Daruk, emelők munkások mozgatásához. A négy élhez már lehet igazítani a csúcsot. Amikor az utolsó darabokat kell berakni a helyére, egy teraszt építenek, amiről dolgoznak. Azok, akik elkezdték lebontani a burkolatot, szintén a zárókőnél, fentről kezdték, mivel onnan lecsúszik a kő. Ha a négy oldal felé engedik le, akkor van idejük elvinni a követ, nehogy a következő rázuhanva összetörjön. Megjegyzendő, hogy a mai alpinisták egy függőleges falon is felmásznak. Az ókori bontóknak csak 52°-os lejtőt kellet megmászni. Bronz tüske, kalapács, kötél, elszántság, ennyi az egész.

 

Előzmény: Schenouda (19361)
Schenouda Creative Commons License 1 napja -1 2 19363

A Nagy Piramis ún. "vészkijáratának" és "grottójának" keletkezése, értelme sokkal bonyolultabb, mint azt az egyszerű szemlélődők gondolnák a tervrajzok és képek alapján.

(Hasonló rejtély, mikor 2000 éve Plinius említett a kútaknát a Nagy Piramis belsejében, aminek alján a Nílus vize van.)

Előzmény: Annaem (19362)
Annaem Creative Commons License 1 napja 0 2 19362

Nagy bátran írtam, hogy majd beszélgetünk, közben kiderült hogy a tananyag bonyolult, komoly háttérismeret kell hozzá, és egyből ideges leszel, ha ennek hiányát rögtönzött intuíciókkal álcázom.

A tanulmányozás során nagyon megfogott a "bennrekedt munkáscsapat" teória. Valaha ijesztgettem magam a hajótöröttes, Aidás történetekkel. Mielőtt rátérnék az 58 méteres rejtélyre, néhány észrevétel. Azonosulni kell a munkáscsapattal, még ha nem is életszerű az egész ötlet. Az első rémület után a második következik, annak neve pánik. Ufópisztikus gondolat a légjáratokat köldökzsinórként használni a külvilág felé, étel, ital és információ megszerzésére. 

Nincs is nagy probléma, főleg ha a megfelelő szerszámokkal együtt rekedtek ott. Akkor kezdhetik is kiásni magukat a slamasztikából. Néhány érzékszerv kiélesedik, gyomor korog, takarók nélkül vesemedence gyulladás alakul ki, később hallucinációk. Önmagában az, hogy tök sötét van kellőképpen demoralizál. Ha egy hajón lennének, lassan felütné a fejét a gondolat, hogy kisorsolják az első ebédet. Lehetetlen, hogy egy munkáscsapat eltévedjen, lemaradjon. Ha pedig áldozatnak hagyták ott őket, akkor illik lenyilazni, vagy legalábbis megfojtani őket, mert még kárt tesznek valamiben.

 

Az ötletek tetszenek: papok és munkások távoznak a temetés után, Marduk szabadítási akció, akit már vár az égi szekere. Vagy éppen a halálra rémült munkások felmérik a lehetséges károsodás mértékét a földrengés után. Készülhetne egy sorozat, minden epizódban eljátszanának egy verziót. A balul sikerült lélek-kilövő akció, a hermetikusan lezárt kőláda lápisz lazuli golyókon tárolt téridő cseppel.
"Ezután megvizsgálták a veszteségeket és a Királyi kamra mennyezetét. Ekkor ásták azt a kis alacsony folyosót, melyet D. fedezett fel, és amely a Királyi kamra fölötti szobába vezet."
Fegyelem és kötelesség mindenekfelett!

A kedvenc epizódomban Hufu utasítására leásnak, miután nem találták meg azt, amit annyira kerestek. Közben a ravasz papok  kicserélik Hufut egy hasonmásra, aki csodákat tesz, és adót szed. 

A szemtanú munkáscsapat tagjait a falazatba illesztik. 

 

Előzmény: Schenouda (19348)
Schenouda Creative Commons License 1 napja -1 0 19361

A Nagy Piramis csúcsának, az ún. piramidionnak a felhelyezéséről is különböző elméletek vannak. Egyáltalán hogyan vitték fel és helyezték el a záróköveket? De az is kérdéses, hogy mikor került le onnan, hiszen 2000 évvel ezelőtt már egy terasz volt a csúcsán?

A Nagy Piramis mellett 1992-ben véletlenül felfedeztek egy újabb mellékpiramist (G1-d nevet kapta), ami szinte teljesen lerombolódott. Az alapéle csak 22 m volt és a magassága kevesebb, mint 14 méter. Viszont a szerencsés véletlen folytán a piramis csúcsa megmaradt és rekonstruálták:

https://en.wikipedia.org/wiki/Pyramid_G1-d#/media/File:Giseh_09.jpg

 

Máig tart a vita a Nagy Piramis burkolóköveinek felhelyezéséről: hogy az a piramissal, a magkövekkel együtt lettek felhelyezve vagy az építés után felülről lefelé. A másik kérdés, hogy készre voltak-e simítva a felhelyezés idején? Hiszen a piramisnak nyomódó rámpa, vagy bármilyen szánkós felhúzás sértette volna a sima falait.

A G1-d mellékpiramistól jóval nagyobb Henutszen királyné (G1-c) mellékpiramisa (46 m alapélű és majd 30 m magas), a Nagy Piramis keleti oldalán. Franck Monnier ennek megmaradt burkolóköveiről készített képeket az említett könyvében:

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=421Monnier.jpg

Monnier azt írja, befejezetlen burkolatkövek, ami arra utal, hogy a burkolatkő felületeket felülről lefelé fejezték be. A legalsó burkolókő-réteg jól mutatja, hogy a helyszínen fejezték be.

Persze az a kérdés, hogy ugyanezt a módszert használták a Nagy Piramisnál? Tényszerűen ez egykorú a Kheopsz piramisával, hiszen Henutszen Sznofru lánya volt.

őszszakál Creative Commons License 1 napja 0 2 19360

Mivel a lélek halhatatlanságának eszméje is a hinduktól származik, a túlvilági élet kézenfekvőnek látszik az egyiptomiaknál is, persze a kiérdemelt Földi élet után. A gyakorolt halotti kultusz azzal inspirálja erkölcsös életre a halandót. A fizikai test megőrzése meg az ÉN tudathoz, az identitás megőrzéséhez kell. Ezt szolgálta a balzsamozás, mumifikálás.  Az alkimista papoknak nem az aranycsinálás volt a célja, hiszen abban nem szenvedtek hiányt. Az aranyat akarták porítani, mintegy „gyógyszert” készíteni belőle.   

 

"Az evilági élet a beavatott egyiptomiak számára szinte teljesen a túlvilági élet keretei közé volt szorítva. A papok, a templom őrei, az éjszaka őrzői, akiket úgy is neveztek, hogy „azok, akik ismerik az ég titkait”, és azt tették, amit feltámadottként, Ozirisz fiaiként és reinkarnációiként tenniük kellett. Oziriszként haltak meg, Szeth keze által, aki az anyag zsenije volt, és az alacsonyabb rendű anyagi intellektusé.

 

„Thoth könyvei elvesztek, de sokan má­sol­ták annak idején, így maradtak fenn töredékek. Manethón szerint Thoth 36 525 bölcsessé­get ismert. Tanításai kitérnek például arra, hogyan lehet az agy azon részeit aktiválni, melyeket nem használunk, hogy tudatunkat tágítsuk. Ennek egyik eszköze volt a „fehér por”. Mezopotámiában ENKI/Éa isten, a Magur volt készítésének első mestere, de „kenning”-jét a félisteni uralkodóknak is el kellett sajátítaniuk. A „nagy vulkánok”: Túbalkain, Melkizedek, Cham ismerték a technológiát, Egyiptomban Ptah isten volt a fő alkimista kovácsmester. A templomok „el-khame” műhelyeiben (Cham-ról kapva nevét) beavatott fémműves adeptusok irányították a munkát.”

 

„Agyszövetünk 5 %-át nagy energiájú iridium és ródium alkotja, melyek jórészt meteoritokkal kerülnek a Földre.”

 

A vasmeteorban lévő anyagból készült Tutanhamon tőre, amit bizonyára a papok készítettek számára. Az alábbi idézet, bizonyára csak feltételezés, amit a drága kísérlet költségeinek igazolására „szivárogtattak” ki, a nagyérdemű közönségnek. (de lehetne elérendő cél is a titkos társaság számára)

 

„A fehér por ellenáll a gravitációnak, – valószínű alkalmazták a piramisok építésénél. Egy másik fantasztikus tulajdonsága, hogy szupravezetőként működik, mert energiaveszteség nélkül tud energiát közvetíteni, elindításához mágneses tér szükséges. Az anyag a benne lévő fény frekvenciáján vezet. Mindezeken túl van még egy hihetetlen adottsága: képes a tér-idő meghajlítására! Úgy gondolom, hogy ezért válik láthatatlanná az anyag 44 %-a, mely a fény­kitörés után szintén megváltoztatva fizikai állapotát, számunkra felfoghatatlan minőségében egy másik dimenzióban rezeg, ahonnan előhívható.”

Előzmény: őszszakál (19359)
őszszakál Creative Commons License 1 napja 0 2 19359

A Hermész/Toth által alapított egyiptomi misztériumok, az okkultizmus, állítólag a hindu mitológiára épült, ahogy a sumér akkád, a zsidó keresztény titkos tanok, a kabbala és gnosztikusok.  Mivel a hindu eposzokban már minden „csoda” korábban szerepel, a későbbi átvevők nem szívesen hivatkoznak rá. Ezért a sajátjuknak tekintik.  Az egyiptomi papok, a templomok őrzői, olyan titkos ismeretekkel rendelkeztek, amit talán még a királyaikkal sem osztottak meg. Amikor a sártéglából épült masztabákról áttértek a gúlákra, mint sírhelyekre, a papoknak lehetősége adódott a kőpiramisok úgynevezett, tudományos tesztelésére is. (két legyet egy csapásra)  A nagypiramis már nem is biztos, hogy temetkezési helynek szolgált, mivel a temetési szertartásokhoz külön templomot, a túlvilágra szánt dolgokhoz raktárhelységeket, halottas kamrát (kriptát) építettek. Ezt a titkos sírhelyet el tudták rejteni úgy, hogy a nagyszabású építkezés leple alatt elkészítették. Maga piramis meg a kísérleteik céljára épült.  Persze a sírhely státuszát fenntartva.

Az alkimisták szerint, az elektromágnesség, a porított arany (fehér por) készítéshez szükséges. A piramis csúcsán lévő gúlát arannyal, vagy jól vezető fémmel burkolták.  Így villámhárítónak, (begyűjtőnek is) használhatták.  A papok valószínűleg tudták, hogy a villámok a talajról felfelé is indulhatnak, nem csak fentről le. Egy ilyen felfelé irányuló villám jól demonstrálhatná a fáraó felszállását az égi világba.  

„ Az egyiptomiak mernek nevezték, ennek a szónak a jelentése „a fölemelkedés helye”.” ;-)

Előzmény: Annaem (19349)
Trantur- Creative Commons License 2 napja -3 1 19358

Összegezve, a gízai helyszín régebbi eredetére utaló tények:

 

Az Orion korrelációs elmélet,  Gíza mesterséges horizontja, amelyben a töltésutak és más jelentősebb építmények kimutatható geometriai kapcsolatban állnak egymással, a Szfinx közvetlen környezete, a Hafré Halotti templom keleti részének cyclop kövei, a töltésutak legrégebbi nagy mészkőtömbjei, a gízai plató felszíne alatt időről időre feltárt aknák, járatok, a Hafre-piramis alapjaihoz használt hatalmas mészkő- és gránitblokkok alkotta alapemelvény és az ősi legendák, mint pl. Herodotosz, Sztrabón, Euszebiosz beszámolói Egyiptom aranykoráról, adnának ennek az elméletnek alapot.

őszszakál Creative Commons License 2 napja 0 1 19357

Műszaki ember lévén, mindig a kisebb erőfeszítést keresem a feladat elvégzése során. Ha még most is a szavannán kialakult agyunkkal gondolkodunk, akkor az ókori ember sem volt butább nálunk. (talán még leleményesebb is mint néhány mai)

Előzmény: construct (19355)
Trantur- Creative Commons License 2 napja -1 0 19356

Ne felejtsük el a Hafré piramis nyugati végének alsó felét a tömör sziklaágyból faragták ki, illetve több tanulmány is említi, hogy az alsó sorok hatalmas szürke gránit kőtömbjeit az asszuáni kőbányából szállították ide. A Hafre-piramis alapjaihoz használt hatalmas mészkő- és gránitblokkok alkotta alapemelvény sokkal idősebb lehet, mint a piramis többi része. 

Emellett a gízai komplexum régebbi eredetére utal Gíza mesterséges horizontja, amelyben a töltésutak és más jelentősebb építmények kimutatható kapcsolatban állnak egymással, és amelynek középpontja a Hafré piramis csúcspontja. 

Előzmény: Trantur- (19354)
construct Creative Commons License 2 napja 0 1 19355

Igen, ez észszerű megoldás, szerintem jóval reálisabb, mint bármelyik kis emelkedési szögű rámpa, akár külön építve, akár spirálisan vezetve képzelik is azt. És a nagy tömbökre is a te elgondolásodat látom a leginkább használhatónak. Ma is ilyen kis lépésekben való alápakolással emelnek meg függőlegesen egyben akár több száz vagy ezer tonnás épületeket, hidakat, hajókat. Csak most már nem kétkarú, hanem hidraulikus emelőkkel. A lényeg, hogy még akkor a helyükre húzzák őket, amikor még csak az első pár szinten tart az építkezés. Majd minden újabb szintet azzal kezdenek, hogy ezeket felemelik, és bepakolják alájuk a következő szint tömbjeit.

Előzmény: őszszakál (19353)
Trantur- Creative Commons License 2 napja -1 0 19354

A Kheopsz restaurációs elmélethez még annyit, hogy természetesen a Szfinx-árok mellett a piramisok csak akkor lehetnek 12000 évesek, ha lenne egy kisebb ősmagjuk, amelyre a IV. dinasztia fáraói építkezhettek. Ekkor már nem restaurációs, hanem inkább újjáépítési projektekről lenne szó. Az Orion korrelációs elmélet, a Szfinx közvetlen környezete, a Hafré Halotti templom keleti részének cyclop kövei, a töltésutak legrégebbi nagy őskövei és az ősi legendák adnának erre alapot. Ebben az esetben a bányagödrök láthatóan kitermelt kőmennyisége összhangban van az óbirodalmi építkezésekkel. A régebbi, kisebb léptékű építkezés nyomai a látható nyomok alatt lehetnének. A kitermelési arányok ebben az esetben fennálnának. 

őszszakál Creative Commons License 2 napja 0 2 19353

Annyiban tarom jónak az éleken való szánozást, mert az stabilitást ad a síneknek, kisebb a lejtője és négy helyen lehet egyszerre dolgozni. Mivel brigádokban dolgoznak, a „brigádvezető” irányítja őket a kövek érkezési pontján. A sima burkolaton úgy mennek a kötélhúzók, mint az alpinisták, akik bekötik magukat egy hámba. Mivel csigagörgőn húzzák a szánt felfelé, ők a saját súlyukkal meg lefelé kiegyensúlyozva a követ. Nem kel nagy tapadóerőt a lábukkal kifejteni. Mivel a szán kilincsművel minden létrafokon megállhat, az adott kötélhossznak megfelelő helyen másik csigapárra helyezve nem olyan hosszú kötél, amivel egyszerre fel lehet húzni a teljes (220m) magasságig. A mi a legnehezebb (70 t) köveket illeti, még az első pár szintig jutó kisebb szögű oldallejtőn felhúzzák a még sima tetőre, majd közel a rendeltetési helyén szintenként megemelik. Csak alápakolnak kétkarú emelővel, vagy daruval.

Előzmény: Schenouda (19352)
Schenouda Creative Commons License 2 napja 0 0 19352

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166461159&t=9000303&openwith=1

 

Most adtad ezt a vázlatrajzot a kváderek felhasználásáról. A rajz nem rossz.

 

Tehát a piramis oldalélén csúsztatod a szánt! Ez nem mehetne inkább a piramis oldalán?

Még a képről is látható, hogy a két húzócsapat nem tud kommunikálni, vagy csak nehezen. Ami az ilyen közös erőkifejtésnél fontos lenne (pld. hogy egyszerre húzzanak). Egyszerűen nem is látják egymást!

Ha a piramis szintjeivel egyetemben felrakatod a burkolótömböket is, úgy hogyan állnak a húzócsapatok a piramis sima oldalán? Hiszen az embereknek mindig lentebb kell állni, mint amilyen magasra húzzák a követ. Ráadásul ez elég hosszú pálya, hiszen az oldalél hossza úgy 220 méter körüli, ami 146 méteres magasságba visz fel.

Ezen az oldalél csúszdán gondolod felvinni a Királyi kamra és a fölötte lévő kamrák 60-70 tonnás gránitlapjait is? Nagyjából ötven méteres függőleges magasságba. Vagy erre lenne más ötleted?

 

 

Előzmény: őszszakál (19317)
Annaem Creative Commons License 3 napja 0 0 19351

Ez nagyon inspiráló lett! 

Előzmény: Schenouda (19347)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!