Álltál már tehetetlenül a szemed előtt folyó természetpusztítás előtt? Nem találtad meg az illetékest, aki hatékonyan beavatkozhatott volna? Érezted úgy, hogy a hivatalok inkább elhajtani törekedtek, mint melléd állni? Segítsünk egymásnak, osszuk meg információinkat, legyünk hatékonyabbak együtt!"
Kíváncsi lennék mit csinálna az a mocsok akkor, ha egyszerűen, szépen suttyomban levágná valaki a vezetéket és kb. nyom nélkül elrendezné ügyesen a terepet..? Vajh kihez fordulna és milyen alapon panasszal..? És ezt annyiszor ahányszor netán visszaépítené..! Szomorú, hogy az embernek ilyen gondolatai támadnak ebben a nagy büdös demokráciában.. :(
Talán, ha sikerülne több száz (~1000) aláírást gyűjtenetek egy petícióhoz, valamint megfenyegetni őket, hogy a médiához fordultok ellenkező esetben, akkor kénytelenek lennének komolyabban venni, ui. a médiától igencsak tartanak az ilyen gittegylethivatalok...
-Aztán jött az utolsó,miszerint:Nem történt változtatás a természetes környezetben,a colos KPE cső a földbe ásva ami a közeli magán "nyaralóba" vezet,az nem befolyásolja a forrás belső víztartalmát,csak a kifolyási mennyiséget.És az nyilván nem számít
Hát nem a loxszart! :( Egy akármilyen KPE cső földbe ásva nem igazán képezi a természet részét,,,a másik, hogy a kifolyásból akármilyen vízelvétel az igenis befolyásolja a környezetet, növények, állatok életlehetőséget, vagyis az ökoszisztémát!
Több levelet kaptam a hetekben hogy átadták ide,meg oda a bejelentésemet..
Majd a napokban kaptam egy levelet hogy megalapozott a bejelentés,kiszállnak a helyszínre.Kezdtem reménykedni hogy valami lesz.
-Aztán jött az utolsó,miszerint:Nem történt változtatás a természetes környezetben,a colos KPE cső a földbe ásva ami a közeli magán "nyaralóba" vezet,az nem befolyásolja a forrás belső víztartalmát,csak a kifolyási mennyiséget.És az nyilván nem számít.Tehát bárki rá csatlakozhatna ha akarna és hazáig el vezethetné a vizét,magának.
A növények két nagycsoportba sorolhatók: 1.: szélporozta;
2.: rovarporozta
növények.
A szélporozta növényeket természetesen ez a probléma nem érintené. Azonban nem ez a helyzet a rovarporozta növényekkel: azok nagy része a méhek beporzó munkája híján kipusztulna az egész Föld bolygóról, vagyis amely táplálkozást szolgáló haszonnövény és gyógynövény ebbe a rovarporozta kategóriába tartozik, annyiféle hasznos tápláléknövénytől és gyógynövénytől venne ez esetben örök búcsút az egész emberiség -- mindörökre!!!
Itt van a rovarporozta haszonnövények egy listája egy tanulmányból kimásolva:
6.22. táblázat. Gyümölcsösök megporzásához szükséges méhcsaládok száma (Benedek–Soltész–Nyéki, nem publikált)
A biztonságos rovarmegporzáshoz erős méhcsaládok – túlnépesedés – szükségesek az alábbi esetekben:
korai és gyors virágzású években,
elhúzódó virágzású évjáratokban,
igen korán virágzó fajoknál (fajtáknál) (gyakori szeles és hideg időjárás, megporzásra kedvezőtlenek a körülmények),
igen későn virágzó fajtáknál (más fajtákból kevés pollen áll rendelkezésre a megporzáshoz),
virágzás alatt kedvezőtlen (hideg, esős, szeles idő) időjáráskor (a méhek kis távolságra repülnek a kaptároktól),
nagy virágsűrűség esetén,
kisebb termékenyülő képességű fajtáknál,
szélesebb fajtatömbök esetén,
kicsi pollenadó fajta arányú ültetvényekben.
A megporzó rovarok (méhek) számának növelésével részben ellensúlyozni lehet a megporzást és a terméskötődést befolyásoló korlátozó tényezőket.
Az öntermékenyülő fajtáknál (pl. meggy, szilva) is méhmegporzásra van szükség. Példaként Blasse (1978) vizsgálatát említjük. A Schattenmorelle meggyfajta virágai nagymértékben öntermékenyülők. A gézsátorral izolált fákon 0,9–1,2% közötti volt a gyümölcskötődés. Ültetvényben – ahol a méhsűrűség 3,5 család/ha – a szabadon álló virágok termékenyülése 16–33% volt. Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy az öntermékenyülő meggyfajtáknál nagy gyümölcskötődés (termés) méhmegporzás nélkül nem várható.
A kaptárok kihelyezési ideje. A méhek kiszállítását a virágnyílás kezdetekor kell végezni, amikor az ültetvényben az első virágok kinyílnak.
A kaptárok elhelyezésénél célkitűzésünk, hogy a táblán belül „egyenletes” legyen a megporzás. A kaptárokat elszórtan, 10–20-as csoportokban, egymástól 200–250 m-ként helyezzük el a gyümölcsös fasorai között. A kaptárok elhelyezését a méhek repülési távolsága befolyásolja. Minél kisebb távolságra kényszerül a méh repülni, annál több virágot képes meglátogatni és megporzó munkája is annál hatásosabb.
A hatékony méhmegporzást az ültetvényben csak akkor biztosíthatunk, hogyha egy soron belül ültetjük el a megporzandó és a pollenadó fajtákat. A méhek elsősorban a sorok hosszában (azonos fasorban), a fák napos, szélárnyékos oldalán repülnek virágról virágra, fáról fára és szinte soha, vagy igen ritkán szállnak át a másik sorra.
Én nagyon nem tudnék magamnak egy szamóca, barack, szilva, alma, körte, málna, cseresznye, meggy, stb.-stb. ... .. nélküli világot elképzelni! Túl azon, hogy ez mind egy sor finom gyümölcs- és növényféle, majdnem mindőjük valamelyik vitaminfajtá(k)ban nagyon gazdag vitaminforrás is egyúttal!
Na ez múlik a méhek beporzó méhek munkáján. Továbbvíve a dolgot: a méhek sorsa pedig részben a méhész szakembek odafigyelésén múlik javarészt! Oda kell(ene) figyelnünk a méhészek vészjelzéseire!!!!
A mai kor egyik aktuálissá váló kérdése a természetvédelemmel kapcsolatosan az, hogy egyre több természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, vagy nemzeti park egyes részterületein belül, vagy ritkább esetben a terület (főleg a fokozottan védett és egyszerre kisebb területű természetvédelmi területekről van itt szó) egészére az érvényes, hogy vagy csak engedéllyel látogatható, vagy sehogyan sem.
Itt van egy erős ellentmondás: a védett területeket azért helyezik védelem alá, hogy a benne rejlő természetvédelmi értékeket (ritka ásványok, ritka állatok, ritka növények) megőrizzék az utókornak azért, hogy azokat az utánunk jövő nemzedékeknek is legyen módjuk megismerni és tanulmányozni a "mindent a szemnek, semmit a kéznek" elv alapján.
Ha viszont egy-egy ritkaságnak a megtekinthetőségét is letiltjuk ("semmit a kéznek, semmit a szemnek" "elv"?!!!), akkor mi célja a megőrzésnek, ha majd tovább senki sem ismerheti meg már azokat?!
Sok esetben a dolog odáig fajul, hogy egy-egy nagyobb területen már az azok mellett elvezető utak építési engedélyeit is elvetik, és ezáltal még a lehetőségét is elveszik nemcsak a ritkaságok megismerésének, hanem még a megközelítésük lehetőségét is.
Nem észszerűbb volna ezt a dolgot úgy szabályozni, hogy a terület megtekinthető maradjon, de a hozzá vezető utakat és azok parkolóit a védett terület határától 100-150 m-re azon kívül jelölnék ki, a védett terület fokozottan védett részei pedig természetvédelmi idegenvezető őrök vezetésével lennének látogathatóak (egy-egy 20 fős látogató turnust 2 idegenvezető irányítana, és amíg az egyik az ismertetéssel van elfoglalva, addig a másik az ide vonatkozó rendszabályokat segítene betartatni és ő ügyelne a látogatókra, ill. a veszélyes területekre is ő hívná fel a figyelmet (pl. a barlangi szakadékok veszélyes részeinél).
Az ilyen területeken átvezető utak építésére pedig már vannak a természetvédelem érdekeit is figyelembe vevő megoldások: az utak felett vadátjárókat (szarvasok, őzek, vaddisznók, stb.-k számára), alatta kisállat-átjárókat (békák, borzok, rókák, gázlómadarak, nyulak, stb.-k számára), ill. csapadékelvezető vízátereszeket, csapadékelvezető csatornákat, stb.-ket megfelelő távköz-sűrűséggel megépítve). Van ahol már vannak ilyen utak, és beváltak: mind az autósforgalom, mind pedig a természetvédelem érdekeit tökéletesen kielégítik.
Félezer kilőtt madártetemet találtak egy román buszban
"A pénzügyőrök egy román rendszámú autóbuszt ellenőriztek az M43-as utópálya egyik pihenőjében, s bár a két sofőr és a 15 utas is azt nyilatkozta, hogy bejelenteni való árut nem visznek magukkal az utánfutó ellenőrzésekor egy hűtőládából összesen 380 fürj és 200 pacsirta kopasztott és fagyasztott teteme került elő." "Az egyik buszvezető elmondása szerint a madarakat olasz vadászok megbízása alapján szállították Olaszországba. Előzetes szakvélemény alapján az előkerült madarak védettek, eszmei értékük 24 millió forint. "
Vannak akiknek ennyi a természeti értékeink védelme, és évtizedek óta! :((
"Szép és derék" ez, csak plusz kicsit költséges is! Most a menekültváltság kezelése iszonyatos pénzeket szívott le, kérdés mikorra lehetne belőle valami, hacsak nincs valami trükkös eus forrás, az azonban igencsak csípné a szemüket...
Anyósomék Szentendrén laknak, ott ez a mai napig nincs megfelelően megoldva. Zöld hulladék szállítás eleve NINCS, égetni meg a tűzvédelmi törvények szerint nem lehet,...ill. az önkormányzat olyan áthidaló nagyívű megoldást könyörgött ki, hogy az év 1 hónapján Novemberben péntekenként engedi a tulajdonosoknál az egész évben keletkezett gaz, nyesedék,,stb égetését!
Megszólalt I. Illés: Teljesen szakmaiatlan, és ellenkezik a nemzetközi hulladékkezelési trendekkel a kormány döntése, hogy új hulladékégetők építésével próbálja megoldani a kommunális szeméttárolás problémáját.
..És mi van a környezetszennyezéssel, CO2, CO, H2S, H2SO3,.. Ni, Ca, Si,.. stb. por, hő..kibocsájtással ilyenkor? Mennyi az a "megújuló" energiamennyiség ami ezt valaha is kompenzálja? ;-)
Kíváncsi vagyok, hogy az ottani hatóságok vajh időben lépnek e majd?
Súlyos következményekkel járna a méhek kihalása az emberiségre: a növényeket szorgosan beporzó rovarok eltűnése évente 1,4 millió ember halálához vezethetne, mivel világszerte sokkal kevesebb gyümölcs, zöldség és gabona teremne – ismerteti az MTI a Harvard Egyetem kutatóinak tanulmányát.
Végzik a dolgukat, szokták ezekre mondani, de kicsit szembeötlő azért, hogy ez mindig azon témáknál "aktiválódik" amik szemben állnak a globális lobbiérdekek néphülyitési kampányaival...
