Mivel az előző kérdésre sem érkezett válasz, ezért talán az én "ügyem" is veszett fejsze nyele. De hátha...
A kérdésem a következő: túlöntözött azálea, aminek lehullottak a levelei, de gyökérzete még ép, újra éleszthető-e? Kb. egy hónapig perlit gyöngybe állítottam, hogy kiszáradjon a földlabdája. Kedvenc növényem volt mindeddig és nagyon fájlalom, hogy ez történt vele. :(
Tennék is fel kérdést, hátha kapok rá választ. Ezen növényeket a nagymamámtól örököltem, ki elhunyt nem régen. Szeretném megkérdezni, hogy szerintetek érdemes e kivinni őket? Ő minden nyáron kivitette velem a szőlő alatti lugasba, de az a ház, ahol ezek voltak jelenleg albérletben van a virágok meg nálam. Most, hogy jött a "jó idő" elgondolkoztam a kivitelükön. Mellesleg jól fejlődnek a szobában is (erről tudni kell, hogy tetőtéri, közepesen fényt kapnak, a hőingás magas, 22-36C is lesz nyáron) Rengeteg vizet párologtatnak, szinte naponta locsolom őket, de úgy néz ki egyelőre élvezik.
Szerintetek kirakjam őket, vagy inkább maradjanak? Az oszlopos növénynek a nevét sem tudom (kb 170cm magas cserepével együtt mindkettő), ebben segíthetne valaki... A télen először hozott virágot, vannak fiai is, nem tudom, mikor érdemes elvenni tőle, hátha megmaradnának...
Elég régen volt itt beszélgetés, de hátha. Arról kérdeznék, hogy a kisvirágú füzike (Epilobium angustifolium) elszaporodása, illetve megtelepedése az élőhely szempontjából mire utal(hat). Minősít, tipizál - alapvetően ilyenekre gondolok, de bármilyen szempont, megjegyzés érdekel.
„Küszöbön áll a nap, az az egyetlen egy nap az évben, mely hivatalosan is a szereteté. Háromszázhatvanöt nap közül háromszázhatvannégy a gondjaidé, a céljaidé, munkádé, és a szereteté csupán egyetlen egy, s annak is az estéje egyedül. Pedig hidd el, Ismeretlen Olvasó, fordítva kellene legyen. Háromszázhatvannégy nap a szereteté, s egyetlen csak a többi dolgoké, s még annak is elég az estéje.” Wass Albert
Egyáltalán nem új a terjedése. Gyöngyösön pl a buszmegben, ha jól emlékszem 4db van 2m-en belül és 10m felettiek. Vidéken utálják mint a sz@rt. Le a kalappal az életereje előtt, de az apró szulák és a tyúkhúr is nagy túlélő (az utóbbit pesten kis cserépben láttam már árulni pesten!) mégsem érdekel senkit. Én személy szerint nem szeretem mert minden fa, bokor tövénél is megtelepszik, kiírtani meg alig lehet.
Más... Használt már valaki EM kultúrát? Én egy ideje foglalkozom vele, elég jók a tapasztalataim. Most a növényeimet is kezelem vele (sőt az akváriumot is). Ezen célból építettem egy floráriumot. Most szeretnék egy kísérletet végezni EM-el kezelt növényekkel és kontrollal. Lehet teszek bele egy gibberellin-indolecetsav-benzilaminopurin+tápoldat keverékes sort is. Ez utóbbi még nem biztos, de érdekes összehasonlítás lenne.
Mit szóltok a bálványfa terjedéséhez? Szerintem fantasztikus a növekedési tempója (fiatalon 1-2 m évente). Kelet-ázsiai származású, és pl. a váci vasútvonal mentén néhol már egész komoly ligeteket alkot. Vagy az újlipótvárosban, közel a körúthoz egy példány hatalmas (>10 m) méretűre nőtt egy lámpaoszlop mellől, ránőtt a lámpaoszlop tövére, és bár csak enyhe szögben, de már dönti! (utcanév most nem jut az eszembe) Erdészek káros, invazív fajnak tartják, amerikában pl. a legveszélyesebbnek. De én csodálom az életerejét!
Nem egészen. Ha több magot ültetsz el, a fiúk 2 héttel korábban kezdenek el hajtani... vagy legalábbis egy héttel korábban. Több esetében elkülöníthetőek elég jó százalékos aránnyal. MIvel annak idején (9 éve) még én sem tudtam, mi a helyzet velük, örvendeztem, hogy kihajtottak, aztán már ültettem is őket cserépbe, aztán jól összekevertem őket... Valóban volt olyan, melyikről nem hittem, hogy még hajtani fog és egy hét múlva kidugta a földből a "fejét". Szóval most én is rettegek, hogy tüzifa, vagy díszfa lesz a féltve őrzött kicsikémből...
Elnézést a tudatlanságomért. A nyáron piacon vettem egy kb. 80 cm-es ginko fácskát. Eddig nem is tudtam, hogy van belőkük nő és ffi. nemű. Az enyém nem tudom melyik. Hogy lehet felismerni a nemeket ilyen fiatal fánál?
Más: több topikban olvastam, hogy van egy fajta kiállítás Hortus Hungaricus (lehet, hogy hibásan írtam, bocs), hol szokott lenni és mikor? Van-e elérhetősége? Ki tudja?
Ó, akkor innen volt ismerős! Köszi. Megvan az a könyv, s valahol hallottam is az akácokról, de nem tudtam visszaidézni, merre (ez olyan érzés, mint a nyelved hegyén ülő szó, amely csak nem akaródzik kijönni). Hálám üldözni fog. :-)
Visszatérve erre, most vettem egy könyvet, amiben az van, hogy az akácnak európában több genetikailag módosult alfaja jött létre az élőhelyhez alkalmazkodva pl. atlantikus, kontinentális, és mediterrán. Szóval megvizsgálták ezeket, és eltérő genetikai állományuk volt!
Sziasztok! A növényeknek genetikusan sokkal nagyobb a tűrőképessége, mint azt az őshonosságukból sejteni lehet. Pl az akác az újvilágban nem volt száraz helyen elterjedve, nálunk mégis jól érzi magát az Alföldön. A kanadai betyárkóró hazájában a vizes területeken élt, nálunk a kopár árokparton. Bátran lehet hagyatkozni a megérzésekre és próbálkozni a honosítással.
Az amit ma tapasztalsz az nem ad információt a jövöre vonatkozólag. Minden ilyen hír az fikció, fontoskodás. Az idöjárás változás az sok évtized, évszázad alatt játsódik le. Ha a 100 éves tendenciát figyeled, abból nem következik, hogy folytatódik. Lehet, hogy a klímánk elsivatagosodik a következö századokban, lehet, hogy özönvízszerü esözések jönnek, szintén évszázadokig.
A dédunokáitok majd meglátják.
Mindenesetre takarékoskodj a széndioxid kibojtással.
Honnan tudod, hogy milyen éghajlat változás lesz 10 év múlva?
Abból hogy most milyen a klíma, nem extrapolálható ki a jövö.
A környezetvédök a széndioxid felszaporodását okolják a felmelegedésre, de ez csak fikció. Sajnos lehet, hogy a valóság ennél sokkal roszabb. A föld klímája interglacionáli (jégkorszak közti) korban van, lehet, hogy a legutóbbi jégkorszakot követö felmelegedést tapasztaljuk. Ha ez igaz, (persze ez is csak elképzelés) akkor szomorú elsivatagodásnak nézünk elibe. Azért ehhez vagy 50 évet kell várni. (reméljük)
Már 2 éves ginkgót szabadban teleltem, nem károsodott, pedig hideg helyen volt. (Hűvösvölgy). Megbízhatóan fagyállóak, csak fiatal korban, ha nem szabadföldben van, akkor a téli nap ne süssön rá. Állítólag, (könyvben olvastam, nem próbáltam ki) lehet a nyár elején dugványozni, vagy tavasszal légbujtással szaporítani, akkor biztos fiú lesz, a nem termő fáról szedted a szaporítóanyagot.
A selyemakác pedig fagyérzékeny, ugyan némi hideget elvisel. A szomszédomnak volt a kertjében egy legalább 15 éves fája, de az egyik különösen hideg télen tönkrement. Nekem csak nagyon fiatal magoncom van, azt a szobában teleltettem.
Nekem a mániám volt mindig a Ginkgo. Egyik évben szedtem egy csomó magot, lemosogattam azt a büdös maghúst, aztán elültettem. Ki is keltek szépen tavasszal. Egyet hibáztam, de az nagy volt. lesegettem, melyik mikor kel ki, aztán meg kiültettem tejfölös poharakba, aztán szépen összekevertem őket...
5 magot szedtem, mind ki is kelt, nekem nem kellett ennyi, kettőt elajándékoztam, kettőt nekiadtam a Füvészkertnek, egy maradt nekem. (Remélem nem lány a drágám, mert akkor asszem ivarérett kora után sajnos halálra van ítélve.)
Már 7 éves, nagyon szépen fejlődik. Egy darabig cserépben nevelődött, fagymentes helyen telelt. Tavasszal apám kiültette a helyére. De még mindig nagyon féltem, hogy a télen meg fog fagyni.
A másik ilyen nagy kedvencem a Selyem akác. Volt, de el is halálozott, pedig a Gingkóval tetelt. Próbálkozom vele majd még, remélem sikerrel.