A Számvizsgáló Bizottságnak szerintem úgy kell végeznie az ellenőrzést, ahogyan azt a leghatékonyabbnak látja ahhoz, hogy teljesítse a feladatát: a társasház működésének, gazdálkodásának a törvényességét és gazdaságosságát.
Ahhoz, hogy minden kifizetett forint jogosságát ellenőrizni tudja, nyilván meg kell néznie minden kifizetést, hogy mi alapján történt, és mire fizették ki, az adott munkát valóban elvégezték-e stb.
Ezt meg nyilván nem lehet a közgyűlés előtti napon elvégezni, a működés figyelemmel kísérése egész évben folyamatos feladat... kellene legyen.
Ha igazán követni akarják a folyamatokat, a közös képviselőtől meg kellene kapniuk email-ben vagy a valóságban a társasház folyószámlájának havi bankszámla kivonatát, és a kifizetésekhez tartozó számlák másolatait.
Hogy a végén mit hova könyvelnek el, az már csak a ráadás, nem is biztos, hogy egy számvizsgálónak megválasztott egy-három stb. lakónak értenie kell ilyen mélységig a könyvelési költségnemekhez.
Lényeg, hogy ne legyen kifizetés el nem végzett munka, vagy nem teljesített szolgáltatás után, a munkák megfelelő minőségben legyenek elvégezve, és mindez az előző közgyűlésen elfogadott tervezet szerint történjen, a váratlan kiadásokat meg még alaposabban meg kell nézni, hogy jogosak voltak-e, és a társasházi közgyűlést tájékoztatni erről.
Az a módszer, ha a közös képviselő csak a közgyűlés előtt ömleszti oda a cuccot, számlákat a számvizsgáló bizottság elé, nem hiszem, hogy túl hatékony lenne, a pénzmozgások év közben folyamatosan kísérhetők figyelemmel a legkönnyebben, leghatékonyabban.
Az előző témához kapcsolódóan (is) van egy kérdésem a Számvizsgáló Bizottság tényleges szerepéről:
Az éves Beszámoló ellenőrzésénél a közös képviselő által átadott könyvelést a számvizsgálóknak teljes egészében kötelességük minden részletében megvizsgálni?
Vagy a feladatuk kimerül annyiban, hogy szúrópróbaszerűen megnéznek pl. egy-egy költségnem sort és hozzánézik a számlákat is?
Vagy ezt az egyes házakban meglévő SzMSz alapján végzik?
A számvizsgálók pontos feladatkörének meghatározását nem találtam ilyen konkrétan a társasházi törvényben. (51. §)
"20740 kozépső sorában írta hogy a szervezeti műkődési szabályzatban meghatározva "
.
""a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenkéntés a közös költség megosztásának a szervezeti-működési szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban, ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében""
.
1. Ez a rész szerintem a költségviselők személye (csoportjai) szerinti bontást jelenti, vagyis erre vonatkozik:
"a közös költség megosztásának a szervezeti-működési szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban"
(Magyarul: hogyan osztódik fel a közösköltség a tulajdopnosok között, az alapító okirat, illetve a szervezeti-működési szabályzat szerint)
.
2. Ez a költségnemenkénti bontást:
"a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként"
.
A költségnemek:
- Anyagköltség, - igénybe vett szolgáltatások értéke, - egyéb szolg.értéke, - bérköltség, - személyi jellegü kifizetések, - bérjárulékok, - értékcsökkenési leirás, - aktivált saját teljesitményel értéke, - költségnem átveztési számla.
.
3. Ez pedig a fentieken belüli további részletezésre vonatkozik:
"ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében"
.
Ahol az elvégzett munkák részletezése nyilván a karbantartásokra és a felújításokra vonatkozik, az üzemeltetési kiadásoknál pedig értelemszerűen lehet közös áram összesen adott évre, szemátszállítás ugyanígy, gondnok vállalkozási díja, házkezelő/közösképviselő éves díja stb.
* * * * * *
Na most az 1. pontot másként nem tudom értelmezni, csak úgy, hogy fel kell tüntetni egy pontban, hogy az egyes tulajdonosok (vagy tulajdonos csoportok) az előző év kiadásaiból mennyit viseltek a közösköltség viselésének szabályai szerint, illetve mennyit fognak viselni a következő évre tervezett kiadásokból ugyanígy.
Ez gyakorlatilag a közösköltség ismertetése lakók (egyénileg vagy azonos tulajdoni hányadok össz. csoportosításban) szerint.
.
A 2. pont az szerintem egyértelműen egy összesített csoportosítás, úgy mint például
anyagköltség volt ennyi összesen, bérköltség volt ennyi stb. (tervezetnél meg ugyanez a jövőre vonatkoztatva).
.
A 3. pont pedig részletezi a dolgokat, ebből derül ki, hogy mennyi volt az éves közös áram kiadás, vagy éppen mennyibe került a kapu újraüvegezése, stb.
20740 kozépső sorában írta hogy a szervezeti műkődési szabályzatban meghatározva szerintem a közgyülés írja a szabályzatot ha mégse MajorDomus ki fog javítani ha nem javít ki és nincs most bernne az amit te akarsz a következő közgyűlésen indíthatsz "harcot" azért írtam harcot mert minálunki az van és ezélrt nem jjárok ÉVTIZEDEK ÓTA
48. § (1) * A számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján a közös képviselő, illetve az intézőbizottság éves elszámolása tartalmazza:
a) a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként és a közös költség megosztásának a szervezeti-működési szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban, ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében,
Tehát a törvényi kötelezettség arra a megbontásra vonatkozik, ami alapján csoportosítani lehet a bevételeket és kiadásokat.
Pl. -Karbantartás, -Munkabér, -Villany stb. stb.
Ezeken belül az egyes konkrét tételek felsorolására nem vonatkozik a kötelezettség? Mondjuk, ha van 15 db különböző karbantartási számla ill. munka tétel, azokat már nem kell felsorolni, ugye?
(Elnézést , ha félreérthető vagyok a kérdésemmel.)
A Társasházi törvény 48. § (1)a) pontja írja elő a költségnemenkénti kiadások és bevételek kötelező felsorolását, amit a Beszámolóban ki kell mutatnia egy közös képviselőnek.
Ez egy tételes felsorolást jelent, vagy ennek csak egy kumulatív végösszegnek kell lennie, ami költségnemenként csak 1-1 szummát tartalmaz?
Törvénytelen dolgot ne javasolj. Megütheti a bokáját ha a néninél zárlatos lesz valami, vagy tűz üt ki és nem tudják áramtalanítani a lakást mert a te javaslatodra a szomszéd lezárta a villanyóra szekrényt. Ennyire már ne legyél túlbuzgó.
Mennyiben releváns, hogy a néninek milyen tartozása van? Semmilyen! A közös költségen kívül, semmilyen más szolgáltatónál lévő tartozáshoz senkinek semmi köze. Aztán meg mit ér vele a károsult ha ne'adj isten a szolgáltató valamelyik ügyintézője teljesen szabálytalanul kiadja az információt. Semmit. Attól még a néni simán továbbra is leáztatja.
Sok mindent nem tehet a szerencsétlen károsult, max a jegyzőhöz fordul birtokvédelemért - ami sajnos tojt sem ér - vagy elköltözik.
- Érdekes, ezt a villanyóra trükköt már többen is javasolták! Mi lehet ebben a hatásosság, eredmény? (A néni 76 éves)
- Melyik szervezet, hatóság kötelezheti a nénit, hogy tegye vízzáróvá (szigetelje le) a lakás azon részeit, ahonnan a leázások történnek? A lakás az eredeti retró állapotban van, a panel felújítás kivételével minden belső rész eredeti. Volt olyan erősségű leázás, hogy a beázás helyétől a harmadik szoba mennyezetéből is folyt a víz a beépített szekrénybe, felpúposodtak a tapéták. Nincs járólapos burkolás a néninél.
- Most újból megkíséreltem a biztosítóknál bejelenteni a kárt. Kiderült, hogy a ház biztosítása csak a közös tulajdonra vonatkozik. Mi tartozik a közös tulajdonba? Főfalak, közös használatú helyiségek, lift, de például a nyílászárók? (az ablakokra gondolok, és a lépcsőházi bejárati ajtóra, belső falakra)
A lakásunk biztosításáról kiderült, hogy csak a vagyontárgyakra vonatkozik, így a belső falakra-falburkolatokra, festésre nem vonatkozik. A közös képviselet korábban úgy tájékoztatott, hogy "teljes körű" a biztosítás, ezért csak a vagyontárgyainkra kötöttük meg a saját biztosításunkat.
Például tűz esetén, amikor egy panellakás teljesen kiég, melyik biztosító, és milyen kárt térít?!!!
Ezt sokan félre értelmezik, de itt az ideje, hogy biztosítót váltsanak, vagy kiegészítsék a meglévő biztosításukat illetve felülvizsgálják a biztosítóknál a szerződéseiket, most mi kiterjesztettük a teljes lakásra. (Nem vagyok alkusz!)
1. a néninek holtig tartó haszonélvezeti joga van bejegyezve a tulajdoni lapra,
2. a három gyerek között 1/3, 1/3, 1/3 részben mint tulajdonosok van elosztva az ingatlan, a három gyerek (jó középkorúak) lakcímük részben ismert, de egyiknek gondozotti lakcím van megadva, másik ugyan ide van bejelentve de címe ismeretlen mert mint említettem külföldön él életvitelszerűen. A harmadik címe ismert, mozgássérült és nem beszél a nénivel, állítólag nehéz vele szót érteni.
3. van egy jelzálog bejegyzés az ingatlanra közel egy millió forint erejéig a Szoc. és Gyermek. Véd. Főig. mint jogosult részére , 2017-től, majd 2022 ig térítési díj nem fizetése címen. (ez a gondnokolt egyik gyermek térítési díjhátraléka)
Szombaton este fél tízkor ismét, már hetedszer is újból leáztatott a néni.
Csengetésre, kopogásra, nem adott életjelet a néni, így hívtam a segélykérő telefonszámát. Mentő, Tűzoltó, Rendőr érkezett a helyszínre.
Nem nyitott ajtót a néni, így a tűzoltók bekopogtak. Arra hivatkozott, hogy elaludt. Folyt a víz mindenhol.
Egyenlőre ennyi, most leveleket fogalmazok, de ennek ellenére szívesen veszem a további segítő tanácsokat.
A rendőrség addig nem száll ki amig vér nem folyik.
Csak rugdosd a közös képviselőt. Eleve fizet e közös költséget? Úgye nem tulajdonos,nem kellene. Nézd meg a lakás tulajdoni lapját. Azon rajta van a tulajdonosok elérhetősége. Nem hiszem el hogy a közös képviselőnek nincs kapcsolata a fiaival,legalább egyikükkel. Nézd meg a társasházi beszámolót,tartozik e a néni?
A biztosításodat mondd fel, még a hónap végéig megteheted és köss másikat, de kegészítő vízkár biztosítással!
.
De először a néni státuszát derítsd ki. Haszonélvező?
Köszönöm szépen, hogy foglalkoztok a problémámmal, már az is jól esik, hogy egyáltalán mint Emberek, kommunikálunk.
Sajnos ma kevéssé jellemző a lojalitás.
Tetézve a bajt, a néni egy hete befogadott egy hajléktalant, aki bakancsban hajnalban, késő este, de akár az éjszaka közepén vigyáz menetben közlekedik a hálószoba felett, fel s alá. A Párom már teljesen kikészült, ezzel együtt persze az én vérnyomásom is az egekbe szökött. Mindketten nyugdíjasok vagyunk, és egyenlőre kiszolgáltatott helyzetbe kerültünk.
Tudom, hogy máshol is előfordul hasonló kiszolgáltatott szituáció, de Ti rendelkeztek a legnagyobb tapasztalattal ezen a területen, ezért is fordultam hozzátok tanácsért, hátha valakinél előfordult hasonló szituáció.
Köszönöm szépen a megértést és a segítő hozzászólásokat.
"A jegyzőtől korábban már kértem birtokvédelmi eljárást (2021.), de akkor a Covid járványra tekintettel nem történt bejárás, a veszélyhelyzetet figyelmen kívül hagyva, elutasított a jegyző.
Egy hete újból leáztatott a a hölgy, most mitévő legyek?"
.
Szerintem már nincs covid-járvány... bár a tömeges bevándorlás (mijazanyám?) okozta válsághelyzet fennáll, arra lehet hivatkozni, ha akarnak.
