Orbán: Reprivatizáljuk a közműcégeket
Index/MTI
2013. szeptember 20., péntek 08:36 |
Kapcsolódó
Egységes közműtörvény készül
Állami többség lehet az összes közműcégben
Rogán: Nonprofit közműszolgáltatás kell
(3)
Címkék
rezsicsökkentés, orbán viktor, közműszolgáltató, nonprofit
Jövő tavasszal kerülhet a parlament elé a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvényjavaslat, amelyet akár még a választás előtt elfogadhatnak a képviselők – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A kormányfő szerint a készülő törvény a rezsicsökkentésnél is nagyobb vitákat fog kiváltani a nemzetközi térben.
"Az utcán én nem látom, hogy a villamoshálózat ki lenne cserélve."
Elektromos hálózat, így már jó? Légvezetékes hálózat van, kevés helyen van kicserélve légkábeles hálózatra.
Csak csendben megsúgom, hogy Bergmann drót nincs, viszont van a Bergmann védőcső, amelybe a vezetékeket húzták be.
"A gázvezetékek teljes hálólzatát kicserélték szinte" SZINTE, de azért a vezetékhossz teljes mennyiségéhez képest ez nem döntő mennyiségű.
Felénk a településeken az utcákon készített burkolatokat, bizony nem jelképes összegekkel kellett kifizetni és nem csak a bejárót.
Amúgy, talán csak tudom, hogy felénk sem az elektromos-, sem a víz-, sem a gáz-, sem a telefonvezetékeket, sem a csatornahálózatot nem cserélték ki, habár ebben a mai világban talán előbb egy szóvivőt kellene megkérdeznem.
-"Az utcán én nem látom, hogy a villamoshálózat ki lenne cserélve."-
Asszem ez egy igazi hozzáértő megszólalása volt. Te még a Bergmann drótokat látod...csak tudnám merre jársz.
A gázvezetékek teljes hálólzatát kicserélték szinte, ebből is adódnak a komoly problémái a volt bér, most már nagy lakóközösségi épületeknek.
A vízhálózatról pedig.....fel sem tűnik ugye, hogy nincs naponta főnyomócső törés?
-"az utcákon levő burkolt utakat sem javították"-
Nem futnál neki még egyszer? De azért valamennyi igazsága vagyon, bár az én kis rezedaszagú utcácskámat 1998-ban burkolták le, még minden métere jó...és ugyan adtunk bele a korszerűsítésbe, de csak a kapu előtti kocsibeálló aszfaltozásába kellett beszállni, valami jelképes összeggel.
A telefonhálózat kiépítésekkor nem voltak központok? Ez érdekes lenne.
A rézderótok azok még megvannak. A központokban biztosan cseréltek berendezéseket. A települések között is optikai vezeték került lefektetésre, ez valóban fejlesztés. Viszont a vonalas telefonok jelentősége csökkent. A számítógépes központok modernizálása ismerve a számítógépek árainak meredek csökkenésével, nem nagy dolog. A software az más dolog, azért akkora összeget lehet elkönyvelni (egyedi igények kielégítése néven), amekkorát csak gondolnak.
A többi közmű már nem annyira egyértelmű.
Az utcán én nem látom, hogy a villamoshálózat ki lenne cserélve. Ugyanaz a vízvezeték van meg, amelyik kifizetésre került. Ugyanaz a gázvezetékek vannak, ugyanaz a csatornahálózat, ugyanaz a kábeltvhálózat, az utcákon levő burkolt utakat sem javították azóta, amióta kiépítésre kerültek a lakosok által összeadott pénzből.
A hálózatok megvannak, viszont a tulajdonosok változtak.
Nem volt se központ se hálózat semmisem. Csak a jogokat privatizálták. Azok a pénzek csak arra voltak "elegendőek" hogy hetente ne 100K ember adjon be igényt telefonra. Nem állami pénzen hanem hitelből lett kiépitve. Amióta te ezt befizetted köbö 3* 4* lecsrélődött már a rézdróton kivül minden dolog a hálózatban.
" Komoly összegeket kellett belefektetni a honi távközlésbe."
Mivel általában a közművekről van szó és a távközlés ennek egy része, én az egészről próbálok írni.
Konkrétan milyen befektetések voltak ezek?
Felénk ez úgy működött, kezdjük a távközléssel, aki telefont szeretett volna az közműfejlesztés címen egészen szép összeget fizetett be a telefontársaságnak. Ennek fejében lefektették a hálózatot. Privatizációkor a hálózat és gondolom a központ átkerült az új tulajdonoshoz. Pénzt csak néhány "jól értesült" ember kapott vissza.
Miért nem kapták vissza a befizetett pénzt a hálózatkiépítésre a többiek.
Ez így zajlott le a csatornakiépítésnél, gázhálózatnál, utcákon levő utak kiépítésénél. Mármint, hogy az állampolgár szépen befizette a kiépítés költségeit és utána ezt a kiépített struktúrát megvásárolták.
Pénzt senki nem kapott vissza.
Pedig ezek a hálózatok nem az állam pénzén kerültek kiépítésre, az érintett állampolgárok pénzt vissza nem kaptak.
A villamosiparnál bekapcsoláskor, fejlesztéskor egy bizonyos teljesítményen felül hálózatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni, habár ennek a bevezetése nem tudom konkrétan mikor történt.
Annyit tudok, hogy a "privatizáció" után korszerűsítés címén hatalmas centralizálások folytak, vagyis központokat hoztak létre, létszámleépítésekkel egybekötve. Hogy ez jó volt, vagy sem mindenki döntse el saját maga. Mennyivel lett gyorsabb az ügyintézés, a hibaelhárítás?
Igy. De miert? Mondjuk a tavközlési cégek. Annor régen miert szerezhette meg előnyöses a matav a koncessziót?
Azert mert nagyjából nem volt sehol semmi. Komoly összegeket kellett belefektetni a honi távközlésbe. Azt nem tudta nem akarta felvenni az állam hitelben.
Én arra reagálva hoztam a linket és egy idézet mondatot, melynek a lényegét sokan tagadni próbálják, miszerint a közműveket megvásárló külföldi cégek különleges kedvezményekben részesültek.
Erre egy talán a baloldal által is elfogadható prominens személy kimondta ezt a mondatot.
OFF
Amúgy meg saját meglátásom és tapasztalatom, hogy csak akkor tud valaki az élmezőnyben (piacképes) lenni, ha több helyről szedi össze a tapasztalatokat.
Ezért nem baj egyáltalán (sőt talán tejesítendő követelménynek is előírható), hogy külföldön is szerezzen tapasztalatot mielőtt végleg letelepedne van.
Az más kérdés, hogy sajnos sokan ezt kényszerűségből teszik meg.
Különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés megalapozott gyanújával feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen az MSZP az E.On magyarországi földgázüzletágának állami megvásárlása miatt, jelentette be Tóth Bertalan, a szocialista párt elnökségi tagja közölte csütörtökön az MVM épülete előtt tartott sajtótájékoztatón.
Józsa István a párt frakcióvezető-helyettese azt mondta: az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. közgyűlése csütörtökön dönt aról, hogy a 280 milliárd forintos vételár kifizetése után 65 milliárd forint tulajdonosi kölcsönt nyújt a frissen vásárolt társaságoknak, így az ügylet valójában 345 milliárd forintba kerül.
Nem ismerhetik el indokolt költségként a hálózati veszteséget a gázcégek, derült ki a szerdai közlönyből. Ez iparági szinten akár 13 milliárd forintos mínuszt is okozhat évente. Ilyen feltételek mellett többen úgy dönthetnek, inkább átadják a céget az államnak, vélhetőleg ez is volt a cél.
"Elismerte: az állam gyenge volt a közművek szabályozása terén, nem volt képes megvédeni a polgárait, valóban volt monopol- és extraprofit, amit viszont intelligens szabályozással kell kezelni."
"nem érdemes a működési költségekkel nagyon elszaladni, vagy túl nagy bálnamercit és vállalati vitorlást tartani a vezetés minden tagja részére, mert a közgyűlésen a fogyasztók szavaznak, akik nem biztos, hogy pont egyetértenek ezzek a költség-struktúrával."
ja ez pont meg is látszik a jelenlegi közvéleménykutatásokban, az emberek a bálnamercisekre szavaznának :)
"Egy tőkésnek nem érdeke olcsón üzemeltetni, csak akkor kényszerül rá, ha van verseny. Ha nincs, akkor ez csak szép maszlag. Közművek esetén pedig nincs verseny."
versenyt kell csinálni. Az államnak pláne nem érdeke olcsón üzemeltetni, hisz orbán haverjait és azok haverjait is ki kell fizetni. közműmutyi.
Ha a díjat alacsonyan akarják tartani, kevés a befolyó összeg. Továbbra is: pénzva, dotáció, bank. Az utóbbit vissza kell fizetni. Ha egy tizmilliárdos kölcsönt akar visszafizetni, akkor elég magas lesz a díjrészlet. Ha kicsi a díj, még visszafizetés előtt jöhet a kölcsön2.
A második bekezdésssel egyetértek, ezért nehéz, majdnem lehetetlen az első.
Egy gazdasági társaságnak az a célja, hogy a befektetőknek hasznot termeljen, és ennek érdekében nyereséges gazdálkodást igyekszik folytatni.
A nyereség, és a maximális nyereség a célja.
A nonprofit társaság célja nem a nyereséges gazdálkodás, hanem a (köz)feladat ellátása. Lehet, hogy év végére marad valami pénz a ksszában, de nem az a cél hogy maradjon, és ha marad, akkor azt nem a tulaj veszi ki osztalékként, hanem a közfeladatra, vagy díjcsökkentésre használják fel.
Nem azt vonom kétségbe, hogy keletkezik valami plusz. Ha keletkezik akkor az bizony profit. Akkor ne nevezzük nonprofitnak. Kérdés, hogy mennyi plusz keletkezik. Ha kevés, az semmire nem elég. Ha sok, akkor ugye extra...
Azzal egyetértek, hogy ne másként vigyék ki a pénzt, de ehhez más módszer kellene.
Ha egy nonprofit vízműnek nyeresége keletkezik, akkor pl. vagy valami fejlesztésre képez belőle tartalékot, vagy ha nincs a láthatáron szükséges és tervezhető fejlesztés, akkor csökkenti a szolgáltatási díjat.
Vagy, ha egy - a fogyasztók tulajdonában álló - zRt ről van szó, akkor minden tulaj, azaz minden fogyasztó, a pénzügyi év végén visszakap egy kis pénzt.
Ezért:
- nem érdeke a cégnek a lakosokat sarcolni, mert úgyis vissza kell hogy adja a pénzt a végén
- nem érdemes a működési költségekkel nagyon elszaladni, vagy túl nagy bálnamercit és vállalati vitorlást tartani a vezetés minden tagja részére, mert a közgyűlésen a fogyasztók szavaznak, akik nem biztos, hogy pont egyetértenek ezzek a költség-struktúrával.
Maradjunk annyiban, hogy a "nonprofit" azt jelenti, hogy a társaság működésének célja nem a gazdasági haszonszerzés, amit nyereséges gazdálkodással kíván elérni.
... hanem jelen esetben az, hogy egy közösséget egy alapvető szolgáltatással ellásson.
