Ez Az, igen, oh yes!!! Köszi szépen. Én az elejét nem pont így tudom, de mejd ezentúl én is így fogom mondani a kisfiamnak (másfél éves, és imádja a verseket). :-)))))))))
Na szóval, én ezt máshogy tudom, de szerintem ugyanarról beszélünk. Nekem ezt még kb. 20 éve tanította a nagyim, és azóta is mindig elbőgöm magam rajta, ha az Ákinak mondom. :))
Egyszer azt mondta a szerző, hogy nagy megdöbbenésére a gyerekek körében ez a legnépszerűbb verse és minden felolvasáson óriási sikere van. Szerinte ez azért van, mert a gyerekekben nem az a kép él a versről, hogy le lehet benne olyan szavakat írni, mint pisi és kaki.
Én az Incifinci pókfinak szeretném tudni magyarul a szövegét, ha valaki netán fújja kívülről! És ha tudjétok, azt is írjátok le, hogy hogyan kell mutogatni.
Ja, és mégegyet, a Kismeséét ("Egyszer egy kiskirályhoz betévedt egy kisleány, hogy az éppen vacsorázott..."). Ennek is összevissza tudom a szövegét, a végét meg nem is :-(
Megjegyzem, a gyerekversek nagyon fontos eleme a ritmus, a szoismetles, a dallam.
Akar meg az ertelmetlenseg aran is.
Sosem felejtem el -bar jo reg volt-, amikor oviba mentem, es talalkoztam egy baratnommel, aki szokdecselt, es kozben az alabbit mondogatta magaban: " lan-galee-ta, anal-fabeee-ta".
Sanyi bácsi állítólag mindig megdöbbent, amikor kiderült, hogy gyerekek mennyire szeretik a verseit. Valami ilyesmit is nyilatkozott, hogy ő nem is szereti a gyerekeket, mert idegesítik őt. Képzeljétek el ezt az ő vinnyogó fejhangján :) Ki tudja, komolyan gondolta-e. Jó humora (is) volt.
(Karesz is hüje gyöngyi is hüje csak én vagyok okos nekem a segemben is felyem van)
A Ranschburg-félével az, hogy azért a legtöbb gyerek nemigen tudja hova tenni azokat az érzéseket, amik ott felmerülnek. Kiskölyök gyűlöli az apját, és azt kívánja, tűnjön el az életükből... Irigy a többi gyerekre... Mindez egy sereg vidám versike között.
Ja, és még valami. Elég gázos az illusztráció: Körök, a körökben ikszek. Namost IB nem vagyok sem történelemzseni, sem hiperérzékeny, de azok az ikszek bizony egy nagyon csúnya jelképre emlékeztettek. Még négy apró bütyök hiányozna csak a négy szár végére...
Minden bizonnyal nem szándékosan ilyen (még szép), de nagyon-nagyon nem szerencsés.
A Varró-verssel annyi a bajom, hogy jellegében Tamkó Siratóra emlékeztet, de ahhoz képest gyászosan erőltetett. Valszószínűleg vannak az illetőnek jó versei is, de ez szvsz nem az.
Szipolyka hogy megbotránkozz, :) leírom Eörsi versét neked. Egyik ilyen problémás értelmiségi kisgyereknek betanítottam, sokat röhögtünk, és beszélgettünk is a versről.
Bugyi leng a szélben Szárítókötélen Duzzadozik alakul Ahogy a szél belefúj
Aki odabámul Őszintén elámul Milyen ritka alkalom Forma van nincs tartalom
Bár előadást nem tartottam Eörsi esztétikai nézeteit illetően a Lukács György féle Esztétikum sajátosságai-ról, de valamit megértett a gyermek belőle. Azóta bölcsész a lelkem. Szakállas, de még mindig nagyon előre köszön.
Szóval ki tudja. nehéz persze. De a Varró Dániel versek szerintem szellemesek, és az angol noszensz limerick verseire utalnak
Nem kisgyermekeknek való, az tény. De egy alsós ált. isk. gyermek szerintem megérti. És lehet, hogy segít is neki.
Elég tág fogalom a gyermekversek, mert egész másképp értelmezi-élvezi-igényeli egy kétéves, mint egy prepubertás. Nagyobb különbség van azt hiszem egy kiscsoportos és egy alsós között, mint egy 10 éves és egy 30 éves között, nem?
Pedagógus lennék, alsóban is tanítottam, viszonylag konszolidált iskola voltunk, de tekintélyes százalékban voltak csonka családok gyermekei, akik valahol hasonló problémákkal küszködtek. Nem rossz ez a vers, de közelebb áll a mai svéd stb. gyerekversekhez, mint mondjuk Weöres-féle korosztályhoz nem köthető mágikus költészethez. De Weöres versei is közt (kisfiúk témáira) is van egy-kettő, amely nem a ritmikus, mágikus, archaikus poétikus szemléletből fakadt. Gyermekeim például ezt nagyon szerették, most is:
Pityu és Pöszi az óvodakertben mindenfélét sinálnak ni mijen dicnók a többi óvodások körülöttük álnak nézi a Paidagógosz néni pfuj mekkora dizsnók űrlapot és hegyes tollat ragad dühtől hullámozva ír. Tüzdelt Zülők! Máskor scináljanak jobb jerekeket. És felelnek a zülők: Kedves Paidagágász Néni! Hun házasodunk hun meg elválunk különb féle jerekekkel kísérletezünk.
mondjuk nekem meg az tünt fel, hogy értelmetlen sor a
"de hogy feszíttyúkjai közt a kukorikú"... és sokszor ezt a sort meg is váltzotatom, amikor énekelem.
Mondjuk Koltainak sikerül úgy hangsúlyoznia kiejtve, hogy "de _hogy_ feszít" és nem "dehogy feszít" :)
szerintmem mindent lehet elemezni, minden versnek van mögöttes értelme, és ha van az embernek ideje ez csudaklassz szórakozás.
Emléxem a testvérem (azóta újságíró lett), nem akart olvasni, és nem bírta az irodalmat. 10-11 éves volt. Leültem vele egy radnóti műfordítások kötettel. Mondtam, hunnya be a szemét, és dúdolni fogok egy verset, képzelje el miről szól (az "édesanyám nem perdül a rokka volt"). És szépen először csak hangzás alán kitaláltuk, aztán mentünk továb. Azt hiszem akkor végleg megfertőztem az irodalommal.
(ne kérdezzétek miért az a vers volt, okos tanterv szerint 5-es általánosoknak tanították akkoriban a görög irodalmat....)
EfZsuzsa :) konkrétan erre a versre írtam, amit írtam. Emögött aztán tényleg szerintem nem kell semmi mögöttes értelemet keresni. Nem azokra, amiket Te is felsoroltál!
Kisfiam hiperaktív, és alig volt egy-másfél éves, amikor EGYETLEN módja volt a megnyugtatásának: a Weöres-kötet felolvasása. Ott ült a kis pöttöm gyerek az apja ölében, és mukkanás nélkül végighallgatott vagy ötven Weöres-verset.
Később jött Tamkó Sirató Károly, nagy kedvenc azóta is.
Szabályosan könnyesre ..hm..kacagtam magam az elemzéseden... Tökéletes!
És ami a legérdekesebb, lehetséges hogy gyermekecskéteknek borzongató létélménye lesz ez a mondóka, hisz neki ez most maga a Világ Magyarázata....
De komolyan.....
Végülis nem láttok a fejébe. És mire el tudja mondani, már nem fog emlékezni az érzésre, amit a mondóka keltett benne.....
( Ja! Szabó Lőrincnek volt egy ölég nehéz korszaka az ötvenes években, anyagilag....Ekkoriban nemcsak ő, hanem nagyon sok híres nem teljesen megbítható költő-elem élt gyerekversekből és mesékból. S ez így volt aztán a hatvanas évek elején is...)
Alice mondjuk most olyan vagy, mint a nőm, amikor vigasztalni akar, és még nagyobbat üt. Jaj. Hát a feleség működése - férj működése c. örökbecsű topicok nem eme szent helyütt adnak bizonyságot a humor állandó örök értékű gyémántragyogásáról mintegy?
Nem-e írtam én oda sokat?
Nem-e olvastad-é azokat,
De. mondod. és most szégyenkezel, látom lehajtod fejed, és szemedben az önvád fénye átcsillan a bánat könyűin, tudom. Nem haragszom csak fáj a seb
Hát mondjuk az szmk fórum nem a humoráról híres... :-)))
Tényleg aszittem komolyan gondolod.... :-)))
De ha nem így van kellemes meglepetés.
Naszóval, akkor maradjunk a témánal (verselemzés nuku, eleget elemezgettem gimis koromban) .
Nekem 5 éves koromban kedvenc versem volt a Simon Judit balladája (forrás: a Magyra költészet kincsestára kiadva 1895), öcsém leginkább 3 éves korában a "Kont a kemény vitéz" versre bírt elaludni, amúgy kettőnk közös keves meséje volt a "HImlő utca" (by Herceg Ferenc) ill. a Boldog herceg (Oskar Wilde). Egyik sem gyerekvers... avagy gyerekmese, mindegyik tragikus meg minden. És mégis...
