...vagy bármilyen más mérőórát pl. villanyfogyasztást vagy gázfogyasztást mérő órát lefotózni?
Ezt azért kérdezem, mert a vízóránkat lefényképeztem pár évvel ezelőtt, jogi ügy kezdődött a vízfogyasztással kapcsolatban, ezt a fotót is felakartam használni bizonyítékként de azt a választ kaptam, hogy ilyen digitális fotó készítési dátumát illetve a tartalmát bármikor lehet hamisítani, ezért nem veszik figyelembe.
Hát akkor kérdem most én, akkor minek javasolják nem is egy helyen a Neten, hogy a vízórádat, a villanyórádat vagy a gázórádat fotózd le mielőtt a szolgáltató embere hozzányúl ha a képet amúgy sem fogadják el bizonyítékként sehol sem a már említett okok miatt?
A szüleim nemrég hunytak el és miután elkezdtem a ház ügyes-bajos dolgait intézni rájöttem, hogy problémák vannak a vízszámlákkal és a múltbéli leolvasásokkal is.
Mivel én sohasem laktam családi házban, és ahol laktam ott is más intézte az ilyesmit, tudnátok segíteni abban, hogy milyen papírokat keressek amit az éves leolvasó töltött ki és amit apám is gondolom aláírt?
Valaki azt mondta, hogy most már valami digitális kütyüvel fotózzák le az órát de régebben papírt adtak róla.
Megtudjátok mondani, hogy melyik volt az utolsó év amikor még papírt adtak a leolvasók miután leolvasták az órát?
Végül is általánosságban igazad van, de pont az én jelen ügyemben az nem segített volna, a fotó viszont igen. Ugyanis téves leolvasásról van szó. És csak a fotó bizonyítja, hogy azon az adott napon valójában mennyi volt a vízóra állása.
Hát nagyon jó tudni, hogy két tanús nyilatkozattal egy kinyomtatott fotó közvetlen bizonyítéknak számít, sajna én csak egy tanút, a feleségemet tudom csak produkálni az én jelenben folyó esetemben, mert csak mi ketten láttuk és fényképeztük az órát az aknában a kérdéses napon, hamistanúzásra meg nem akarunk senkit se rávenni.
Ha netán odáig fejlődne a jogi ügy majd ezzel magyarázom, hogy miért csak egy tanú írta alá, és megvizsgálhatják a digitális változatát is, tehát az már 75%-os hitelessé fogja tenni a fotót. :)
De a jövőben minden szolgáltatói aktivitást két tanúval fogok megfigyelni és fotózni vagy videózni fogok.
Csak érdekesség képpen: ma guglizás közben egy megdöbbentő 2012-es TIGÁZ-os történetre bukkantam, ami rendkívül tanulságos is egy időben:
A kinyomtatott fotónak + két tanú nyilatkozatának látom értelmét, szerintem ez közvetlen bizonyíték lenne, de én pl. a kiadott lakásomban havonta lefotózom kétszer a villanyóra állását. Nyilván nem fogok mindig két tanút keríteni ehhez... Mondjuk egy vízóracserénél, ami nyolcévente egyszer van, lehet megérné, de én is csak fotóztam.
Mr. Heisenberg, köszönöm az infót a fotó nyomozó programokról, az online verzióját már én is megtaláltam egy hete és ki is próbáltam kíváncsiságból és nem talált semmi módosítást a képen, persze nem is találhatott mert nem módosítottam rajta semmit.
Tehát attól nem félek, hogy egy szakértő azt mondja, hogy manipuláltam a fotókkal.
Viszont mi a helyzet, a hagyományos hitelesítéssel amit PETYUS emlitett korábban, kinyomtatva, két tanúval hitelesítve... ennek van értelme, vagy ettől még egy fotó közvetett bizonyítéknak számítana egy bíróságon?
Kedves zseebibaba, ez a digitális aláírás valóban a 21. századba való technológia, azt nem tudtam kihámozni a törvény szövegéből, hogy melyik cég szolgáltatásait fogadják el, vagy hol található egy hivatalos lista ezekről a cégekről, de a jelen esetben ez nem is aktuális, mert a kérdéses fotót pár évvel ezelőtt készítettem és nem tudom mi jót tenne egy két éves fotó hitelességének a javításán, azt hiszem semmit. Meg ha ma fotóznák le valamit aminek a fotóját szeretném hitelessé csinálni, nem tudom, hogy mit kellene csinálnom akár a Docusign vagy más hasonló programmal. De azért köszönöm az infót, fogom tanulmányozni a jövő érdekében.
ha biztos vagy benne, hogy a képed eredeti, akkor ha másképp nem, közvetett bizonyítékként fogják értékelni. Ha pedig manipulált, akkor rá fognak jönni, és egy problémád helyett kettő lesz :-)
ELA Ha a szabadszem nem elég, vagy nem bízunk magunkban, jöhet a technika. Ha van egy gyanús képünk érdemes igénybe vennünk például a fotoforensics.com weboldalt, ami error level analysis-t hajt végre a képen. Az error level analysis vagy magyarosan hibaszint elemzés, egy képelemzői algoritmus, mely a JPEG képformátum egyik tulajdonságát használja ki. A JPEG ugyanis veszteséges tömörítési eljárást használ, ezért van az, hogy például ugyanaz a kép BMP kiterjesztésben jóval nagyobb, mint JPG-ben, hiszen veszteségesen tömörít, miközben néha alig-alig látható különbség a képek között. Viszont a JPG képeket minél többször mentjük el, annál több színt, pixelt egyszóval információt vesztünk el a képből, és a minőség is drasztikusan romlik. Átlagosan 100 konvertálás után már olyan mértékű az amortizáció, hogy a kép teljesen felismerhetetlenné válik. Ha egy képet módosítanak, akkor az újonnan felvitt réteg minden esetben jobb minőségű lesz, vagyis nagyobb hibaszinttel fog rendelkezni, mint a kép többi része. A fent linkelt weblapon ezt úgy tudjuk ellenőrizni, hogy ha feltöltünk vagy belinkelünk egy képet, akkor ahol fényesebb a kép, ott manipulálták a fotót. Az eljárásnak egyetlen óriási hátránya van: ha egy képet többször lementenek, majd feltöltenek az Internetre, akkor előbb vagy utóbb eltűnnek a hibaszintek közötti különbségek és teljesen homogén képnek fog látszódni előttünk.
EXIF adatok Ilyenkor jól jöhetnek a meta vagy EXIF adatok, melyeket akár a fenti honlapon is megtekinthetünk, a metadata menüpontot kiválasztva. Itt aztán nagyon részletes információkat kaphatunk a képről. Például azt, hogy mikor készült, milyen fényképezőgéppel, milyen záridővel, beállítással, volt-e vaku vagy sem, stb. Ami még talán érdekes lehet, hogy amikor Photoshop-pal, vagy más képszerkesztővel manipulálnak egy képet, akkor az mindig beleír még pár információt a meta adatok közé. Például, hogy hányszor mentették el a képet és legutóbb, mikor lett módosítva, néhány változat még azt is beleírja, hogy milyen műveletet hajtottak végre az adott képen. Ezeknek az EXIF vagy meta adatok egyik hátránya, hogy nagyon sok információt jelentenek és gyakorlottnak kell lenni ahhoz, hogy kihámozzuk a lényeget és ne mondjuk egy képre rögtön, hogy photoshoppolt, csak mert egyszer meg lett nyitva a Photoshop-ban, majd elmentve egy másik formátumba, esetleg csak át lett méretezve. A weboldalakon kívül vannak EXIF adatok megtekintésére szolgáló programok is, akinek esetleg az lenne ínyére, például a JPEGSnoop. Az EXIF adatok alapján történő ítélkezésnél azonban sosem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy könnyű hamisítani őket. A neten sok EXIF adatszerkesztő program található, amelyekkel könnyedén módosíthatóak, vagy akár törölhetőek az információk. Néha viszont éppen az átírt meta adatok buktatnak le képeket. Fórumokon láttam már olyan képelemzést, ami egyszerűen megállapította, hogy az a kép, akkor és ott el sem készülhetett volna, hiszen nem olyanok voltak az időjárási körülmények, na paff neki.
Mr. Heisenbeg, köszönöm a tanácsát és a biztatást, még nincs bírósági perről szó, de nem kizárt, hogy lesz, egyelőre sajnos a fogyasztóvédelem az amelyik nem fogadta el a fotót mivel a szolgáltató sem. Tehát ezért akartam megtudni, hogy mi a tutti módja egy fotó hitelesítésének ahhoz hogy egy bíróság ne kössön bele a valódiságába, való igaz, idáig csak a szolgáltató és a fogyasztóvédelem utasította el.
Én a magam részéről mint egy laikus, de valaki aki épp az igazát próbálja bizonyítani azt gondolnám, hogyha a fotó szorosan, illetve pontosan beleillik az általam előadott történetbe de viszont a szolgáltató verziója teli van foghíjjakkal és nem logikus érvelésekkel akkor egy normális döntő fórumnak nem kellene egy fotó 100%-os hitelességéhez ragaszkodni ha amúgy minden más egybe vág azzal amit mondok. De persze lehet, hogy tévedek.
Hát, köszi szépen a tanácsod, most már legalább "tudom, hogy mit nem tudok" vagy mi az amiről olyan keveset tudok és hogy milyen témában kell mélyebbre ásnom.
Ezeket én sem tudom pontosan, de az tuti, hogy papírra kinyomtatva, két tanúval hitelesítve már dokumentum jellege van. A tanúk azt igazolják, hogy a felvétel valóban akkor készült, és tényleg annyi volt az óraállás, esetleg még szövegesen is rá lehet írni a papírra.
Való igaz, hogy egy fényképet meg lehet bütykölni, de ha két tanú is tanúsítja hogy az akkor annyi volt, akkor a tanúknak büntetőjogi felelőssége van, a tanúk aláírásának pedig súlya van, amit már nehezebb figyelmen kívül hagyni.
Hát az állam lereccsent, erre a válaszra egyáltalán nem számítottam.
A kép hitelesítése alatt azt érted, hogy mivel itt digitális képről van szó, először kinyomtatni majd ugyanarra a papírra, amire a kép ki lett nyomtatva, kell oda helyezni a hitelesítendő szöveget, a két tanú adatait és azok aláírását?
Lehet a kép készítője az egyik tanú?
Közjegyző előtt kell a hitelesítést megtenni vagy az nem szükséges?
Az számít, hogy mennyi idő telik el a digitális kép készítése és a kinyomtatás és hitelesítés között?
És a tanúk valójában mit hitelesítenek, hogy
a) a fotó azon a napon, azon a helyen és arról a tárgyról készült
vagy
b) hogy a vízóra (a jelen esetben) állása valóban annyi volt azon a napon a fotókészítés pillanatában amennyit a fotón látható vízóra mutat? (tehát pl. az óra pontosan, nem tévesen volt leolvasva)
...vagy nem csak a vízórát hanem a villany vagy a gázórát?
Ezt a kérdést azért teszem fel most, mert a vízóránkat pár évvel ezelőtt lefényképeztem, közben jogi ügy lett a vízfogyasztással kapcsolatban és amikor az általam készített fotóra hivatkoztam az igazamat bizonyítva, azt a választ kaptam, hogy ezt a fotót nem vehetik figyelembe mert mind a készítési dátumát mind a tartalmát lehetséges módosítani utólag.
Tehát ha ez így van, akkor miért olvasható mindenfelé a neten, hogy pl. mielőtt a villany, gáz vagy vízszolgáltató hozzányúl a mérőórához, tanácsos fényképet készíteni a mérő óráról későbbi viták elkerülése végett.... ha esetleg bíróságra kerül a dolog akkor nagy ívben hajítják ki a fotódat mivel nem bizonyított illetve bizonyítható a hitelessége?
