Ötletek, tanácsok mindazoknak, akik szeretnek épségben hazaérkezni. A testi épséget kockáztatni alapvetően nincs miért. A túravezetők mégis sokszor hozzák ilyen helyzetbe éppen az egészség szerelmeseit. Mégsem leszel hős, csak hülye, ha csigolyasérülést szenvedsz a Havasokon. Hogy ne is kerülj ilyen helyzetbe, készülj fel előre.
Egy túravezető megtagadja, hogy megmutassa a térképet. Zuhogó esőben ácsorog egy égigérő fa alatt, melyen tábla áll: "A fa veszélyes. Alatta állni TILOS." A túravezetővel előre megegyeztek: viharban irány haza. A vihar azonban még nem vihar, hanem valami más. A túravezető ezt jobban tudja. Egy ember csigolyasérülést szenved a Havasokban. Állítólag az ő dolga. Egy teljes csapat lóg fűcsomóban kapaszkodva a túl meredekké vált hegyoldalon. Visszafordulni állítólag sokáig tartana. A korábbi esőzésektől csúszik az agyagos, meredek hegyoldal a Dunakanyarban. Fogjuk meg egymás kezét, oldalazzunk láncban. Hátha akkor nem csúszik le egyikünk sem. Ha igen, akkor nem ússza meg, ezért ne is vegyünk elő ilyen szalonképtelen gondolatokat. Felszerelés, telefon és gps nélkül visz harminc embert gerinctúrára a magashegységben. Csak a részvételi díjat számolta ki pontosan. Ja, a résztvevőknek mégse adjunk fénymásolt térképet, mert nem elég jó minőségű. Ha pedig elég jó minőségű, akkor azért ne, hogy ne vitázzanak az útvonalról...
Vajon a túravezetés csak stílus kérdése?