Keresés

Részletes keresés

Cracowius Creative Commons License 2021.01.04 0 0 6009

lásd 5999 további képek a kostolaci római military headquarterről

 

Előzmény: staubach (6007)
Cracowius Creative Commons License 2021.01.04 0 0 6008

lásd 5999

 

képek a most Szerbiában, Kostolac, feltárt római katonai főhadiszállásról (roman military headquarter), letöltött képek, ot nem voltam

 

 

 

Előzmény: staubach (6007)
staubach Creative Commons License 2021.01.04 0 0 6007

Rubicon online ( egy jó leírás a legio tábor építéséről ): A castrumtól a limesig. Római erődépítészet

Szerző: Borhy László

Vajon miképpen emelkedhetett fel, arathatott győzelmet a görögség felett és lehetett viszonylag rövid időn belül az egész Mediterráneum ura egy olyan kis közép-itáliai városállam, mint Róma? – tette fel a kérdést Historiai című munkájában Polübiosz. A görög történetíró, aki a püdnai csata után túszként került Rómába, a magyarázatot nem a római hadseregnek a görögökétől semmiben sem különböző edzettségében vagy harcra termettségében vélte megtalálni, hanem abban, hogy a rómaiak mindig, mindenütt és minden körülmények közepette ugyanannak a rendnek megfelelően készítették el katonai táborukat.

Polübiosz Rómában élve, a rómaiakat görög szemmel nézve írta le a Scipio Africanus kíséretében személyesen is megismert római erődépítészeti szokásokat, s úgy vélte, hogy „aki ezt megértette, a legfontosabb és legtanulságosabb dolgok egyikét ismerte meg”. Összehasonlítva a görög és a római táborverési szokásokat, megállapítja:

”a görögök táborveréskor azt tartják a legfontosabbnak, hogy a természettől védett helyet válasszanak. Részben azért, hogy ne kelljen árkot ásniuk, részben azért, mert a mesterségesen készített táborerődítésben nem bíznak úgy, mint a természet nyújtotta védelemben.”

Ezzel szemben a rómaiak az

”árokásás fáradalmait és mindazt, ami ezzel együtt jár, szívesen vállalják az áttekinthetőség kedvéért és azért, hogy a tábor alaprajza mindig egységes, állandó és mindenki számára ismert legyen. [...] A rómaiak ugyanis egységes és egyszerű rendszer szerint helyezik el csapataikat, és ezt alkalmazzák mindenütt és mindenhol.”

A tábor elkészítésének generációról generációra hagyományozódó, szinte ösztönök szintjére fejlesztett gyakorlata a Kr. u. 2. században élt földmérő-szakíró, Hyginus Gromaticus táborépítészeti kézikönyvének (De munitionibus castrorum) tanúsága szerint mintegy 350 évvel Polübiosz után csaknem változatlan formában fennmaradt. Hogyan is nézett ki és milyen elvek szerint épült az a római tábor, amely kivívta a görög történetíró elismerő csodálatát?

A legiós tábor anatómiája
A köztársaságkori és kora császárkori erődépítészetre azonos ismérvek jellemzők. Mindenekelőtt meg kell különböztetni a hadjáratok során, akár napról napra is újból felállított nyári vagy menettáborokat (castra aestiva), illetve a hosszabb időn át szállásként szolgáló téli táborokat (castra hiberna). A császárkor 2. évszázadáig ezeket a táborokat fa- és földkonstrukció jellemezte, kőből legfeljebb a táborkapuk épültek.

A táborhely elfoglalása és kiépítése a következőképpen történt. Amikor a sereg esti vagy téli szálláshelyére érkezett, a legio parancsnoka és a tribunusok meghatározták azt a központi helyet, ahol a parancsnoki sátor állni fog, és amely kiindulópontja (origo) lesz a szabályos elrendezésű tábor kimérésének. A tábor kimérése egy földmérő eszköz (groma) segítségével történt, amely földbe szúrható állványra excentrikusan rögzített egyenlő szárú, derékszögű fakeretből, valamint a fakeret sarkain madzagokon lógó összesen négy függőónból állt. A mérőeszköz a szabályos távolságokra leszúrt földmérőkarókról függőlegesen lelógó madzagok ”benézésével” nagy távolságokra is hajszálpontos egyenesek, illetve azokra derékszögű vonalak kitűzését tette lehetővé.

A középpont kijelölését követően meghatározták a vélt vagy valós ellenség irányát. A táborok tájolásakor ugyanis nem a fő égtájak vagy – mint például városalapítások esetében – az uralkodó szélirány figyelembevétele volt meghatározó, hanem az, hogy az ellenség támadása vagy felbukkanása melyik irányból várható. Ennek megfelelően osztották a tábor területét két nagy részre: az ellenség felé néző, ”elülső táborrész”, a praetentura (a tentum = sátor latin szóból) volt a kisebb, a hátország felé néző ”hátulsó táborrész”, a retentura pedig a nagyobb.

Az így felosztott tábor főtengelyeit két, egymást a tábor középpontjában derékszögben metsző út alkotta: az elülső és a hátulsó táborrészt elválasztó főtengelynek cardo, a táborterületet hosszirányban két egyenlő félre osztó tengelynek pedig decumanus volt a neve. Ez a két tengely határozta meg a táborbelsőt: az összes épület és minden ”alacsonyabb rendű” útvonal irányítottsága a két főtengelyhez viszonyult, és így jött létre a katonai táborokra – és katonai alapítású városokra egyaránt – jellemző derékszögű, illetve párhuzamos elrendezés. A két főtengely alkotta a tábor fő útvonalait, amelyek a 4 táborkapuhoz vezettek. A praetenturát keresztülszelő út neve a via praetoria, és erről kapta nevét az a kapu is, amelyen át az út elhagyja a tábor területét (porta praetoria). Aquincum legiotáborában például ez a ma is látható főkapu a Duna felőli (keleti) táborfal közepén, a praetentura felőli oldalon található, mivel a Duna túlsó partjáról volt várható az ellenség felbukkanása. Ugyanennek az útnak a retentura felé folytatódó része a via decumana volt, a kapu pedig a rajta áthaladó útról a porta decumana nevet kapta. Az elülső és hátulsó táborrészt elválasztó főutat via principalisnak nevezzük. Az általa metszett bal oldali táborkapu a porta principalis sinistra, a jobb oldali pedig a porta principalis dextra nevet viselte.

A főutak által határolt negyedekben kaptak helyet a szigorú rend szerint – a cohorsok és centuriák csapatszámát figyelembe véve – elhelyezett legénységi barakkok, amelyek kisebb körletekre (contubernia) voltak osztva. A via principalis alatt, a retentura felé eső részen volt a táborparancsnoki központ (principia), amely a parancsnoki és táborirodáknak (officia), a zászlószentélynek (aedes), a tábori kincstárnak (aerarium), a fogdának (carcer), valamint a – parancskihirdetés, gyülekezések stb. céljára szolgáló – csarnoknak (basilica) adott helyet. Általában a principia közelében helyezkedett el a táborparancsnok lakóépülete (praetorium). Helyetteseinek, az öt senatori rangú és az egy lovagrendi tribunusnak a lakóházai általában a via principalis másik oldalán álltak. Aquincumban a régészek a jobb oldali táborkapu közelében tárták fel a katonai tribunus házát, amelynek helyreállított romjai a mai Flórián tér területén láthatók. A tábor részét képezték még a javítóműhelyek (fabricae), az élelmiszerraktárak (horrea) és a kórház (valetudinarium). A táborok köré a külső védelem és megerősítés célját szolgáló sáncból (agger) és árokból (fossa) álló védművet (vallum) vontak.

Ugyanez a szabályos elrendezés jellemezte a kora császárkor végéig a legiotáborokon kívül az általában 500, néha 1000 fős gyalogos vagy lovas segédcsapatok (auxilia), valamint az egészen kisméretű egységek (pl. 30-40 fős ún. numeri) lényegesen kisebb alapterületű táborait, amelyeket castellumoknak nevezünk.

staubach Creative Commons License 2020.12.31 0 1 6006

Így a Saturnalia után és Ianus isten ünnepe előtt, Boldog Új évet mindenkinek! Ránk fér...

staubach Creative Commons License 2020.12.15 0 1 6005

Dromedarius.

staubach Creative Commons License 2020.12.07 0 0 6004

Ma ezt így képzelik el...

staubach Creative Commons License 2020.12.07 0 0 6003

staubach Creative Commons License 2020.12.06 0 0 6002

Haltern, Németország.

staubach Creative Commons License 2020.12.06 0 0 6001

Az eredetiről a kép.

Előzmény: staubach (6000)
staubach Creative Commons License 2020.12.06 0 0 6000

A Dura - i pajzs felépítése...

panthera nera Creative Commons License 2020.11.27 0 0 5999

Roman military headquarter unearthed

 

 

KOSTOLAC, Serbia (Reuters) - Buried under a Serbian cornfield close to a coalmine, the well-preserved remains of a Roman legion's headquarters are being excavated by archaeologists who say its rural location makes it unique.

 

Covering an estimated 3,500 square meters, the headquarters - or principium - belonged to the VII Claudia Legion. Its location was deduced in the spring during a survey.

There are over 100 recorded principiums across the territory of the Roman empire, but almost all are buried under modern cities, said Miomir Korac, lead archaeologist of digs there and at the Roman provincial capital Viminacium that the compound served.

 

"A very small number of principiums are explored completely (and) ... so we can say (preservation of) this one is unique as it is undisturbed."

 

The compound, which lies east of Belgrade and around one metre (3 ft) under the surface, had 40 rooms with heated walls, a treasury, a shrine, parade grounds and a fountain.

So far only a quarter has been explored, with excavations scheduled to resume next spring.

Inside one room, archaeologists found 120 silver coins that "must have been lost during an emergency" such as an invasion or a natural disaster, said the principium's lead archaeologist Nemanja Mrdjic.

 

"The distribution of coins from a corner to the door, ... suggests they (coins) spilled while someone was fleeing."

 

The VII Claudia Legion was active between 2nd and 5th centuries AD, and its walled camp and principium were separated from the rest of Viminacium, which had its own fortifications.

panthera nera Creative Commons License 2020.11.27 0 0 5998

?

Előzmény: panthera nera (5993)
Johny Matska Creative Commons License 2020.11.27 0 0 5997

?

Előzmény: panthera nera (5993)
staubach Creative Commons License 2020.11.19 0 0 5996

II. - III. századi állapot.

staubach Creative Commons License 2020.11.19 0 0 5995

Osprey.

Előzmény: staubach (5994)
staubach Creative Commons License 2020.11.19 0 0 5994

Pár köztársasági legionarius ábrázolás.

panthera nera Creative Commons License 2020.11.06 0 0 5993

"Póczy könyve a kontiunitás elméletét szorgalmazza, nem mindenki osztja ezt, de egyébként mind jó könyvek,"

 

 

Nagyjából én is igy gondolom. De érdekelnének azok az érvek mik Póczyt alátámasztják illetve cáfolják?

 

 

Amit én gondolok erről:

 

Kontinuitás illetve kipusztulás illetve mérgezett egér elméletek a legkülönbözőbb társadalmakban.

 

Erre a xx. századi történelem viharai amelyek szemünk előtt játszódnak, de a jól dokumentált mult is utmutatást ad.

 

Soha nem tapasztaltunk teljes lakosságcserét.

 

Ott van bennünk a szülőföldhoz való ragaszkodás még akkor is ha valakinek például Sziciliába kell menekülnie. 

 

Néhány példa:

 

1. háborus válságok hatása

 

a jelenlegi elhuzodo háborus válság miatt Sziriábol és Pakisztánbol megindult a tömeges elvándorlás, mindennek ellenére mág mindig 16 millió Pakisztánban 216 millió fő még mindig maradt.

 

2. népirtások

 

Fejlett technikai módszerekkel való emberirtás után Magyarországon még mindig él 90 000 magát vallásos zsidónak definiáló ember aki aktiv tagja a zsidó közösségnek a nem vallásos zsidóság nincs nyiván tartva de legalább még egyszer ennyi. Mégsem vezetett sem kipustuláshoz sem teljes kivándorláshoz.

 

Ancinet holokausztról a KM-ben nem tududnk!

 

Teljes népirtásról egyedül az Izrael stele számol be Merneptah fáraótól. de tudjuk hogy ez nem igaz, hiszen ha a fáraó a teljes zsidóságot kirtja, mi maradna akkor a holokauszt idejére?

 

3. járványok

 

A világtörténelem eddigi legsulyosabb járványa a pestis nyugaton 33%-al, keleten 18%áal végzett ennél jelentősebb halálos járványról aladdig nem tudunk, mégis a többég életben és helyben maradt.

 

 

Konluzió:

 

Az adott terület lakossága mindig a helyben lakó ősök sorának és az időről időre bevándorló népeknek az együttes leszármatzottja.

 

Előzmény: staubach (5982)
panthera nera Creative Commons License 2020.11.05 0 0 5992

A classic latin lehet hogy tökéletes, de az angolja az tutti nem "native". :))

Előzmény: Theorista (5987)
staubach Creative Commons License 2020.11.05 0 0 5991

akkor nem ugyan azt láttuk....mellesleg ott voltam forgatáson, mint római katona és beszélgettem is a latin tanárral...

Előzmény: Theorista (5990)
Theorista Creative Commons License 2020.11.05 0 0 5990

Nem kritizál, éppen ellenkezőleg! Nagyon jónak tartja, hogy a klasszikus latint használják, és stiláris apróságoknak is örült. Persze van néhány kisebb dolog, amit meg lehet említeni, de ezekkel együtt is kiválónak tartja a sorozat latinját.

Előzmény: staubach (5988)
staubach Creative Commons License 2020.11.05 0 0 5989

Inkább, egy kis örtorony keresztmetszeti kép...

staubach Creative Commons License 2020.11.05 0 0 5988

Van olyan, amit ne kritizálna valaki? Csak kérdezem....Egyébként, a filmben hallható germán nyelvként beszélt, mai németet is kritizálták.

Előzmény: Theorista (5987)
Theorista Creative Commons License 2020.11.05 0 0 5987

Egy szicíliai római nyelvész videója az új barbáros filmsorozatban használt klasszikus latint érintően. 

 

https://www.youtube.com/watch?v=YlggQMFPjKw&ab_channel=Metatron 

gyorskeresés00 Creative Commons License 2020.11.02 0 0 5986

A rómaiak tanulékonyak voltak a haditechnika és taktika terén is - ezt bizonyította Scipio Zamánál, amikor saját módszerével verte szét a Hannibal vezette kartágói sereget, biztosítva a győzelmet a Mediterráneum középső és nyugati része fölött. Elemzés:

 

http://www.kazivilaga.com/blog/2020/10/19/588/

 

staubach Creative Commons License 2020.11.02 0 0 5985

 Museum of Roman Civilization (Museo della Civiltà Romana) Nekem van egy ott kapható poszterem bekeretezve, a falon, ennek a terepasztalnak a belvárosi részével...

staubach Creative Commons License 2020.10.29 0 0 5984

normandiai...

Előzmény: staubach (5983)
staubach Creative Commons License 2020.10.29 0 1 5983

A római "Normandiai partraszállás"......

staubach Creative Commons License 2020.10.29 0 0 5982

Visy zsolthoz személyesen is volt szerencsém, Póczy könyve a kontiunitás elméletét szorgalmazza, nem mindenki osztja ezt, de egyébként mind jó könyvek, a romaikor portálon sok jó cikk van, mindenről, ami római, és nem beszéltünk még a külföldi honlapokról...

Előzmény: staubach (5981)
staubach Creative Commons License 2020.10.29 0 0 5981

Mint korábban írtam, nem ez a konkrét korszakom. Ha eredeti forrás kell, ilyeneket hirtelen nem tudnék, Vegetius sem kifejezetten Pannoniáról írt, mint katonai szakíró. Késő koros itt majd válaszol...De Póczy klára könyvét tudom ajánlani, Aquincum címmel, de itt a neten, több cikk és tanulmány is van ebben a témakörben. pl.: romaikor.hu, , Tóth I. : A rómaiak magyarországon, Visy Zsolt: A római limes magyarországon, stb... ezekben a könyvekben, honlapokon, szó van Pannonia történetéről, és van sok felhasznált irodalom is!

Előzmény: Johny Matska (5980)
Johny Matska Creative Commons License 2020.10.27 0 0 5980

Az 5. századból milyen forrással rendelkezünk a római katonák kivonásáról Pannoniából és ezek mit tartalmaznak?

Előzmény: staubach (5979)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!