"A topic erről szól, a megismerés elvi lehetőségéről vagy lehetetlenségéről, nem pedig a te antivallás propagandádról, amit itt is nyomsz."
Hogy a vallás NEM megismerési módszer, az nem "antivallás propaganda".
Mellesleg a megismerés egyik alapvető eleme a VISSZAELLENŐRZÉS. Hogy ha valamiről kialakítottunk egy mentális modellt, akkor ellenőrizzük, hogy a modell előrejelzései megfelelnek a valóságban történő dolgoknak. Ha nem felelnek meg, akkor módosítunk a kitalált modellen. Erről szól a tudomány, és ez az amit a vallás nem csinál. Azaz ha a valódi, hiba és tévedésmentes megismerés a cél, egyetlen módszer van: tudományos kutatás.
A természettudományok BECSÜLETESEK. Elismerik, hogy hibázhatnak és főleg saját maguk kijavítják a felismert hibáikat!
EZ AZ, AMI A MEGISMERÉS FOLYAMATÁBAN KULCSFONTOSSÁGÚ!!!!
Ezzel szemben a vallások soha a büdös életben nem ismerik be, hogy tévednek, inkább bukik az adott hitetés. Ami azt jelenti, hogy a természettudományokkal szemben a vallások NEM MEGISMERÉSI MÓDSZEREK. Hogy mik, az messze vezetne.
Tehát az igazság megismerésére marad egyetlen egy lehetőség: a természettudományok. Mivel azok maguk korrigálják, ha esetleg valamit tévesen állapítottak meg.
Thougst: "Mármint, miképp döntöd el, hogy megismertél egy a megismerésedtől és a megismerésed mikéntjétől függetlenül létező összefüggést és miképpen döntöd el, hogy képes vagy ezt eldönteni?"
A topic erről szól, a megismerés elvi lehetőségéről vagy lehetetlenségéről, nem pedig a te antivallás propagandádról, amit itt is nyomsz.
"Emellett az én központi kérdésem inkább az én az elképzeléshez való viszonyulására irányulna... Ha ez tisztázott, akkor jön, hogy gyakorlatilag hogyan építem fel az elképzeléseimet."
Ez egy nagyon szövevényes história.
Az elképzelésem valamiről elsősorban érdekvezérelt, különféle késztetések határozzák meg.
Nem is tudom, hogy egyáltalán van-e olyan, hogy "tárgyilagos" hozzáállás, meg "elfogulatlan" helyzetértékelés.
Ezek a dolgok attól függenek, hogy kit milyen indulatok ösztönöznek, mire hajt az illető.
Ez nem igazán tudatos dolog, csak hisszük, hogy az.
"Mármint, miképp döntöd el, hogy megismertél egy a megismerésedtől és a megismerésed mikéntjétől függetlenül létező összefüggést és miképpen döntöd el, hogy képes vagy ezt eldönteni?"
Ezt a valóság dönti el.
Ha szembe mész vele meghalsz, ha nem, akkor életben maradsz.
Minden természetes szelekció ezen az elven működik.
"1. Mindenki tud mindent és senki nem tud semmit..."
Ezt a következő képen értem:
Elég nagy az önbizalom, csak megalapozatlan.
"2. Mindenki a saját valóságában él, ebből következik, hogy mindenki csak szubjektíven tudja megélni azt"
De a sok szubjektív világmodellnek vannak érintkezési pontjai egymással, ami azt jelzi, hogy a valóság és a szubjektivitás közelít egymáshoz. Ez az alkalmazkodás alapvető feltétele.
"3. Ahhoz, hogy látható legyen a rendszer, felül kell emelkedni rajta"
Ez itt a bökkenő! Mivel ez lehetetlen, akkor milyen módszer lehet itt célravezető?
Lehetséges-e egyáltalán megismerni a teljes valóságot?
"4. Amit tud az egyén, azt későbbi fejlődése érdekében lehet, hogy el kell vetnie, ez a fejődés alapja."
Ha tudásnak azt nevezzük ami működik a valóságban, akkor azt valójában tökéletesítjük, de nem vetjük el, csak leszűkítjük az érvényességi körét. Kivéve, ha eleve hasznavehetetlen volta gyakorlatban.
A sík Föld működik a tudás és a gyakorlat egy szűk sávjában. A gömb Föld ezt nem írja felül, csak kiterjeszti a tudás felhasználhatóságát a valóság egy nagyobb körére.
"Vajon melyik természettudomány zárja ki a tévedés lehetőségét? "
Mindegyik. Ugyanis egyik sem állítja, hogy ma még úgy véljük, hogy a neutron nehezebb mint a proton, de ez még később változhat.
Soha nem változhat ez később, trollpajti.
"Most akkor ki lehet-e mondani, hogy amiről azt mondják, hogy "tudjuk", az talán/esetleg/neadjisten tévedés?"
Bizonyos állításokra nem lehet kimondani, ugyanis abszolút helyesen tudjuk azokat, hisz nem tévedés.
Most akkor ki lehet-e mondani bizonyos bibliai állításokról, melyekről azt mondják a fundik, pl. te, hogy "tudjuk", az talán/esetleg/neadjisten tévedés?
Vajon melyik vallás zárja ki a tévedés lehetőségét?
MINDEGYIK!
Azt hazudják a nagyonhinniakarók párásan csillogó szemébe, hogy konkrétan az a vallás birtokolja a "tévedhetetlen isteni igazságot", hiszen az Úr, a Fia, az Úrangyala, Moroni, vagy éppen Xenu nyilatkoztatta azt ki a vallásalapító hitető szélhámosnak, úgyhogy az bizonyosan igaz míg világ a világ.
...csak aztán az adott vallás eltűnik a történelem süllyesztőjében, mivelhogy a tudás és a társadalom változik, és egyre többen látják, hogy a vallás "igazságai" hamis hülyeségek. De maga a vallás nem változtathatja meg a hittételeit, mivel akkor elveszítené az arcát és kiderülne, hogy eddig hazug hülyeséggel etette a hívőket. Így is, úgy is bukik. A vallások nem tudnak változni, nem képesek a tévedéseiket korrigálni: ha ragaszkodnak az ősi ostobasághoz, akkor elbuknak, de ha beismernék hogy hazudtak korábban, akkor is elbuknak. A romjaikon meg max felnő egy féltucat újabb hitető hamis vallás, amelyek hittételei nem olyan látványosan térnek el a világ ismereteitől, mint az elbukotté.
tárgyas <Vmely tényt, adatot, cselekvési módot> közvetlen tapasztalat, helyes ösztön alapján, értesülésből v. tanulás útján értelmével felfogva eszében tart; ismer, ismerete van róla, tisztában vele.
- Ezt szem előtt tartva írtam, hogy mire alkalmazom, amikor a szó jelentéséről beszélünk.
Próbáltam nem a slendrián "tudom" -ra vonatkoztatni.
Arra mondom, hogy tudom, aminek az ellenkezőjéről lehetetlenség meggyőznie bármely embernek, vagy bármely jelenségnek. Amire az életem felteszem. Nem kivagyiságból, nem hazárdírozásból, hanem mert tudom, hogy adott dolog igaz.
Ebben minden bizonnyal igazad van. Azt véltem viszont észrevenni ezirányú megfigyeléseim során, hogy mivel az általam felvetni próbált kérdés meghatározásánál fogva alapvetőbb, vagyis megalapozó érvényességű kell hogy legyen, minden további kérdésfeltevés jelentése, érvényessége ez által lehet meghatározott. Vagyis ha nem tisztázzuk, hogy mit értünk tudás alatt, akkor nem tudhatjuk, hogy egy dologról beszélünk -e, mikor felteszünk egy olyan kérdést, ami ezt a szót tartalmazza.
Nem alapkérdés, csak felmerült valahol a topic folyamán. De úgy gondolom, hogy a tudás fogalmának megértésében sokat segíthet annak tisztázása, hogy mi az amit biztosan tudhatunk. Ha mellékvágány akkor sem vesztünk semmit, mert a kérdés önmagában is érdekes.
Nem. Itt most nem arról volna szó, hogy mit tudunk, és hogyan; vagyis hogy mi igaz, és mi nem, és mennyire igen, vagy milyen értelemben nem, hanem hogy
