Száz éve már volt olyan, aki tudta, hogy miből van a Nap (spoiler: főleg H és He). Cecilia Payne élete, küzdelme filmet érdemelne.
Saint-Exupéry A kis herceg-ben elmesél egy anekdotát arról, hogy a török csillagász felfedezését csak akkor vették komolyan kollégái, amikor "rendes" ruhát vett fel. Nos, Payne nem tudott átöltözni férfivá, meg kellett várnia, amíg a férfi csillagászok igazolták eredményeit. A hírhedt mondat: "ennek a két elemnek a számítások eredményeként kapott, rendkívül magas részaránya a csillagok légkörében csaknem biztosan nem reális." Ha Payne ezt nem írja be a doktorijába, akkor elutasítják. Tisztára a Kopernikusz-féle mentegetődzés, a lengyel csillagász ugyanis ezt írta:
"Kétségem sem fér hozzá, hogy bizonyos tanult férfiak most, hogy széles körben ismertté vált a könyvben ismertetett újszerű hipotézis jelesül, hogy a Föld mozog és valójában a Nap áll mozdulatlanul a világegyetem középpontjában mélységesen megdöbbentek. De ezen feltevés nem feltétlenül igaz, sőt még csak nem is valószínű, csupán arról van szó, hogy a korábbi megfigyeléseknek megfelelő számításokat ismertet."
A pörgő XX. században azonban már pár éven belül igazolódtak Payne tézisei, amint ezt közeljövő centenáriumai is mutatják majd. Már megvan, hogy miből van a Nap, a fő kérdés ezután az volt, hogy honnan van az energiája.