A kollégiumból egyéb okok miatt tegnap késő délután jöttem haza. Ahol le kell szállnom a buszról, ott nincs betonozott terület, helyette kavicsokkal van leszórva. Ahogy leléptem a buszról az egyik kavicsnak az élére sikerült lépnem. A jobb bokám kiment. Először nem éreztem semmit, így elindultam haza (kb. 1-1,5 km séta). Minél többet mentem, annál jobban elkezdtem érezni, hogy fáj. Mire hazaértem, fel is dagadt a bokám. Felpolcoltuk és jegelni kezdtük. A fájdalom sokat csillapodott, de a duzzanat nemigazán apadt!
Ez egyszerű ficam vagy valami súlyosabb (akár valamilyen törés) is lehet? Mit tegyek/tegyünk? Menjünk el ügyeletre vagy várjunk keddig, hogy addig hogy alakul és akkor menjünk célirányosan orvoshoz? De akkor sebészetre vagy valamelyik más szakorvoshoz?
Mivel félévnél is régebbi a topik, és a kérdező is régen jelentkezett, így vélhetően megoldódott a dolog.
Én egy olyan személy vagyok, aki orvosként, még pedig baleseti sebészként és traumatológusként, majd később néhány évig gyógytornászként is praktizáltam. Teljesen a szakmával 2012-ben hagytam fel.
1) Rátud állni és kisebb fájdalmai vannak, akkor mindenképpen elsődlegesen az érintett testrész nyugalomba helyezését (felpolcolás, jegelés) javasolnám magam is
2) Rátud ugyan állni, de nagyobb fájdalmai vannak, akkor egyfelől az előzőekben leírtakat ajánlanám, amennyiben nem megoldható a mielőbbi SZTK-ba vagy kórházba való eljutás.
3) Egyáltalán rá sem tud állni, akkor pedig nincs kérdés. Rögtön a mentőszolgálat tárcsázása, akik beszállítják a kórházba.
4) Van olyan sérülés, hogy fáradásos törés. Ez a fajta sérülés a legalattomosabb, ugyanis napokig max. nagyobb terhelésekkor fáj az érintett testrész, ami pihentetés hatására teljesen elmúlik. Aztán egy fokozattal feljebb az van, amikor már a kisebb terhelés hatására is jelentkezik enyhe fájdalom, ami a terhelés mértékének növelésével egy időben növekszik, ám pihentetésre elmúlik, vagy legalább minimálisra (alig érezhetővé) válik. Ekkor már gyanakodni kellene arra, hogy akár komolyabb baj is lehet. A legtöbben viszont már csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már a pihentetés hatására sem csökken a fájdalom.
Remélem, hogy a lányod azóta már teljesen rendbe jött!
Az a helyzet, hogy ügyelet nagyon jó ötlet lehet. (Szerintem én is írtam már hasonlót.) Bár, én mint pályáját elhagyó orvos, aki korábban volt kórházi orvos is, belelátok a másik oldalba is. Sajnos a legtöbb orvosnak az ügyelet nem csak egy, hanem legtöbbször kettő (néha három) osztályt jelent. Arról nem is beszélve, hogy elég csekély esély van rá, hogy szakorvos rendel. A topiknyitó leírása szerint a sérülés inkább traumatológiai. Erre a szakterületre van sajnos az egyik legkevesebb esély, hogy van ügyeletes orvos. Sebész/balesetei sebész biztos hogy van.
Nem tudom miért vársz az orvossal? Irány az ügyelet.
Lányomnak az ínszalagszakadás pont így nézett ki es szerencséje volt, hogy nem kellett műteni. Kapsz rá gipszsínt, polcolás, jegelés.
Egyébként mikor nekem kiugrott a bokám azonnal nem fájt csak másnap, bedagadt, bevérzett, hetekig fájt. Jó nagyon a fekete nadálytő krém, árnika krém vagy az SP54 krém. Ha már később rátudsz majd állni gumizokni vagy fásli.
Ha ennyit sétáltál vele akkor aligha tört el. Ficam sem lehet, mert az úgy kezdődik, hogy egyből padlót fogsz a fájdalomtól.
Bízom benne, hogy igazad van!
Mivel látsz javulást, én a helyedben dunszt kötést raknék rá.
Vagyis vizes rongy, körbe folpack, majd száraz ruha.
A javulás sajnos enyhe túlzás! A fájdalom ugyan csökkent, de a duzzanat kb. négyötöde annak, mint ami tegnap a hazaérkezésemkor volt. Vagyis hiába jegeltük, vizes ruhával való bekötés sem használt. A felpolcolás az már más kérdés.
Ha van otthon sportkrém akkor előtte érdemes vele bekenni.
Mivel én is amatőr sportoló vagyok, így van itthon. Megpróbáltuk már tegnap ezt is. Nem túl sokat segített. Már ma is bekentük 2 alkalommal vele.
Ha rosszabbodik azonnal orvos!
Ha nem gyógyul meg hétfőre, akkor kedden orvos!
Egyre inkább úgy tűnik, hogy elkerülhetetlen lesz az orvos!
A kisebbik öcsém mesélte, hogy a közel 3 évtizedes orvosi pályafutása alatt, amit mint gyermek-traumatológus praktizált, már találkozott néhány tucat, főleg 12-18 év közti fiatallal, akik hetekig vártak (és tűrték még a fájdalmat is), hogy elmenjenek orvoshoz. Több esetbe arra gondolva, hogy nem súlyos a sérülés, majd elmúlik magától. Aztán, amikor elmentek hozzá, akkor kiderült, hogy a sérülés súlyosabb volt, mint amire gondolt ő, vagy gondoltak a szülők.
Az előbb említett rokonom 2011-ig sportorvosként is praktizált. Főleg gyerekekkel foglalkozott. Ott azért sokkal jobb ez az aárny, ami nem is meglepő.
Tisztelt topiknyitó! Én ugyan orvos vagyok, de más a specifikus szakterületem. Az egyik öcsém viszont ortopéd-traumatológus, míg a másik gyermek-traumatológus. Sajnos pl. szárkapocscsonttörés lehet. (Ez a csont a boka egyik alkotó csontja /a másik a sípcsont/)
Azt nem zárom ki, hogy a felpolcolás, a jegelés hasznos lehet. De, ha a duzzanat -és a fájdalom- nem csitul, vagyis nem múlik, akkor bizony legkésőbb kedden (de inkább előbb) látogass el a legközelebbi ügyeletre.
Az a helyzet, hogy azért csak tegnap késő délután jöttem haza, mert nálunk a suliba 2 évente megrendezésre kerül egy foci torna, ami az adott év legjelentősebb foci eseményének többé-kevésbé leképezése. Minden nevező osztály (ha szükséges, akkor akár osztályonként 2 csapat) egy-egy résztvevő országot "képvisel".
A sérülésem pedig buszról leszállásnál történt. Azt hittem egyszerű ficam, de a kérdésben leírtak kialakulása miatt kétségeim vannak.
