Én személy szerint nem támogatom a Belarusz elnevezést, mert ez abba a ritka típusba tarozik, melynek tagja (ha jól számolom, az -i végűeket leszámítva) egyedül a Japán név, ahol az ország nevét és a nemzetiséget ugyanaz a hangsor fejezi ki. Ha már fel kellene váltani a bevált megnevezést, akkor jobb lenne a történelmibb Belorusszia.
A moszkvai Oroszországnak volt egyébként külön neve is: Muszkaország. Az Oroszország megjelölés szemantikailag analóg egyébként a szerencse szóval. Ez utóbbi eredeti jelöletlen jelentése is jelentéstapadással beszűkült, azaz felvette a jószerencse összetétel értelmét, de ettől még használatos maradt az eredeti tág értelemben is egyes összetételeiben, pl. balszerencse.
A fentiek analógiájára az, hogy az újkori politikai valóságra reflektálva a jelöletlen Oroszország megjelölés felvette a ’moszkvai Oroszország, Nagyoroszország’ értelmet, nem teszi önmagában érvénytelenné a hagyományos és a mindennapi használatban máig megmaradt Fehéroroszország elnevezést. A Kisoroszország, Vörösoroszország, Újoroszország megjelölések mára kiavultak, de lényeges, hogy a Fehéroroszország elnevezés máig élő maradt.
Egyébként a Fehéroroszország név valójában nem (fehér + Oroszország) összetételként alakult, és a nyelv sem ennek fogja fel, hanem (fehérorosz + ország) összetételként, tehát az országneveknek ahhoz a produktív típusához tartozik, amely a domináns nép nevéből az -ország utótaggal képzi az állam nevét. A Kisoroszország stb. is azért avulhatott el, mert maga a kisorosz stb. népnév is kiavult, és így a terület elnevezése modul eltűnt a produktív modell.
Meg kell említeni, hogy a magyar nyelvben az orosz népnév csak a legutóbbi időben korlátozódott a ’nagyorosz’ értelemre. Egyébként történetileg inkább az volt az értelme, amit ma ’ukrán’-nak, alkalmasint ’fehérorosz’-nak nevezünk. Kezdve a középkorral, amikor is az Oroszi nevű településeinknek a Magyarországgal határos keleti szláv betelepülők adták a nevét. Bezárva azzal, hogy a II. vh. alatt megszállt Kárpátalja szláv lakosainak (a kárpátukránoknak, ruszinoknak) is magyarorosz volt a hivatalosan kijelölt elnevezése: ebben az orosz megjelölés szintén egyszerűen keleti szláv az értelme.
Ez csak annyit jelent, hogy sok a hülye az országban.
A Földrajzinév-bizottság által kiadott hivatalos országnévjegyzékben (amely az egyetlen hivatalos dokumentum e tekintetben) az ország neve Grúzia.
Ahogy Fehéroroszországé is Fehéroroszország, se nem Belarusz, se nem Belorusszia (a SZU feloszlása után pár évig ez volt a hivatalos magyar név, de kb. 2007 óta Fehéroroszország, Belarusz magyarul sohasem volt).
Erről a 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet határoz (azaz még csak nem is ajánlásnak nevezhető, mint a helyesírási szabályzat).
Akkor is, ha egy csomó sötét "újságíró" fejébe ez nem fér bele.
A német nagykövetség egy időben súlyt helyezett arra, hogy a BRD "Németországi Szövetségi Köztársaság"-ként magyarítandó. Ennek 1990 előtt politikai jelentősége is volt az NSZK akkori ambícióival összefüggésben, amelyekről Willy Brandt részben lemondott ugyan, de nem teljesen. Az NDK érdekes módon szerényebb ambíciókkal bírhatott, mert nem akarta magát DRD-nek nevezni, beérte a mértéktartó DDR formulával.
Egyébként az is érdekes, hogy a német nyelvtan megengedi az országnévképzés fenti formáját, mármint a hátravetett országnév mint főnév jelzőként való alkalmazását. Más nyelvek ezt a formát nem tűrik, amennyiben vagy birtokos szerkezetet vagy — a mi szokásunkhoz hasonlóan — melléknevet használnak: (United) Kingdom of Great Britain etc., République française, Repubblica italiana. Persze lehet, hogy a német jelzős szerkezet egyfajta kryptogenitivus.
Szóval a Német Szövetségi Köztársaságban a német a szöv.-i közt. jelzője, az Anhaltnak meg nem jelzője a szász. A két nyelv között meg nem látok ebben különbséget, lehetne Deutsche Bundesrepublik is, de Sächsisches Anhalt nem lehetne.
A hivatalos nyelvhasználatot nem ismertem, de én mindig Szászországot használtam Sachsen helyett, Sachsen Anhalt-ot viszont mindig így, német alakjában használtam magyar környezetben is. (Persze, ez nem oszt, nem szoroz).
Semmi hiba nincs itt. Németül Bundesrepublik Deutschland, azaz Németország Szövetségi Köztársaság, magyarul Német Szövetségi Köztársaság. Szóval van olyan funkció, amit a német területnévvel, a magyar melléknévvel old meg.
Sir Patrick Spens, skót ballada, ford. Arany János. Igaz hogy Arany itt archaizálni is akart (azon kívül, hogy kijöjjön az ütem meg a jambus), hiszen az eredetiben az archaikus/skót Noroway áll. De a 18. század végének szépírói nyelvében még bőven benne volt, amire utaltam. - Ahogy látom viszont, Szász-Anhaltot csak 1945-ben hozták létre Anhaltból, a Magdeburgi Hercegségből és Szászország porosz tartományból, mely utóbbit a 19. sz. elején a bécsi kongresszus kreálta. Úgyhogy ez egy hibás magyarítás lész inkább.
Nem tudom, ez a Szász-Anhalt nem azon időszak emlékét őrzi-e, amikor a népneveket még szabályosan ki lehetett terjeszteni a terület jelölésére. Ami ugye nem volt olyan nagyon rég: „Norvég felé, Norvég felé, Norvégba menni kell: Norvégiai királyleányt Szállítni vízen el.”
Úgy látom, ideje ebbe az alvó topikba egy kis életet lehelni. Igaz, nem virtigli országnevekről, hanem inkább afféle tartománynevekről kívánok szólni.
Nézegetve a német tartománynevek magyar ekvivalenseit a "Szász-Anhalt" furán hat. A Sachsen Anhalt névnek először is ez nem szó szerinti fordítása (Szászország Anhalt lenne), meg aztán ott van az a kötőjel is. Jó ez így? Az biztos, hogy ehhez a szokásos formához képest a gugli egy nagyságrenddel kevesebb találatot ad a Szászország Anhalt változatra, amely bizonyára körülményessége miatt nem nyerő.
Amúgy érdekes, hogy vannak tartományok, amelyek nevében a mai napig benne van az ország szó, pl. Bajorország, Stájerország, míg más tartományok, sőt államok nevéből eltűnt az ország elem, pl. Angolország, Mongolország. Szlovákia mint önálló állam lehetne magyarul Tótország is, ez jobban is passzolna a Csehország név mellé, csak az a baj, hogy amikor ezt a ma már komikusan csengő (vagy tán inkább soviniszta ízűnek ható) nevet még rendesen használták, akkor nem a Felvidékre, hanem Szlavóniára gondoltak, ld. http://epa.oszk.hu/01300/01367/00151/pdf/02muhelykerdesek.pdf
Én a Brazília - Brasília példát analógnak tartom, mivel a kérdés magyar szempontból vetődött fel: "de ha egyszer a luxenburgiaknak maguknak megfelel [...], akkor mi miért kavarjuk a nyelveket?"
Az analógiai ott is áll, hogy eredetileg az országnév volt ismert csak a magyraban, az kapott magyaros formát, és ehhez a jelenkorban csatlakozott a főváros neve, melynek alakja ugyanaz lett, mint az országé (függetlenül attól, hogy a magyarban az országnév az eredetit utánozza-e, avagy újítás), csak eltérő -- eredetivel egyező -- írásmóddal. Azaz ez utóbbi nem hasonult az országnévhez.
Azonban a problémát megoldották: Brazília fővárosának hivatalos neve az MTA Földrajzinév-bizottságának határozata alapján egy ideje már nem Brasília, hanem Brazíliaváros, vö. <http://lazarus.elte.hu/~guszlev/tajnev/pdf/fnb_fovarosszekhely.pdf>. Ezen a listán nem szerepel Luxembourg, így még itt is népi kezdeményezéssel javasolhatjuk a Luxemburgváros formát ... ;)
Hasonló esetek még (jellemzően az arab világból), bár a helyesírásinál nagyobb az eltérés: m. Tunézia ~ Tunisz : arab Tunisz; m. Algéria ~ Algír : arab Al-Dzsazáir, m. Kuvait ~ Kuvaitváros : arab Al-Kuvajt (és biztos van még több is).
