Úgy gondolom, hogy az ektelt idö során sokunkban felhalmozódhattak digit gépekkel kapcsolatos tapasztalatok, szívások, melyeket ugyan egyes topicocban fellelhetünk, de talánt közös konlúzióra is alkalmasak.
mmmm, jónak tűnik. egyszer majd veszek valami full frame-et, mert mióta kipróbáltam filmes vázon a 17-40-et, azóta nem szabadulok a gondolattól, hogy elpazarlom a tudását. :)
Tech apdejt: 10 napja erkezett meg a Nikon D800E, amely levaltotta a regi 20D-met. 36 megapixel full-frame, AA-szuro nelkul.
Szuk 10 ev Canonozas utan egyelore ismerkedunk, de azt kell hogy mondjam, konnyu az atallas. Sajnos nem volt sok lehetosegem fotozni eddig, de abbol a kevesbol is latszik, hogy a minosegi ugras fenomenalis. Ezzel a geppel szerintem beerett a kisfilmes digitalis fotozas.
az én "profi" területemen -eseményfotózás, tárgy, termékfotó kisméretű felhasználásokra- nagyon zavar az egyre növekvő és itt fölösleges adatmennyiség :)
A bejelentés után szinte azonnal megvettem a 15Mpix-es belépőszintű DSLR-t.
A tapasztalataim vegyesek, leginkább a videó készítési funkciók lettek korlátozva az 500D modellben, pedig a nagyfolbontású szenzor igen szép videókat rögzít.
A fotók minősége (ugyanazon objektív+körülmények között) kicsit, de érezhető mértékben javult.
És hogy a témához is hozzászóljak - igen, ez mindenképpen jó hír, mint ahogy az is, hogy ugyanakkor az árak trendje is lefelé mutat. Az is jó hír, hogy középkategóriában (van ilyen?) jelen van a fullframe 21-24 Mpixel is. Így sok pénzért már képminőség is van, nemcsak egy drága gép, amely 2-3 éven belül előző generációssá lesz.
Kontraszt és élesség témában ennyire jó megfogalmzást még nem láttam, érdemes elolvasni Kai Blanke véleményét: photo.net
"Nice pictures, Simon. I guess you are not contemplating about sharpness (which cannot be judged from a web picture in the shown size), but rather we are talking here contrast which lets images look sharp.
Esp. in night shots like yours where light sources are small and concentrated, you get quite a lot of contrast into the frame. The more contrast you have (and the less latitude), the more do the images look aggressive - I prefer this word instead of sharp. It is a bit like comparing a 30's uncoated lens with a current Zeiss lens: Both may be very sharp if enlarged, maybe even at the same level, but the current lenses show alot more contrast due to modern coatings. I guess it is the same here: During the day where everything is evenly illuminated you have no problem bringing the dynamic range onto film, but at night the dynamic range is extended quite a bit. If you would use trannies or digital, the dynamic range is even more limited, which would result in an even more 'plasticy look'. The human eye together with the brain instead enlarges the dynamic range so you have a different, more 'natural look'.
I would not contemplate about this, both pictures are nice as they are, and forget about sharpening. Sharpening will only create more microcontrast which you already have in a scene like yours. In the end some of my daylight pictures of which I thought they could use more sharpening I grew to like them the way they are now, and I really prefer the non-plastic look of them."
szia. a beállításokat és a fényyviszonyokat kelene tudni... kézből fotóztad_e, mik voltak a záridők....
nézd meg iso 100 esetén. vesd össze iso 400-al.
---------
én nem hallottam rosszat a Panáról, ugye nem egy dslr. ezért aztán a "zajérzékenysége" sajna magasabb is.
az egyik barátomnak az elődje van. lőttem vele pár képet, azok elfogadhatók voltak. persze napsütésben. -- cserébe nem kell obivásárláson törnöd a fejed ;D
Én még új vagyok ezen a fórumon. Tanácsotokat, véleményeteket szeretném kikérni az alábbi témában:
Lecseréltem a régi fényképezőgépemet egy Pana. FZ-30. Nagyon vártam már, hisz elég hangzatos a technikai leírás szerint. Ennek ellenére az első fotózások után teljesen elkeseredtem a rossz képek miatt: nagyon zajos, életlen, kontrasztalan..., függetlenül attól, hogy normál képet csináltam, vagy makrót. Biztos, hogy nem jól állítottam be valamit, vagy nem jól csinálok valamit (bár a Canon S2 IS ilyen gondom nem volt)! Legalább is gondolom, hogy nem a géppel van gond. Segítsetek kérlek!
a fotó art friss számában összehasonlítják a 12 bites 5d és a 16 bites hátfalak teljesítményét. szó esik benne az árnyékos területek hirtelen részéletvesztéséről is, ami a 12 bites rendszerekre sajna jellemző, 16-on már nem a cikk szerint.
szó esik benne a nagyíthatóságról. a szerző állítása szerint a 6 MP-es hátfalak által produkált képek nagyíthatósága jobb, mint a mai 10-12 MPes szenzoroké, mert több a részlet az alanyagban
a hétvégén beszkennelem a cikket, aki addig nme bírja ki, vagye meg a folyóiratot. :)
(Egyébként megéri megvenni. a portfóliók mindig tanulságosak nekem. van jó cikk pl a lhagyomásnyos ágyításról és a digitális retusról)
Fogd meg mindkettőt és nézz bele, magad is meglátod! Ajánlom, hogy szerezz egy fényerős fix obit, például 50/1.4 és azzal próbáld ki, érzeni fogod, mennyivel sötétebb a DL keresője. A fogása sem ugyan az, ezek apróságnak tünnek, de a használat során alapvetőek. Én csak ajánlani tudom a DS-t, a DL szerintem nagyon gyenge.
Az alapobit viszont nagyon nem ajánlom, pocsék a minősége. Én a helyedben DS-t vennék és használtan néhány minőségi fix objektívet, csodákra képes ez az összeállítás, olcsón. Lehet vele manuálisan fókuszálni, a fénymérés is elmegy, a végeredmény viszont nagyon jó. Ha kényelemes vagy, persze nem kell a manuális utat követni, de kipróbálni érdemes!
Ne haragudjatok a zavarásért. Lenne egy kérdésem: Hezitálok egy Pentax *ist váz megvétele ügyében. Sok véleményt olvastam már, de azok mind eladási honlapon voltak fent, és agyondícsérték, ami nem feltétlenül igaz. Ha használt már valaki *ist DL vagy DS gépet, kérem írjon róla. Főleg azt, hogy mi a különbség a kettő között, mert a Pentax honlapról nem sok okosságot sikerült lehúznom. Pl az áruk is vagy 30e Ft különbséget mutat, a leírások meg szinte azonosak.
Arra a részre gondolsz, hogy nem számítanak a megapixelek? Vagyis hogy nem azok számítanak igazán? Hát perszehogy nem, de azért mégis..(ezt most nem kötözködésből mondom) Nem a pixelek számán múlik a jó kép, ez világos, viszont ezen múlik a nagyíthatóság. Egy igazán jó kép esetében ez elég nagy ok a bánkódásra szerintem. (utólag) Bármennyire is ötös egy kép, ha a sorsa sajnos nem tud beteljesülni, mert a pixelek száma miatt sosem lehet belőle poszter a falon. Ez már igazi dráma.:)
Burnettre visszatérve, megnéztem a cikke mellett bemutatott képeket, tényleg nagyon jók! Legbeszédesebbnek a Kerry-s képet találtam. Kerry éppen indul el valahová, mi hátulról látjuk, a lánya pedig a háta mögül éppen megpaskolja a vállát. (mondjuk szerintem ez inkább olyan feleséges mozdulat, és úgy azt jelenti hogy "nem baj apukám, majd legközelebb". Csalódtam is, amikor kiderült, hogy ez inkább a lánya, nem a felesége, de nem baj, nekem így is azt jelenti. Nem emlékszem, hogy a dátum mi volt alatta, de ebben a képben valahogy benne van már a vereség .... mondjuk szele.
Regisztrálj nyugodtan, én már vagy tíz éve megtettem és semmi bajom nem lett belőle, a New York Times megbízható, nem csak mint hírforrás. Érdemes megnézni a pasi képeit.
Aham, én is azt akartam mondani, hogy ha valamiért tényleg közelebb áll mégis az analóg, akkor az az emberi látás pontosabb szimulációja miatt van. Legalábbis azok alapján amit én itt olvasgatni szoktam mások írásaiból a fórumon, mert amikor a magam számára akartam megfogalmazni az imént, hogy hogyan is látok, mi részletes, és mi részlettelen, akkor igencsak gondban voltam:) Szóval akkor maradhatunk annyiban, hogy a valóságnak vélt látott világhoz közelebb áll az analóg leképezés, és ebből következik, hogy emlékként is inkább elfogdjuk, mint a digitális képet?
(A cikket én sajna nem olvastam, nekem egy regisztrációs oldal jelent csak meg, úgyhogy az alapján mondtam mindent, amit n0teasy beidézett.)
> Tulajdonképpen a digitális tükörreflexessel ugyanolyan beállítások oldhatók meg, mint egy hasonló analóggal Majdnem, a legnagyobb különbség az eltérő DOF, sokkal nehezebb kiemelni így a lényeget, mint például egy 6x6 képen. A másik különbség, hogy a nem érzékelhető részeken a digitálisnál éles a váltás, míg a film finoman pengeti el a nem ábrázolható részeket, hasonlóan az emberi látáshoz.
Az eredeti cikk lényege számomra az, hogy eltérő látásmódot kell adni, ki kell emelni a lényeget egy fotón, hogy az mint kép érdekes legyen.
Hm, nem tudom, szerintem amiket felsoroltál, azok nem a médium tulajdonságából adódnak, hanem inkább a "gépkezelésből", nem? (kiemelés, koncentráció) De azért értem talán, hogy mit mondasz. Tulajdonképpen a digitális tükörreflexessel ugyanolyan beállítások oldhatók meg, mint egy hasonló analóggal (gondolom én) a különbség a nyersanyag valóságtorzító hatásában lesz, amiből szerintem (továbbra is, és egyelőre) az analógot ismerősebbnek érezzük. Azt valahogy nem hiszem, hogy csupán a nyersanyag miatt egy kép lehet szelektívebb, rendszerezettebb és asszociatívabb, ezeket a képzeteket szerintem mi emberek társítjuk hozzájuk, mert sokkal több képzet és asszociácó rendszereződik ilyen látványokon keresztül az emlékeinkben. Hm?
Az a baj a jelenlegi digitális médiummal, hogy túl részletes, nem koncenrál, kiemel, hanem részletez, így sokszor elveszik a lényeg. Az emberi emlékezet is szelektív, de rendszerezett és asszociatív.
Szerintem is érdekes, de nem gondolom, hogy igaz. Hogy miért érezhető mégis igaznak az, hogy az analógnak több köze van az emberi emlélezethez, az szerintem csak (vagy főleg) abból adódik, hogy több időnk volt az analóg képi világának a megszokására, és mivel -mostanában már tényleg igaznak tűnik, hogy- képek alapján emlékezünk, (legalábbis a nagyvilágban történő dolgokra) valahogy törvényszerű, hogy inkább az analóg képeket fogadjuk el az emberi emlékezet megjelenítőiként. Lehet, hogy csak idő kérdése, és a digitális kép éppen úgy az emberi emlékezet hiteles forrásának fog tűnni, mint most az analóg. Én el tudom képzelni.