Ha már ilyen szívattyús téma vanm eszembe jutott egy lámának tűnő kérdés:
A radiátorokon, miért az alsó torló szelepnél illik/kell zárni, ha csökkenteni akarom a teljesítményt. (vagy máshol növelni) Elvileg tökmindegy, ha a felső radiéóátorszelepet zárom, akkor is ugyanazt érem el.
Hmmm... a fojtás csak a radiátor utánira van értelmezve szerintem. Ha a kör előtt leszűkíted a keresztmetszetet, igaz, lehet az is fojtás, de az nem a radiátorra vonatkozik, hanem a hálózatra. (Nem a radiátorra fejti ki a hatását.)
De csak szerinted !!! (szivattyú paraméteréről stb. ………… nem beszéltem, mert itt
elvi kérdésről van szó!)
Ha a szivattyú vízhozama 4bar-on pl. 40-50l/p a fogyasztás meg csak 25l/p akkor a torlónyomást kihasználva oké.
„A _zárt_ fűtési rendszerben egyenletes nyomás van, teljesen más történet.
És ideális esetben 1,5 bar.”
Ez akkor van, ha áll a szivattyú és a rendszer statikus nyomása 1.5bar.
Ha megy a szivattyú, akkor a statikus nyomás a szivattyú emelőmagasságával növekszik a nyomóágon (a szivattyú karakterisztikájának megfelelően,mert mást nem tud csinálni)a szívón meg csökken, és az emelőmagasság (nyomás) a radiátorokon(körökön) oszlik el az ellenállásuk arányában.
„Ismét, szerintem!”
Szeretem az ilyen nyilatkozatot, de szerintem minden szükséges infót megkaptál és,
ha ennek ellenére ragaszkodsz az eredeti elképzelésedhez, akkor az a Te dolgod!!!!
Ugyanúgy fog áramlani. Próbálj meg belefújni egy szívószálba (Te leszel a szivattyú), és szorítsd össze a szádtól 1 cm-re, najd a vége előtt 1 cm-rel (a 2 közti rész lesz a radiátor). Ugyanaz lesz az eredmény. (nagyjából, a levegő összenyomható, kicsi változást talán el tudok képzelni, a víznél viszont ez sincs)
Elindul a szivattyúnál a víz 4 bar-ral, az első lyuknál pisil, a következő lyuknál már 3,8 bar a nyomás, pisil, következőnél 3,5 bar, és így tovább. A _zárt_ fűtési rendszerben egyenletes nyomás van, teljesen más történet. És ideális esetben 1,5 bar. Szerintem bárhol applikálnék a rendszerbe egy nyomásmárőt, ugyanaz az érték lenne. Ismét, szerintem!
A kérdés az volt, ha előtte vagy utána fojttok. Tehát hozzányúlok. Olyat nem kérdeztem, van-e különbség a fojtás és nem fojtás közt.
Indulj ki abból , hogy amennyiben lent van a zárás , akkor a fent beáramló víz mivel meleg , távolabb is el tud jutni a radiátorban , mert a meleg víz ritkább mint a hideg víz alatta . Alul a leghidegebb , legsűrűbb víz távozik .
Felfűtéskor a kezeddel tudod követni a radiátor felmelegedését . Folyamatosan melegedik a tetején a radiátor végéig , majd az egész felületen , ha a tömegáram jól van megválasztva .
Kérdezt meg attól aki ezzel a marhasággal megetetett.
Felül érkezik a víz ide a termoszelep kerül.
Alul távozik a víz itt állítjuk be a torlószeleppel, hogy nagyjából egyformán keringjen a ház összes radiátora a helyi hőigényhez igazítva. Termoszelep nélkül kicsit finomabban, pontosabban muszáj.
1,5bar nincs háztáji rendszerben. 0,3-0,4bar és akkor nem fog susogni.
Nem kell túlgondolni.
Mi a gond egyébként maiért ez felmerült nálad? Vagy csak unatkozol?
Én azt vettem észre, hogy ha minimális levegő is van a rendszerben, a felsővel szinte teljesen elzárva, hangos lesz. Az alsóhoz nem jutnak el a buborékok, ezért ott nem lesz hangja. De nyilván nem kéne levegőnek lennie sehol.
A lyuggatás nem jó példa, ott esik a nyomás, azért pisil kisebbet a későbbi lyuk.
Az áramlást, ahogy írtam, emésztenem kell. :) Abban megegyeztünk (szerintem), hogy ha előtte, ha utána zárok rajta, az átáramlott vízmennyiség ugyanannyi. A nyomás ugyanannyi. Most hirtelen nincs előttem, hogy ha a mennyiség és a nyomás is megegyezik, változna a víz útja a csatornákban. Totál ex-has, megérkezik a víz 1 m/s sebességgel, 1,5 baros nyomással, szerintem ugyanúgy közlekedik, ha az elején állítottam be a sebességeset, ha a végén
De nem zárom ki, csak még nem látom magam előtt :)
Mivel a folyadék összenyomhatatlan, nincs ilyen, hogy ha az előremenőt zárom, nem jut be, ha az elmenőt zárom, akkor nem jut ki (de bejut) a melegvíz. Ahogy Kapocska irja. Ugyanannyi melegvíz fog átáramlani ugyanannyi idő alatt Éppen ezért kérdeztem.
Igen, lesz egy határ, ami alá ha lemegyünk, a kazán le-le fog kapcsolni. Ilyenkor -gyakorlati szempont alapján- egy fél fordulatot ajánlatos vissza nyitni a torlókon. Tehát a túlzott folytás nem ajánlatos, mert az a működés rovására megy. A rosszul beállított -teljesen nyitott- torlók pedig gazdaságtalan működést eredményeznek.
Határeseten sosem hagyjuk, mert akkor instabillá válik a rendszer.
Eleve felfűtött állapotban állítgatjuk a torlókat. De hidegen is jól -hallkan, surrogás nélkül- kell működnie.
„figyelembe véve az egész fűtés rendszert, azaz az összes radiátort- hogy az átfolyás a lehető legkisebb mértékű legyen, de a cirkuláció még stabilan fennmaradjon.”
A figyelemnek nem erre kell összpontosulnia ,hanem a különböző helyiségek és a különböző méretű radiátorokon
olyan legyen a megtermelt hőmennyiség elosztása,hogy kb. egyenletesen melegedjenek (némi
hőmérséklet különbség lehet az elvárásoknak megfelelően)a helyiségek.
Szerintem bárhol torlaszolom el, az átfolyást csökkentem. Ha az elmenőn zárok, akkor sem jut be több melegvíz a radiátorba, csak amennyi a túloldalon kifolyik. Akkor meg mindegy, melyik oldalon felezem a keresztmetszetet.
