Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
És ugye azért kellett nagyon a cluster muníció, mert a GPS nem megy csak az inerciális navigáció, így pedig csak a területre ható fegyverekkel tudnak operálni. Viszont azok nem jók kemény célok ellen.
Mind a két fél veszít légvédelmi rendszereket, az Ukránok kicsit többet. Csak az oroszoknak van pár ezer, és még gyártják is. Az ukránoknak meg kb egy tucat maradt ami még használható.
De ők úgy indítanak hogy a radar horizont alatt repülnek a fronttól nagyon távol, aztán csinálnak egy gyors felkapaszkodást, indítanak majd zuhanórepülés, és iszkolnak el. De még így is heti 1-2 gépet elvesztenek.
Az R-37M az nem jó alacsonyan repülő vadászgép ellen. A földzaj meg a nagy manőverező képesség együtt az túl sok neki.
Pont azért várják már az F-16 ot mint a messiást mert alig van már repülőgépük.
Ez elméletben szépen hangzik, de közben meg az öreg Szuhojaik JDAM-oznak és Storm Shadow/Scalp-ot indítanak, azok is még két év után is megvannak. Ahhoz képest, hogy papíron 4x,5x akkora az orosz légierő, ez nem túl szép eredmény. És elvileg jönnek az F-16-osok, amik nyilván nem lesznek game changer-ek (legalábbis úgy nem, ha havonta pár darabként jön be a beígért ~80), de tovább nehezítik az oroszok helyzetét. Valahogy a légvédelem sem muzsikál annyira jól, Sz-400 komplexum ment nemrég a levesbe, mely láthatólag aktív volt és 3-4 rakétát indított, mielőtt szétverte volna az ATACMS cluster töltet.
Nagyjából olyan messze lát mint amennyi az R-37M hatótávja. Szóval ha meglát egy repülőt, akkor rögtön fordulni kell mert az R-37M túl kicsi neki hogy lássa és ki kell kerülni a hatótávból.
De elöl hátul vak 60 fokban. Ha onnan jön a rakéta akkor annyi.
Ha megnézed a térképet Ukrajnának egyetlen egy olyan pontja sincs ahol biztonságban lenne az R-37M-től. Szóval előbb utóbb elkapják. Vagy pedig Romániában marad de akkor meg túl távol van hogy érdemi haszna legyen.
Janiiiiiiiii! Ne lodits mar. Nemzetkozi jogasz, radartervezo, es eppen ami akualis. Csepelen mar ismerik a "szakertelmed" es a nagyotmondasaidat. Csak azert mert ez a net attol meg nem hazudhatod tele.
Én tisztában vagyok vele, sokkal jobban mint te barátom.
Én pl. tudok radart tervezni, és építeni, te nem. Az, hogy elolvasol pár prospektust attól nem leszel szakértő.
Kezdjük ott hogy a 0,001 m2 az csak egy kamu adat egy prospektusból, egy ideális szám, amit soha nem tud a gyakorlatban. Egy nagyon nagyon szűk irányszögből (1 fok alatt) szemből elérhető talán. Kb egy egy pillanatra. A valóság meg kb ilyen.
A lopakodó kialakítás úgy működik hogy más irányba veri vissza a radarhullámokat mint ahol a vevő van. De csak szigorúan akkor ha a gépen a radar hullám geometriailag szóródik. Ha Mie, vagy Rayleigh szóródás van, akkor semmit sem ér.
Egy kis mértékben a RAM (Radar Adsorbent Materials) is számít, de ezek egyrészt hangolt anyagok X sávra hangolva, valamint a vastagságuk sem elegendő egy méteres radar ellen.
És persze ha a radar magasabban van mint a lopakodó akkor baj van, mert vagy a gép alja veri másfele a radart vagy a teteje. Egyszerre a kettő nehezen megy aerodinamikailag. Amúgy ebben az F-117 jobb volt mint az F-22. Persze úgy is repült mint egy fürdőkád.
Szóval hacsak nem nagy magasságban repül az az F-22 és nem direktben pontosan felé, akkor az A-50U úgy 200 km távolságban már prímán észleli. A földi Nebo-M pedig pont ugyanúgy látja mint bármilyen más gépet mert a VHF radar ellen a lopakodó kialakítás semmit sem ér. Igen a P-18 ellen sem.
Az S-400 tűzvezető radarnak nem kell látnia. Egyszerűen aktív radaros rakétát indít a többi radartól kapott céladatokra, és amikor elég közel ér, akkor a saját fedélzeti radarjával az simán elvégzi a végső megközelítést és mesemmisíti a célt.
Nagyon aranyos amikor azt hiszed, hogy az ideális, gyakorlatban soha elő nem forduló esetre (pontos irány, magasság, és radar frekvencia) megadott RCS az valami univerzális érték :D
Még a radar egyenlet alapjaival sem tisztában, mert ha kiszámolnád, akkor rájönnél, hogy a 40N6 lokátora egy stealth célt olyan 5-6 km-ről tud célra vezetni.
Hogy egy szutyok A-50 meg nagy távolságon hogyan érzékelné a 0,001 m2-es célt vagy BÁRMI, arról is csak bölcsen hallgatsz. A szénné felszopott Nyebo-M felderítési távolsága a prospektus asdatok szerint 100 km táján van egy ilyen cél ellen.
Tényleg, bárki, aki ide jár. Csak ignorálja azt a sok faszságot, amit te idehánysz.
Az S-400 nak van aktív radaros rakétája. Nem kell se optika semmi. A Nebo-M vagy az A-50 által szolgáltatott céladatokkal szépen egészen közel vezetik a rakétát, ott meg a végső megközelítésben a saját aktív radarját használja. Abból a távolságból már cm hullámhosszon sem ér sokat a lopakodás. Ugyanígy lehet radar horizonton túli célokat is leszedni.
Nem a lopakodók manapság a probléma, hanem a lérak rendszerek tervezési paramétereinél kisebb és/vagy lassabb drónok, amiket a DSP kiszűr mint zajt.
Nem latom rajata a meretehez kepest nagy aerodinamikaikormanyokat es ha elfogadom azorosz lelovesi listat akkor abbol az jon jel hogy a nem manoverezo relative nagy Blimp lelovesehez ket raketa kelett neki. Sot ! A masik kistan szereplo magasan repulo celra is tobb raketat lottek ki. Nekem ebbol az dereng hogy az ilyen magassagon repulo celok ellen mar nagyon nem izmos a raketa.
Egy a jugó háborúk alatt légiharc győztes amcsi F-15 pilóta mondta, hogy hiába bőven 90% feletti az AMRAAM találati aránya, amikor az ő segge volt veszélyben egy szerb MiG-29 által, akkor kettőt is indított hiszen a rakéta nevében "missile" is benne van a hibázás "miss" lehetősége.
:o)
Nem tudom hogy az angol szójáték mennyire érthető de remélem átment a lényeg.
Az esetek nagy részében nem azért indítanak több rakétát mert az első ne lenne képes a célt leverni hanem mert biztosan/rakéta műszaki hibája esetén is/ le akarják azt verni.
Szóval próbáld meg magad egy kicsit a kezelők helyébe képzelni.
Nem latom rajata a meretehez kepest nagy aerodinamikaikormanyokat es ha elfogadom azorosz lelovesi listat akkor abbol az jon jel hogy a nem manoverezo relative nagy Blimp lelovesehez ket raketa kelett neki. Sot ! A masik kistan szereplo magasan repulo celra is tobb raketat lottek ki. Nekem ebbol az dereng hogy az ilyen magassagon repulo celok ellen mar nagyon nem izmos a raketa. De ez is csak talalgatas maganvelemeny.
