Tisztelettel kernem a hozzaertok velemenyet segitseget.
Az a helyzet hogy en magam kulfoldon elek es egy szem testveremmel kozosen vagyunk a szuleink orokosei. Edesapam mar nincs kozottunk es az az o resze mar el lett osztva . Most edesananyam szeretne vegrendelkezni de ugy hogy az o neven levo haz tulajdonresz szaz szezalekben az en nevemre keruljon. Ennek egyszeru oka van megpedig az hogy a testverem komoly penzt kert kolcson edesanyamtol amit sajnos nem bir visszafizetni viszont a hazresz fedezne (nagyjabol) ezt az osszeget. Ha jol tudom edesanyam viszont ezt nem teheti meg mert a koteles reszt (ha jol tudom igy hivjak) kenytelen mindenkeppen a testverem szamara biztositani. Kerdesem az lenne hogy ebben a helyzetben mi lehet a megoldas?
Arról szeretnék érdeklődni, hogy ha tudomásomra jut egy bűncselekmény elkövetése, akkor is tehetek feljelentést, ha nem én vagyok a sértett? Feltétele a nyomozás megindításának, ha a tényleges sértett, akit csalással jelentősen megkárosítottak, (1,5-2 millió Ft.-) egy munkáltató, és nem akar az ügyből rendőrségi eljárást? Ha a sértett munkáltató benyeli a kárt, és nem akar ügyet, attól még a bűncselekmény megvalósult, nem?
Ha a közjegyző által megküldött fizetési meghagyás ellen nem tesz kifogást 15 napon belül, akkor végrehajthatóvá válik a tartozás. Ha ellentmondással él, akkor bírósági perré alakul a történet.
A következő kérdéssel fordulok hozzátok. Tudom régi a topik de azért megpróbálom itt. Gazdasági károkozás,becsületsértés,rágalmazás,és jó hirnév megsértése a ténymegállapitás.
Több vállalkozóról van szó aki érintett ebben. Bizonyitékok vannak,a jogász szerint egy fizetési meghagyás megállja a helyét a károkozás miatt. Azt javasolta igy gyorsabb és egyszerűbb a kártéritéshez hozzájutni,mint pereskedni,perfelvétel stb. Nem én vagyok az érintett csak érdekelne,várom a válaszaitokat. Köszönöm.
Egy előkészítő ülésre mint sértettet kaptam értesítő végzést (garázdaság vétség). Ebben az szerepel, hogy az előkészítő ülésen megjelenhet, de jelenléte nem kötelező. Tanácsot szeretnék kérni, hogy jelenjek-e meg ezen az előkészítő ülésen vagy nem? Milyen károm származhat abból ha nem jelenek meg? Tehet-e olyan nyilatkozatot a vádlott vagy üdvédje egy ilyen ülésen ami nekem nem jó?
Tisztelt nagyérdemű, új helyre költöztem tavaly nyáron és sokszor megkért a szomszéd öreg bácsi hogy segítsek neki ezt-azt a kertben/bevásárolni stb. mivel nincsenek rokonai, felvetette most, hogy kössünk eltartási szerződést (feleségem diplomás ápolónő). mindhárom fél úgy gondolja ez egy jó lehetőség lehet mindenkinek én csak arra lennék kiváncsi hogy pontosan milyen buktatói vannak egy eltartási szerződésnek? a bácsi úgy gondolta hogy eltartási szerződés életbe lépésekor(holnap) elajándékozná az ingatlanját nekünk. (ekkor ha jól gondolom nekünk szja fizetési kötelezettségünk keletkezik az ajándékozás jogcíme miatt. ezen túl naponta gondoskodnánk róla nyugdíja feléből pedig élelmiszert/ruhát/rezsit vennénk neki. ez lenne az életjáradéki díj? a kérdéseim az hogy mi történik ha x hónap/év múlva megromlik a viszonyunk? ki lehetne lépni a szerződésből?keletkezik e extra fizetési kötelezettségünk? mi történik ha rövid időn belül elhalálozik?(jelenleg 67 éves és elég jó fizikai/szellemi állapotban van). halála esetén mi történik az ő egyéb ingóságaival pl autó/bankbetét stb. mi történik ha én+feleségem halunk meg? átszáll-e a tartási szerződés gyermekeimre?
eltartási szerződést ügyvéd előtt aláírni és kész? vagy kell-e még valamelyik hivatalba lepecsételni ezt a papírt?
Ismeri valaki a Rózsa Sándor Bírót? Igen, azt akit Göncz Árpád mentett fel a bírói tisztség alól alkalmatlanság miatt. Ez az ember alapból hülye, vagy a bírói tisztségnek ez egy kötelező velejárója? Mert olyanokat ír nekem, hogy nem tudom nevessek-e vagy sírjak rajta. Elutasította egy beadványomat az alperes ismeretlen lakcíme miatt. Megírtam neki, de azt meg nem fogadta el. Majd kiértesítette az alperest a lakcímén. Amit megadtam neki. Most meg követel tőlem 1500 azaz egyezer ötszáz forint illetéket a sikeres elutasítás miatt. amit nem fizettem ki, így hát jogerőre emelkedett és végrehajtható lett. Ami nem lehetséges mert 50% végrehajtással terhelt a jövedelmem aminek a megszüntetését kértem a beadványban. Normális? :D
A lányomat egy nyelviskola végrehajtóval fenyegeti, ha nem fizeti be arra az időszakra is a tandíjat amelyet már nem járt az iskolába! Azt hogy nem fog járni előre jeleztük!
Lehetséges, hogy egy nyelviskola miatt bíróságra kerül a lányom!? Végrehajtók fogják zaklatni? Tényleg ilyen világot élünk!
" A képzett aláírásával kötelezi magát arra hogy az 1. pontban meghatározott képzés valamennyi teljesítésre kerülő képzési alkalmának díját a 3.pontban meghatározott ideig megfizeti"
Kérdésem a következő: A társasház, közgyűlési határozatot fogadott el, melyben a kisebbség jogos sérelmére (sérelmemre) is vannak pontok. A közgyűlési határozatot 2013. dec. 03-án keltezték. A határozatot aláírás gyűjtéssel fogadták el, azonban a határozat elfogadásáról engem nem értesítettek, tehát nem tudtam róla, hogy elfogadták-e, vagy sem és azt sem, hogy mikor. Vártam az értesítést, de az nem jött.
Én az új SZMSZ-t 2014. jan.27-én kaptam kézhez és a keresetet febr.02-án nyújtottam be. Tehát a határozat meghozatalától számított 60 napon túl voltam, de a tudomásomra jutástól és kézhez vételtől számított 5 napon belül reagáltam. A legfontosabb kérdés, hogy ilyenkor mi a gyakorlat, mérlegel-e a bíróság? A tárgyalásra 2 nap múlva kerül sor, ha egyáltalán lesz tárgyalás. Illetve ha nem lesz tárgyalás, van-e lehetőségem az igazam peres útra terelésére más módon? A választ előre is köszönöm.
Szeretnék segítséget kérni. Szükségem lenne Anglia illetve az egyesült Királyság angol (esetleg magyar) nyelvű "büntető törvénykönyvére". Vagy egy olyan kiadványra, esetleg pdf formátumban, vagy elérhetőség megadásával. Segítségeteket előre is köszönöm!
Talán mások is vannak hasonló helyzetben, és akiket ért már hasonló sérelem, tudják miről beszélek. Milyen érzés, ha az igazunk és alapvető jogaink sérülnek…stb
Úgy goldoltam okulásképpen közzé teszem..milyen világot teremtettünk..és megkérdezem
Lehet e élni egy működő Lőtér szomszédságában?
Ha a városoknak lenne zaj és csendrendelete, egyértelmű és törvényes alkalmazhatósága, betartatásával valószínű ilyen jellegű elhúzódó ügyek sem lennének.
Hivatkozva más városra pl. ahol is az önkormányzati képviselőtestület megelégelte a hosszan tartó problémát…és a lakosok érdekeit felvállalta,- kvázi nem sérülhetne évek óta több száz lakó alapvető, alkotmány biztosította joga. A fegyver okozta zajt veszélyes jogi kategóriába sorolta.
Nem így történt Szolnokon:
Van Szolnokon a Véső úton egy privát üzemeltetésű MÁV Lövész klub az ingatlanoktól 70-100m-re. 4. éve nagy kaliberű 22-s,sportpisztollyal -38s spec., és 9-s parabellum típusú fegyverekkel lövöldöznek egy nyitott, minden szigetelést nélkülöző udvari részen,….Egy versenynap során több száz, illetve ezres lövésszám is hallható.
Hivatalos kálvária 2004.-ben kezdődött, amikor panasszal éltek a lakók a felháborító magatartása ellen, a Szolnok Város Polg. hiv.felé. Az ügy átkerült a jegyzőtől a Szolnok Városi Rendőrkapitányságra, mivel a Lőtér működési engedélyét ez a hatóság adta ki, és felügyeli.
Az ügy kivizsgálása során elrendelték a zajmérést, amely bizonyította, az okozott valóban magasabb a megengedett maximum értékhatárnál. A megküldött zajszakvélemény szerint „zajterhelés szempontjából a lőtér alkalmatlan”
Nem elírás ezt kapták a lakók. Ám ennek ellenére..a lövészet folytatódott, érdemi intézkedés nem történt, ezért a lakók Megyei Rendőrkapitányhoz fordultak, aki ismételt zajvizsgálatot rendelt el. Időközben az ügyet a Városi rendőrkapitány elfogultság bejelentése miatt a Jászberényi rendőrkapitányság vizsgálta, és meghozta az I fokú a lakók számára is elfogadható határozatát, mely csak sportpuska használatát engedélyezi.
Azonban a lőtér fellebbezésére a Megyei Rendőrhatóság általuk bölcsnek vélt II fokú jogerős határozatával, továbbiakban, is némi módosítással engedélyezi az említett lőfegyverekkel való lövészetet.
Felháborodásunkra, nem korlátozta, nem tiltotta a hétvégi lövészeteket.
Mi lehet az a nyomós fellebbezési ok, mely az ott lakó több száz állampolgár kárára, súlyosbítja az I fokú határozatot, ua.on szakmérnöki vélemény alapján , hogy születhetett ennyire eltérő döntés.
Milyen érdekek erősebbek az alapvető emberi jogoknál? A helyzet egyre mérgesebb és a lőtér üzemeltetői elzárkóznak a hosszú távra is megoldást jelentő megoldástól..pl.szigeteléstől.
Az ügy megjárta a Jegyzőt,- Közig.hivatalt, -a Megyei Főügyészséget-, , de az ORFK-t, ,-az OBH-t Lendkovics Barnabás urat is…
A lövészklub tevékenysége, sérti az ott élő állampolgárok alapvető jogait, folyamatos birtokháborítást követ el, vétve a PTK 100§, illetve vét a természetes környezet ellen melyet is szankcionál. A fegyverek dörgésétől, nem lehet pihenni, természetes környezetünk heti 3 délután és szombatonként de –ként használhatatlan, sőt káros és beteggé tehet, kihat az életmódunkra, hosszú távon munka teljesítmény csökkenéshez vezet. Az érzékenyebb kutyákat ingerli, akár belebetegednek..és ami kilátástalanná teszi a változást hogy, szembesülnünk kell ingatlanjaink eladhatatlanokká válnak, értéke ilyen környezetben jelentősen csökken.
Úgy érzik az ott lakók, hogy egy előre megkoreografált játszma áldozatai lettek.
A lakók igazukat a bíráságon (2,5 évig tartott, és költséges és elhúzódó perben)is próbálták érvényesíteni, de a bírák a bizonyítékokat nem fogadták el, olyan bizonyítást vártak volna, mely teljesíthetetlen.
Mindez azért mert anno az engedélyező hatóságok, nem körültekintően jártak el. Nem végeztek előzetes zajmérést. Mert, ha végeztek volna…
Mi ott élők költözzünk, vagy betegedjünk meg..néhány hobbiból lövöldöző -akik furcsa mód, még támogatást is kapnak- öntörvényű személy magatartása miatt.
Nem való lakott területre lőtér, vélik az ottaniak.
De remélem nem azt jelenti hogy ha egyszer valaki egyszer be lett jelentve valahova többé nem lehet megszabadulni tőle. Például egy megromlott viszonyban.
Lehetséges az hogy a telek tulajdonosa tudta és engedélye nélkül egy oda bejelentett személy mondjuk egy lakókocsit helyezzen el? Valamint az ingatlan tulajdonosa hogy tud megszabadulni a számára nem kívánatos oda bejelentett személytől?
Napjaink felgyorsult ingatlanpiaci tendenciák, a lakáspiac dinamizmusa és kiélezettsége igencsak alapos ingatlanjogi felkészültséget kíván meg mind a lakásvásárlóktól, mind az eladóktól. A kellő elővigyázatosság és a kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében nem árt megismerkedni az előszerződéses vásárlási konstrukció lehetőségével, annak előnyeivel és alkalmazásának főbb feltételeivel.
Gyakran megtörténik, hogy a kiszemelt lakás megvásárlásáról pillanatok alatt, még a helyszínen döntést kell hoznunk. A különösen jó vételár, a lakás kedvező adottságai és a sarkunkban topogó vevőjelöltek sem adhatnak azonban felmentést a kellő körültekintés alól. A sebtében megkötött megállapodások, a "foglalós papírral" átadott pénzösszegek az esetek többségében nem alkalmasak arra, hogy azok alapján megszerezhessük a lakás tulajdonjogát.
Ha azonnal le akarjuk foglalózni a lakást, feltétlenül meg kell kötnünk a szerződést is, mivel foglalót kizárólag a szerződés megkötésekor lehet átadni. Ahhoz, hogy "foglalós papírunk" ilyen érvényes adásvételi szerződésnek minősülhessen, szükséges, hogy abból kitűnjék a felek személye, az ingatlan megjelölése, a feleknek a tulajdonjog-átruházást célzó akarata, valamint a vételár. Ezt követően - mivel a lakás megszerzéséhez a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges - a feleknek mihamarabb fel kell keresniük egy ügyvédet, aki elkészíti a földhivatalba is benyújtható adásvételi szerződést, illetve elvégzi a névaláírások hitelesítését.
A meggondolatlan és elsietett szerződéskötések elkerülése érdekében érdemes megfontolni annak a lehetőségét is, hogy a végleges adásvételi szerződés helyett csupán előszerződést kössünk. Az előszerződésben a felek a végleges adásvételi szerződésnek egy későbbi időpontban történő megkötésére vállalnak kötelezettséget, általában azért, mert a szerződés végleges tartalmát valamilyen okból még nem tudják meghatározni, ugyanakkor biztosítani kívánják, hogy a vitás kérdések tisztázása után a szerződést - az előszerződésben rögzített időpontban és feltételek szerint - egymással megkössék.
Az előszerződés megkötésére okot adhat, ha az ingatlan-nyilvántartás nem a valóságos viszonyokat tükrözi; például a megvásárolni kívánt lakóház a tulajdoni lap szerint gazdasági épület. Hasonlóan tisztázatlan helyzet, amikor rendezetlenek a tulajdoni viszonyok, például az eladó még nem tulajdonosa a lakásnak, illetve amikor az ingatlan tehermentesítése kérdéses, vagy éppen a műszaki körülményei tisztázatlanok.
Az előszerződés minimális tartalmi elemeit a törvény nem határozza meg, ezért az érvényesen létrejöhet akkor is, ha abban nem térünk ki a majdan megkötendő szerződés valamennyi lényeges pontjára. Fontos kiemelni, hogy bár nem kötelező valamennyi lényeges kérdésben megegyezni, megállapodásunk csak akkor fog előszerződésnek minősülni, ha abban kifejezetten rögzítettük, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést fogunk kötni. Az előszerződésben a végleges szerződéskötés időpontja természetesen nemcsak dátumszerűen, hanem oly módon is meghatározható, hogy azt valamely jövőbeli esemény bekövetkezéséhez kötjük.
Nincs akadálya annak sem, hogy az előszerződés megkötésekor foglalót is átadjunk (hiszen az előszerződés is szerződés), sőt az előszerződésben egyéb biztosítékokat is kiköthetünk, például kötbért, zálogot, kezességet stb. Feltétlenül érdemes a kikötött biztosíték összegét ügyvédi letétbe helyezni, ha ugyanis az eladó az előszerződésben vállalt kötelezettségét nem tudja teljesíteni, és így a végleges szerződés megkötésére sem kerülhet sor, akkor a visszajáró biztosítékot a letétből biztonságosabban és egyszerűbben tudjuk visszaszerezni, mint az eladótól.
Ingatlanok esetében előszerződést érvényesen csak írásban lehet kötni. Nem feltétele azonban az előszerződés érvényességének, hogy nyilatkozatainkat ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaljuk, illetve névaláírásaink valódiságát közjegyző tanúsítsa.
Az előszerződés gyakorlati jelentősége tulajdonképpen abban áll, hogy ha a végleges szerződés megkötésére mégsem kerülne sor, akkor a bíróság bármely fél kérelmére a szerződést létrehozhatja és annak tartalmát is megállapíthatja. A bíróság döntését egyébként nemcsak akkor lehet kérni, ha a végleges szerződés megkötését a másik fél megtagadta, hanem akkor is, ha nem tudunk megállapodni annak tartalmában. Ilyenkor a bíróság azt vizsgálja, hogy az előszerződésben megállapodtunk-e a megkötendő szerződés valamennyi lényeges kérdésében (például vételár nagyságában). Ha ezek rögzítése elmaradt, azonban a szerződés tartalma a korábbi tárgyalásaink, szerződéseink és az eset összes körülménye alapján, az érdekeink figyelembevételével mégis megállapítható, akkor a bíróság létrehozhatja a szerződést.
Kivételesen - ha a felek különös méltánylást érdemlő érdeke ezt indokolja - a bíróság még az előszerződésben megállapított feltételek módosításával is létrehozhatja a szerződést. Ez természetesen nem járhat az előszerződésben megjelölt feltételek lényeges megváltoztatásával (például a vételár nagyságrendjének, vagy a teljesítés módjának a módosításával).
Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a törvény néhány speciális esetben lehetőséget ad a végleges szerződéskötés megtagadására, például ha bebizonyítjuk, hogy az előszerződés létrejötte után beállott új körülmény folytán a szerződés teljesítésére már nem vagyunk képesek, illetőleg a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak, vagy felmondásnak lenne helye. Ez a lehetőség nyilvánvalóan felveti az előszerződéses vásárlási konstrukció veszélyeit is, hangsúlyozandó azonban, hogy ezek a megtagadási okok korlátlanul nem alkalmazhatók. Nem hárítható el a szerződéskötés olyankor, amikor a saját felróható magatartásunkkal idéztük elő azt a helyzetet, amely miatt nem vagyunk képesek a teljesítésre (a vételár kifizetésére), illetve a szerződést olyan okra hivatkozva sem lehet megtagadni, amellyel már az előszerződés megkötésekor számolnunk kellett.
Legyen tájékozott lakásügyi kérdésekben a Lakáskultúra segítségével! Kattintson ide: http://www.lakaskultura.hu
Nem csak ők nem tudnak stabil árakat tartani. A KGFB piac évente fenekestül felfordul, pedig a józan ész azt diktálná, mindenkinek ugyanazok a számok jönnek ki a kockázatra. És mégse. Ugyannank a uncsaftnak akár 4x-es is lehet az eltérés a legolcsóbb a legdrágább biztosító között.
És a magánszeméylkete a KGFB-nél gyakorlatilag csak az ár motiválja, semmi más, hiszen neki attól jobb nem lesz, az meg le van ejtve, akit én török össze.
Lassan kezdenek erre a biztosítók is rájönni, csak azt nem tusom, mi tartott ezen ennyi ideig, mert vannak mostmár olyanok, akik CASCO kevezmémyt, illteve plusz szolgáltattást ajánlanak a KGFB megkötése esetén. Csak ez meg majd a felügyleeti szervnek üti meg a orrát, mert a KGFB meghirdetet díjában más nemigen lehet, mint a rendeletbe foglalt szolgáltatás.