Miután mindenféle rendszámmal foglalkozó topic-kal találkoztam, de olyannal nem ami az 1990 előtt kiadott rendszámokkal, azok történetével foglalkozik, vettem a bátorságot, egy ilyent nyitni.
Arra kérem az ide írókat, az általuk feltett rendszámokkal kapcsolatban a lehető legtöbb információt, képet, évjáratot tegyék fel.
"Pécsen meg a 6-os úton a 199-es tábla az ottani laktanya kaput őrző kiskatona fabódéja előtt volt leszúrva.
Aki ezt a járatot járta annak csak a 6-os úton kellett végig mennie a 6-os kilométer kőtől a 199-es kilométer kőig és már meg is érkezett........................:-))"
Ez kb. 3,5-4 órás út volt oda, és ugyanannyi vissza. Jártam Pécsre jó sokat 1995-97 között szgk-val, úgy is 3 óra volt az út. Mecseknádasdnál télen nem volt könnyű.
De nem később átalakítottat hanem gyári újat amit még kiadása előtt átépítettek Roman dízel motorral (null kilométeresen) Mátyásföldön.
Ez a kettő éjjel-nappal ment, 90%-ban belföldi távolsági fuvarokba.
De szó szerint.
Egymás után kaptuk a feladatokat amik akkoriban újak voltak.
Például az egyik ilyen DIZIL-t bepörgettük Budapest és Battonya közé, az akkor újonnan épült S:O:S. gyermek falu ellátására.
Na az őrvezető se sokat aludt a laktanyában.
Jártak minden felé.
A másik olyan sűrűn járt Pécsre mint egy menetrendszerinti busz.
Ennek a másiknak a sofőrjét cukkolták a társai, hogy azért ezt a fuvart kaptak mert buta vagy és ezen az úton még Te sem tudsz eltévedni.
A dolog magyarázata, hogy a laktanyánk kapujától 100 méterre volt a 6-os 6-os km táblája leszúrva
(Osztapenkó köz)
Pécsen meg a 6-os úton a 199-es tábla az ottani laktanya kaput őrző kiskatona fabódéja előtt volt leszúrva.
Aki ezt a járatot járta annak csak a 6-os úton kellett végig mennie a 6-os kilométer kőtől a 199-es kilométer kőig és már meg is érkezett........................:-))
Ez egy kísérlet volt 1982-83 körül.
A budapesti ellátó igazgatóság kísérlete.
Egy kocsit bepörgettek naponta az említett útvonalon.
Estére visszatért.
Átült bele egy éjszakás sofőr és az elvitte valamilyen budapesti raktárba megpakolni.
- élelmezési,
- ruházati,
- elhelyezési,
- híradó,
- akármi.
Fegyver és lőszer nem.
Rakodás után behozta a laktanyába.
Lemosatta éjjel, megtankolta.
Reggel kb. 5.00-kor ébresztették az igazi sofőrt és az indult vele Pécsre.
S ez így ment nap mint nap.
a dolog magyarázata az volt, hogy 1983-ra a különböző ellátó anyagok vasúti kiszállításánál már elérte a hadsereg a 60-80%-os dézsma kárt.
Tehát a civilben is használatos anyagok, élelem, ruházat, stb. vagonok 60-80%-a már feltörve, megdézsmálva érkezett meg a címzetthez.
Ezt próbálták kivédeni azzal, hogy közvetlen ellátó járatokat indítottak több helyőrségbe.
Ezt én is így tapasztaltam, az Avia soförség "hátszeles" beosztás volt nálunk Taszáron is. Amikor ott voltam, akkor érkezett meg az új Avia,már botváltós volt. A srác feszített benne,mint két szem krumpli egy zsákban.Nálunk volt még 3 Dizil is,amik szólóban,vagy póttal járták az országot,azoknak a sofőrjei sem a laktanyában aszalódtak meg. Érdekes,hogy általában a 6 hengeres Roman motorról nem hallottam sok jót,de ezek valami jól kifogott darabok lehettek,mert igen jól mentek. Nem tudom mi lehetett a trükk,ránézésre a sima motorok voltak.
...megint OFF: ...ahogy az egyik öreg kollégám -mivel szegény már az égi országutakat járja, le merem írni a "nevét": HC-s berkekben, meg a CB hívója alapján "százfogú" Pisti mesélte a "Tahir macskáját": "ott b+ odahúztam neki a kereszt-és hosszdifizárat, és láncolás nélkül ment felfelé lassan, határozottan, mint a 424-es". :)
OFF Ez az, igen, ezt hallottam én is, de még a 320-as V10 -el (konkrétan 2232 6x4 ponyvás-pótos), na meg a "dübörgős" Rába is játszott ilyen felvontatásokban az eredeti 300 lovas V-8-as MAN motorjával (tán 832-es volt a nyerges, 842-es a platós)....
Igen, a 10 hengeres szívó, 1628-as volt a "kocogó Merci", aztán volt a 320 LE-s, amit írsz, a turbós V8-ast (OM422) pedig a képen is lévő legendás duplahúzósokba szerelték, 330 LE-vel. Ez utóbbi elment árkon-bokron, aki ilyennel dolgozott és keletre járt, hamar megtermelte magának egy Zsiguli árát. A török hegyekben leakasztott és felrángatta pl. a Tahirra a lent toporgókat, volt aki 100-200 márkát is fizetett, csak tovább tudjon menni több napos kínlódás után. A HC legjobb autói voltak a '80-as évek derekán.
Úgy tudom, a 451 és a 452 közt az volt a különbség, hogy a 451-es csak hátsókerékhajtású volt, elöl merev tengellyel, a 452 pedig a szokványos összkerekes.
Igen, az ős Buhanka, a 450 és a későbbi 452 összkerekesek voltak, a 451 pedig a csak hátsó kerekes változat, de mindegyikből volt platós, "D" betűvel. (450D, 451D, 452D).
A honvédségi AVIA sofőrködés azért volt irigyelt beosztás a többi kiskatona között mert amíg a lövészek, aknavetősök, stb. 2-3 hetente mentek ki a laktanyából addig az AVAI sofőr majd minden nap kint volt a városban.
Sok-sok katona teherautó sofőr olyan teherautóra került amelyik két év alatt se ment 100 km-t, vagy pár gyakorlatra elment a Bakonyba utána hónapokig odahaza a laktanyában szolgálatot adott szolgálat hátán.
A másik nagy előny volt, hogy a legtöbb AVIA sofőr papíron ugyan tartozott egy tiszthelyettes vagy tiszt parancsnoksága alá, de gyakorlatban igen változatos munkája volt.
Tiszteket költöztetett, élelmezési ellátó volt, ÜTI kocsi volt, ügyintézés,
Lesz OFF is: Házi módszerrel ezeknek is "be volt padozva" a platójuk (legalábbis némelyiknek), ezért fordulhatott elő, hogy nem csak hadtápos kocsiként használták (akik a szállítóknál ezt a "fordát" járták, irigyelve voltak a különféle természetbeni juttatások miatt), hanem adtak ÜTI-kocsi szolgálatot is. Ez a néhai KLKF-en (most épp nem tudom mi a neve, de az intézmény még megvan Szentendrén, és amikor véletlen hévpótlózom, mindig nosztalgiával nézem az objektumot) azt jelentette, hogy az izbégi bázis (valljuk be, a tán már szabad), azaz lőszerraktár őrségváltását, ellenőrzését stb. az ÜTI-kocsival oldották meg. Az őrszobáig betonút volt, nem okozhatott gondot. ... Volt Izbégen egy "báziskocsi" is, ami főként a napi élelmezést oldotta meg, meg ha ki kellett menni a lőtérre, javítani, karbantartani, oda vitt ki a bázisra beosztott embereket. Ez-a lőtéri terepviszonyok ellenére-, akkor mikor én voltam sorállományú- egy ZIL 130-as volt. Pontosabban 130-G. ...az ottani, állandó bázissofőr irigyelve is volt, mert kicsi volt a létszám, egymaga volt egy szobában, és amikor végetért a napi feladat, beült az ezerkettes Ladájába a bázis előtt, és hazament, esetenként hazavitte a bázispk-t is. Majd reggel 5:30-ra visszatért, átült a ZIL-be, lement a reggeliért, aztán 13 óra körül az ebéd+vacsoráért...
