Lenne egy erősen műszaki jellegű kérdésem, szeretném kérni a hozzáértők megtisztelő segítségét a válaszadásban:
A Franciavágás-Városlőd vasút gördülőállományánál említ a leírás zsámolyos-villás rönkszállító truck kocsikat.
Az alábbi fotó Mesztegnyőről való (kisvasut.hu), ilyen kocsikról lenne szó, mint "truck"?
Illetve lehetséges-e, hogy a forgózsámolyként funkcionáló két darab kéttengelyes kocsi egykor saját jogon méterfa szállító kocsinak készült, és csak később alakították át őket dupla elrendezésben hosszabb rönkök szállítására?
Azt meg kell hagyni, hogy olvasni se mindig tud. A Városlőd-Franciavágás vonalnál belezavarodott, hogy akkor most 600, vagy 760 mm volt-e a nyomtáv. És csakis kizárólag abból tud táplálkozni, ami fent van a neten és szabadon elérhető. Utána megáll a tudomány.
"önvezető járművekkel ellentétben itt nincs biztonsági kockázata, hogy kezdetleges verziót rászabadítják a közösségre, hogy használják és majd tanul"
De bizony, hogy van kockázata! Nem terhelném tovább a topicot ezzel a témával, úgyhogy csak katt a lenti linkre. Oké, elenyésző a mennyiség ahhoz képest, amennyien használnak chatbotokat, de ezek csak a szélsőséges esetek, nem tartalmazzák azokat a szituációkat, amikor emberek maguknak vagy másoknak okoznak dologi vagy vagyoni kárt, vagy különböző súlyosságú, de halált nem okozó egészségkárosodást.
Hiába van leírva, hogy a gép tévedhet, ha egyszer azt állítja (tévedésből), hogy a rossz válasz a jó, akkor mindig lesz egy olyan réteg, aki eszerint fog cselekedni. Ha ráadásul elkezdi terjeszteni a rossz választ, akkor már könnyebben lesznek követői is, hiszen ember mondja, nem a gép (a forráskritika meg nagyon-nagyon sok embernek nem megy).
Az biztos, hogy alaposan ellenőrizni kell az állításait, de oda is van írva, hogy tévedhet, ellenőrizd, amit eléd tár.
Hosszú oldalakon fejtegette, hogy miért gondolja azt, amit. Hozott fel érveket bőven pro és kontra egyaránt. Összevetette mindkettőt MÁVAG, Krauss, Maffei, Jung típusokkal is, majd szisztematikusan zárta ki a "biztos, hogy nem" verziókat.
A messze lévő mozdony pont ugyanúgy néz ki, mint a csehországi Kolinban készült replika ugyanígy szemből.
A közeli fotón látható két csatlós O&K-ra vonatkozó állításánál már vakartam a fejem, mert nem hittem neki, hogy az ekkora lett volna, de végül be kellett lássam, hogy igaza lehet. Kb. ugyanez a típus, legfeljebb más évjárat, futott annak idején a Vértesben is Szárligettől.
Folyamatosan tanul, azért is van kiengedve a nagyközönség elé, Google fordító is mikor elindult akkor nagyon pontatlan volt, és mára már egész jól használható lett még magyarra is fordít bármilyen nyelvről tűrhetően, nem irodalmi szinten, de megérted, hogy miről szól az írás. AI chatbotok is ilyenek, önvezető járművekkel ellentétben itt nincs biztonsági kockázata, hogy kezdetleges verziót rászabadítják a közösségre, hogy használják és majd tanul, önvezető járműveknél meg csak akkor szabad kiengedni élesben, ha már biztosan működik,
"Viszont ha elmagyarázod az AI-nak, később már tudni fogja."
Amíg nem jön valaki más, aki elmagyarázza neki, hogy az mégsem úgy van. Innentől mi lesz a következő lépés? A harmadik embernek melyik verziót fogja mondani? A régit? Az újat? Vagy a kettő összegéből kitalál egy harmadik mesét? A harmadik kérdező meg elhiszi, és elkezdi terjeszteni, mint tényt, hiszen a dzsípiti mondta, tehát biztos úgy van és igaz.
Jó dolog ez az AI vicces cicás képek meg ghibli-rajzok létrehozására, de körülbelül itt meg is húzhatjuk a határt (már ami a nyilvánosan elérhető verziókat illeti, egyébként valószínűleg nem véletlenül vannak ennyire "lebutítva").
ebben hasonlít a legtöbb emberre főleg ha politikus, vagy csak már közepesen illuminált állapotban van a baráti sörözésnél. Azt semmi esetre sem fogja beismerni, hogy tévedett vagy fingja nincs róla, próbál mismásolni, meg terelni. Viszont ha elmagyarázod az AI-nak, később már tudni fogja.
Ráeresztettem a mesterséges intelligenciát (mivel saját természetes nem volt) a kisvasut.hu Városlőd-Franciavágás erdei vasút fotóarchívumában szereplő két városlődi gőzmozdonyra, hogy azonosítsa.
„Elmondása” szerint hozzáfér a korabeli gyártók katalógusaihoz is. Az alábbiakat találta:
Mindkettő természetesen 760 mm nyomtávra saccolva.
Az AI nyilván tévedhet, várom az észrevételeket, ha felmerülnek.
Távoli, borzasztóan rossz minőségű fotó (talán Városlőd rakodónál?):
O&K 0-6-0WT, “Mh” / “n” / “Bt” változat, 50-70 lóerő, 6000–7200 közötti gyári szám (1908–1918 közötti gyártási idő)
Közeli fotó kiránduló arisztokráciával/nagypolgársággal:
O&K 0-4-0WT “Bn2w” típus, kb. 45 lóerő (1903–1914 közötti gyártási idő)
nekem régi (1960?) Bükktérképen jelölve is van a hór-völgyi répáshutai buszjárat.
"betonkorlátok vannak itt-ott az út mentén": ilyen van még a rég lezárt Jávorkút-Nagymező és a szintén lezárt Ómassa-Bánkút (1-espálya alja) úton is. sosem bontották el (csak részben elporladtak). Viszont a Hór völgy bejáratánál ott egy "nemzeti park fokozottan védett terület, belépés csak engedéllyel" tábla
off: A Hór völgyi (egyébként nagyon szép), kavicsos, saras erdei út például számozott autóútnak van minősítve és behajthatsz végig. Igaz, hogy egy alacsonyabb építésű kocsival fennakadsz az első kanyarban a köveken, patakmedren de ha magasabb építésű kocsival simán végig tud menni akár Répáshuta akár Bükkszentkereszt felé.
Furcsa, hogy az útdíjas Olasz kapui utat miért nem terjesztik ki Bánkútig. Naponta kb 10 autó aki behajt oda, nem menne tönkre Nagymező ettől, viszont aki idősebb vagy kisgyerekes az díjfizetés ellenében fel tudna menni sőt át is tudna menni sokkal gyorsabban a bükkön, mint most felesleges kanyargással 25 km-t kerülve.
Az elmúlt kb. 15-16 hozzászólásban elolvashattuk, hogy a Lillafüredi kisvasút végétől (Garadna ??) autóval átmenni a Szilvásváradi kisvasútig, az elmúlt 60 évben sok különböző módon lehetett.
Hol engedéllyel.
Hol engedély nélkül.
Hol ezen az úton engedéllyel de a másikon nem.
Hol fordítva.
198x-van osztrák stüszi csoportot vittem Szilvásváradra.
Kisvasúttal fel a végéig.
Ok.
Ott várt bennünket három hosszabb gumikerekes szekér.
Tizen valahány fő fért egyre.
Kettő szekeret lovak húztak.
egyet pedig traktor.
Pontosabban zetor.
Csipkéskútra mentünk fel ahol akkor a lipicai ménes volt.
A lelket kirázta a turistákból az a pár km-es út.
(most is ott van még a ménes vagy annak maradéka ,)
Nem nagyon értettem, mert odafönt a látnivaló szakembereknek tényleg érdekes.
De laikus turistáknak egyáltalán nem.
Volt fenn eszem-iszom dínom-dánom.
Azokat a vendéglátósokat sajnáltam akik ezt a sok cuccot - gondolom szekerekkel - fel hordták előttünk, nekünk, hogy a zöld fűben terítsenek számunkra.
Jávorkút a KFKI üdülője volt, kb. 1963-ban adták vissza az erdészetnek. A beutaltakat autóval vitték fel részben Miskolcról, részben Lillafüredről. Az autónak persze volt behajtási engedélye.
Bánkút hasonlóan lehetett kiszolgálva. Nem emlékszem, hogy akkoriban nagy sí-élet lehetett ott. Legalábbis nem a mai fogalmaink szerint.
Lilla-Ómassa-Bánkút utat a 80-as években lezárták, amikor megépült a Garadna mellől induló szentléleki "újút". azóta az Ómassa-Bánkút(alja) aszfaltot félig megette a természet.
Az új úton lehet felmenni autóval: Lilla -Garadna(előtt) -Szentlélek -Dédesi.elág -Bánkút úton.
ÉNyugat felől pedig a Mályinka -Dédesi.elág -Bánkút úton lehet megközelíteni Bánkutat.
Minden más le van zárva (ill. engedélyköteles).
pontosítok: "Fényes nyaki elágazás" a neve a Dédesi.elágnak. és az ad átjárás Lilla-Mályinka között.
