2022 nagy-nagy vesztésége 6 db "óriás" leylandi, az átültetés miatt amúgy is kissé legyengült példányok tönkrementek az extrém hőségben, fáj a szívem értük.
Egyébként pedig sok szépséggel bővült a kert, s mivel egy év alatt a növények szépen nőttek így erre koncentrálok nem a veszteségre. Például arra, hogy már van 8 db ezüst fenyő. Oázisban szoktuk beszerezni ebben az időben a karácsony után visszavitt cserepes példányokat nagyon jó áron (2000 ft).
Lesz aprítékom metszésből, azt a tavaly kupacolt falevekkel keverve terveztem komposztálni, de akkor egy kisebb területen kipróblom a szántásban. Nitrogént pótolok hozzá bőven, azért jó lenne ha teremne is ott valami.
A homokra visszatérve, próbálta már valaki? Ali-bának valószínűleg igaza van, hogy csak rövid távon segít, de tennék ezzel is egy próbát.
Leginkább azt szeretném tudni, hogy sárga vagy mosott homok lenne a jobb?
Ha tudsz szerezni faaprítékot, az a legtökéletesebb, pár év alatt csodálatos talajjá komposztálódik. Nagy területen természetesen nem megoldás, mert méregdrága, ha hozatod, és az első évben nem fog benne zöldség teremni (de bármilyen gyümölcsfa viszont nagy örömmel)
Valamennyit valameddig segít, de jobb és véglegesebb (ahogy írod) a komposzt, ja és a trágya. Különben az ilyen talajra nem szabad rámenni nedves időben. A száradáskor van egy rövidke átmenet, amikor jól művelhető a talaj, nem ragad. Utána aztán képes kőkeménnyé száradni, ha nincs kellő időben művelve, porhanyósítva.
Szerintetek vályogos talajnál homokterítéssel lehetne tartósan javítani a talajszerkezeten?
Olyan területen szeretnénk kertészkedni, ami közel 20 évig parlagon volt. Ősszel megvolt szántva, még talajmarózás lesz, amint az időjárás engedi. Most ha átvágok a szántott részen, akkor lépésről-lépésre egyre vastagabban ragad a sár a cipőmre, nagyon utálom, félek, hogy így nagyon nehéz lesz bármit is dolgozni a területen.
A komposzt majd biztosan javít a helyzeten, de ahhoz évek kellenek, ezért gondoltam a homokra.
Talajmarózás után kapna 4-5 cm homokterítést, amit majd ültetéskor, kapáláskor lassan bedolgoznánk a felszíni rétegbe.
Szerintetek ez működne? Vagy van valami jobb módszer erre?
Ha már homok, akkor bányahomok vagy mosott homok lenne a jobb?
Jó lenne olvasni, hogyan érik be másnál a kert, hogyan haladtok. Idén sok díszfát (gyertyán, szomorú eper, gránátalma, díszcseresznye, kínai galagonya, bambusz, szomorú fűz, gömb ámbrafa, törzses babarózsa) ültettem, de nem eleget, ezt jövőre folytatni kell. Az ültetést. Kellene még magas-koros fák is, örökzöld.
Egyik kedvenc 2019 ősz. Japán juhar Osukazuki. Jövőre: nagyobb lesz, több csodás levéllel. Lesz zöld fű is. Több fa lesz, "erdősödünk". A gyümölcsfák nem jöttek be: tetvek, lisztharmat, tafrina, bla bla bla, a barackfák virágai idén lefagytak. Bedíszfázunk :-) most van ideje a fák ültetésének, készülök rá, még nem választottam konkrétat. Színes tűztövis sövényünk itt-ott eléri majd az 1,80 métert. Nálatok?
Vigyázunk rá, hogy semmiféle "félrelépés" ne legyen. Ha valahol meglátjuk, hogy nem a sorban marad, akkor azt a gyökeret levágjuk. Szerencsére nem kell mélyre menni a gyökeréhez, nem úgy, mint a trombita folyondárnál! Azt sajnos nem tudom karban tartani, állandóan kilométerekre az anyatőtől bújik ki egy újabb hajtás, és annak sajnos irtó mélyen van a gyökere.
Élősövényhez szólva: volt a kerítésünk mellett bambusz ültetve, szépen besűrűsödött, jó magasra megnőtt. Annyira magasra, hogy már nem láttam ki a kertbe az ablakból. Tavaly ősszel kb 1 méteres magasságig levágtuk, aztán jött a kemény tél, elég sok megfagyott belőle. Aztán az idén tavasszal erőre kapott, sok új hajtás elindult gyökérről, a ki nem fagyottak szépen kizöldültek. Aztán, amikor kezdett megint "elkanászodni", sövényvágóval szép egyenesre igazítottuk a tetejét, az oldalát...Azóta csak néhány szál nőtt magasabbra, azt már ollóval karban tudom tartani. De ami a legfontosabb, olyan ragyogóan besűrűsödött, hogy macska nem fér át a bambusz szálak között. Gondolkodtunk kerítés megújításon korábban, de ezt látva már nincs szükség új kerítésre.
Meg lett a tervezett részre vegyes színekkel, viszont néhányuk (2,5) a többszöri átültetés miatt úgy néz ki teljesen tönkrement. Az egyiken, egy kis ágacskán vannak élő zöld levelek, az megmarad szerintem. Az idén még metszem, szaporítok belőle, és jövőre ez is szebb lesz már bolygatás nélkül.
A kertet elterítő építkezés törmelékei - beleértendő: söröskupak, cigaretta csikkek, „csavaros kiflis” üvegek, - csak lidérces álmokban fognak fölsejleni.
A kitermelt égig érő homokos talaj hegyeknek már csak írmagja sem marad – ezekhez képest a Csomolungma csak kiscsoportos óvodások kirándulóhelye.
222 faja a különböző talajtakaró, betolakodó gizgazoknak lassan-lassan az enyészetté válik, persze egyfajta erőteljes rábeszélésre, ezek önként el nem távoznának a helyükről. Te jó ég, a kósza gondolat közben: kipróbálni milyen lehet fekve gazolni, és esetleg lehetne ezért valami feltalálói díjat begyűjteni?
Feltalálói díjról még: építéstörmelékkel teli hegyóriásra krumplit vetni, majd le is aratni a babérokat, alias újburgonyákat, hát ez sem lesz jövőre.
Hát akkor mi lesz jövőre? szép egyenes, hetyke vetemény sorok bő terméssel, növekvő gyümölcsfák, kacagó virágok, fiatal fűk, boldog bokrok. …és illatok mindenhol…mert a remény hal meg utoljára.
Idén még senki nem írt ide, pedeig nem sok van már hátra az évből. Tavaly ősszel eladtam a nagykertemet és ezzel felszabadult kb. évi 1000 munkaórám. Azóta a házikertben hihetetlen mértékben felszaporodtak a gyümölcsfák. Igaz a szomszéd jóvoltából a terület is gyarapodott, de mégis csak sok, hogy már megint több, mint 100 fám van. Kis fa kis gond, nagy fa ... ?
Van ám nekem metszőollóm és szorult esetben fűrészem is. Meg sok elképzelésem a jövő évre! (Erről majd az adott fajták fórumain.)