Sok minden bizonyítja és nem vagyok egyedül a véleményemmel.A falak most is megvannak,egész történelmünk ott hever és senki nem foglalkozik vele hivatalosan.Nem értem miért nem ismerik el,hogy átvertek minket,tévedés történt. Tisztába kéne tenni végre a múltat hogy legyen mire építeni a jövőt. Ha elkezdenék feltárni özönlenének a turisták,dőlne a pénz az országba és kikerülnénk a válságból.
Az alapötlet jó csak kár hogy a fele sem igaz. Elismeri, hogy 1046-ban nem a mai Pesten ravatalozták fel Gellért Püspököt. Még szép mivel akkor még sem, a ma ismert Buda sem Pest nem létezett!
Mit keresett akkor a ma ismert Gellért hegynél a püspök?
Semmit ugyanis nem itt, hanem a régi Budánál ölték meg a Magyarok(nem pogányok, mert vallásunk volt.) A régi szent Gellért hegynél ölték meg(a mai ezüsthegy) a rév felé ment a király elé és Veteri Pesten ravatalozták fel a prépostsági templomban.
Bude Vetus-Ó-Buda-Mátyás Budája nem a ma ismert Budán található. Vetus-Veteri-Antiqua Pest nem a mai Pesten található! Alba Regalis-Székesfehérvár nem a ma ismert Fehérváron található.
Soha nem voltak ott a Királysírok!
Ezért van, az hogy négyszáz csontváz van ott egy ládában, és augusztus 20-án nem nyitják meg a nagyközönségnek.
Nem csak Országunk nagy részét de múltunkat is elvették tőlünk.
ez a folytatás? mintha megint előröl kezdték volna, és kicsit másképpen, nem?
elvesztettem a fonalat...a múltkor valami sztáros-páros műsorba kezdetk bele, hogy majd főznek, és a nyertes valami éttermet kap meg üzemeltetésre vagy mi, és az is eltűnt...akkoriban kicsit kerestem a neten, de semmi :-(
sz'al, miért futottak megint neki a történelmi sorozatnak?
És, mivel a Kálmán ág megszakad, később sem akad, aki korrigálja a hivatalos doktrínát
Életszerű érv ez, erre utaltam én is. Ettől még érdekes lehet, miért szentelték püspökké Kálmánt: előtte és utána az Árpád-házban a hatalom megosztása vagy a háborúskodás dívott testvérek között. A gyenge testalkata miatt? Az biztos, hogy nem önként lett püspök, 1095-96-ban jóformán puccsszerűen kerülhetett a királyi trónra.
ami nemcsak körmeneti, hanem püspöki jelvény is
De akkor inkább a pásztorbotot kellett volna vele eltemetni, nem..? Ezeket a feszületeket nem kizárólag rúdra tűzték; úgy alakították ki őket, hogy erre is alkalmasak legyenek, de leginkább csak az oltárra állították kik őket.
Fehérváron csak két királyt temettek el együtt a feleségével, a sír így értelemszerűen vagy Kálmáné vagy III. Béláé. Őt tudtommal magas emberként írják le a krónikák; Érdyék emlett a sírban talált tárgyak kormeghatározásából indultak ki. Nem tudom, pontosan mire hivatkoztak; de pl. a XII. század végi kalocsai királyfejen látható korona éppen olyan, mint ami a sírból előkerült.
Persze, egy ilyen vitában alighanem csak hangosan lehet gondolkodni, döntő érvek nemigen akadnak.
nem hallottam még arról, hogy a fehérvári királysírokban púpus, vagy deformált csontozatú királyinak valószínűsíthető személyt azonosítottak volna.
Több király csontvázát nem tudják beazonosítani, sok eltűnhetett közülük. Két sírkamra helyét közel száz százalékosan be tudták lőni, ezek István királyé és Imre hercegé voltak, a hamvaik viszont nincsenek meg.
Gondolom, attól körmeneti a kereszt, hogy egy bot végére való rögzítéshez lett kialakítva, ami nemcsak körmeneti, hanem püspöki jelvény is, így Kálmánhoz inkább köthető, mint más, nem püspök kiráyhoz.
Kálmán púposságát ˝kicsit túlzásként˝, nem tartom elképzelhetőnek. Ha valaki pl. kicsit kancsal, és jól kitol velem egy életre, hát nem az lesz a bosszúm, hogy elkezdem róla terjeszteni, hogy: ˝nem kicsit volt kancsal, nagyon!˝ Kálmán 196 centis dalia volt, csatákban forgolódott, csakúgy, mint a Vazul-ágat leitimizáló, vitéz, nagydarab, szintén 190 cm körüli magasságú atyai nagybátyja. Szóval, erről a híresen vitéz, kimagasló daliáról érdemes a legdrasztikuabb eszközökkel híresztelni azt, - az apám és az én megcsonkításomért- hogy egy púpos, sánta, gyatra ember volt, akiről nem akarok dicsérő szavakat hallani soha többé!
És, mivel a Kálmán ág megszakad, később sem akad, aki korrigálja a hivatalos doktrínát, mint annak idején Vazul esetében, amikor épp az ellenkezője történt, és következtethetően László uralkodása óta illett ártatlan áldozatként emlegetni Vazult, István királyt pedig mentesíteni a halálos ítélet meghozatala alól.
Ez az én véleményem, elfogadva Tóth Endre érvelését. Azonban ha van információd III. Béla mellett, akkor kérlek, oszd meg velem. Mert Kálmán mellett, úgy érzem, szólnak érvek, feltéve, hogy nem fogadjuk el kritika nélkül az Álmos-ági források közlését rá vonatkozóan.
Nem tudom, mennyire sikerült a talált csontokat, legalább az azonos személyhez tartozásuk alapján csoportosítani, de nem hallottam még arról, hogy a fehérvári királysírokban púpus, vagy deformált csontozatú királyinak valószínűsíthető személyt azonosítottak volna.
Tóth szerint körmeneti kereszt van a sírban, amit csak püspökökkel (vö.: Kálmánnal) temettek el, de az nem több egy egyszerű feszületnél, nem tudom, mitől lehet csak és kizárólag 'körmeneti'. A Feliciáénak vélt csontváz mellett állítólag a szicíliaiakkal 'rokon' ékszert találtak, de ez szvsz jóval kevesebb egy ténymegállapításnál.
Kálmán a krónika szerint púpos volt és ronda, nem olyan dalia, mint aki a sírban fekszik. Még ha az Álmos-leszármazottak udvaroncai írtál is ezt, esetleg lehetett benne valami igazság, talán nem véletlenül szentelték püspökké, úgy, mint senkit az Árpád-házban.
A Szent László-herma hiteles portrészerűségi érvelést és a bizonyítéknak felhozott veleméri portré-párhuzamot sem látom megdönthetetlennek ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogyan is nézett ki I. László király. A Kossuth-portré párhuzamot pedig egyenesen szakmaiatlannak és nevetségesen együgyűnek tartom. Tud valaki esetleg többet erről a témáról is?
Meglátásom szerint, nem III. Béla sírját tárták fel sértetlenül, hanem Kálmánét. Elég jól összefoglalt érvelést olvastam ezzel kapcsolatban Tóth Endrétől. Viszont, kiváltképp érdekelne, miket lehet fellelni, amik alapján egyáltalán tárgyalni lehet a sírban fellelt királyi személy kilétét.
Nem csak a hanyagság miatt, valóban nyomatalanul eltűnt jónéhány király csontváza. De hogy csak III. Béláét lehetne beazonosítani, az tényleg marhaság, pár uralkodó vélt koponyájáról még szobrot is mintáztak.
kb olyt mondtak, hogy III. Bélán kivól más Árpádházi uralkodók csontjain már nem lehet elvégezni vizsgálatokat. Megemliti, hogy kb 400(?) csontvázat találtak, kiemeli, hogy a bazilika többször leégett, kifosztották , de hallgat arról, hogy nem emiatt, hanem a hanyagság miatt nem lehet tudni melyik csont kihez tartozik.
Nekem nem hiányzik az "eljátszás", az angol sorozatokban is elég gáz. Sokkal szimpibb, hogy kimennek eredeti helyszinekre és/vagy bemutatnak múzeumi tárgyakat.
Viszont ami furcsa volt, hogy a székesfehérvári királysirok kapcsán csusztattak, nagyon csunyán.
Sziasztok! Nem találtam sehol a műsorban (m1), hogy mikor adják a következőt. Az utolsó rész május 31-én volt, s sem jún. 7-én, sem 14-én, 21-én nem találtam a műsorrendben. Talán áthelyezték? Előre is köszönöm az információt!
Tényleg hiányzik belőle az angol sorozatok élőszereplős verziója, de úgy tűnik azt túl költségesnek találták. Vagy egyszerűen nem beilleszthetőnek a forgatókönyvbe.
Ma láttam először ezt a sorozatot. Az alapgondolat, ha jól sejtem, az volt, hogy ismeretterjesztő munkát végezzenek, ehhez viszont manapság látványos, képileg is erős filmeket kellett volna készíteni. Semmi mást nem tesznek, csak röviden felsorolják azt, ami bármelyik rövidített történelemkönyvben benne van; akit ezek nem érdekelnek, az nem fogja megnézni a sorozatot sem, akit meg igen, az az olvasás helyett talán inkább a tv-nézéshez szokott hozzá, de ez már messze vezet a témától.
Az angol nyelvű csatornákon általában eléggé vegyes színvonalúak ezek a filmek, egyvalami viszont soha nem hiányzik belőlük: az élőszereplős történeti rekonstrukció. Nálunk ezt letudták annyiban, hogy Nagy György kisétál két fa közül, a háttérben pedig könyvekből scannelt képek futnak. De a BBC-nél nem is fordulhat elő túl sűrűn, hogy egy könyvkiadó megszponzorálja a közszolgálati tv-adást.
A stílus szerintem vegyes. Egyfelől adott egy régies, kommersz stílus, amikor is nyakkendős, jól öltözött urak beszélgetnek valamiről egy stúdióban, és az ember azonnal elkapcsolja. Ebből az előbbi faktor adott, én biztos kerestem volna egy fiatalabb, dinamikusabb műsorvezetőt a témához, persze itt arról is volt szó, hogy úgy tűnik részben ő vitte a hátán a projektet, így megérdemli a képernyőt. Ugyanakkor az operatőri munka meg engem kicsit a Tűzvonalban nevű sorozat stílusára emlékeztet, rövid snittek ugrálnak egymás után a képernyő különböző részein, a háttérben általában képekkel, történeti dokumentumok fényképeivel, vagy népi motívumokkal. Voltak nagyon szép barnítottnak tűnő tájképek pl. Vereckéről, vagy Ungvárról, ezen a téren tehát van előrelépés. Az is fontos különbség, hogy a beszélgetéseket már nem stúdióba vitték, hanem külső helyszínre, ami azért nagyságrendekkel jobb, mint a korábbi elképzelések a stúdiós megoldásokkal.
Az első rész témája a honfoglalás volt. Nekem az az egyik fő bajom, hogy végig egyetlen szálra fűzték föl a műsort. Annak ellenére, hogy a műsor elején elhangzott, hogy minél régebbre nyúlunk vissza, annál szűkebb a tudásunk egy adott korról, mégis a Fodor István képviselte nézet volt az egyetlen, amely mentén a műsor haladt. Ő volt az egyetlen megszólaló is egyébként, de legalább, mint azt már fentebb is említettem, külső helyszínen tették. A magyar őstörténetet a finnugor kutatásból kezdték, de abba nem mentek bele részletesen, csak a Fodor által feltételezett őshazát mutatták be térképen, a feltételezett vándorlási útvonallal. A népnév magyarázata is kiemelt helyet kapott, a magyar, és az onogur viszonylatban. Az életmódból a jurtában lakás kapott nagyjából öt percnyi helyet, ezt úgy oldották meg, hogy ha jól láttam, egy hagyományőrző csapat segítségével felépítettek egy igazi jurtát. Szó volt Anonymusról, volt forgatás a Vereckei-hágónál, és nem hagyták ki az emlékmű hányattatott sorsát. Sokat foglalkoztak a földvárakkal, amelyet a műsor szerint a szlávoktól vettünk át, és külön teret szenteltek a zempléni sírnak, és annak az elképzelésnek, hogy ott Álmost temették el, anélkül, hogy az elmélet legfőbb képviselőjének, Fettich Nándornak a neve elhangzott volna. (Egyetlen kutató neve sem hangzott el a műsorban egyébként).
A záróképsor a Vereckei-hágó panorámája volt.
Összességében én egy jó törekvésnek tartom, azonban a gondom az, hogy nem tudnak elszakadni abból a nézőpontból, hogy adott történeti közegben abszolút igazságként mutassanak be valamit. Ezt csak erősíti az a tény, hogy egy embert szólaltattak meg az adott témában. A történelem iránt érdeklődőknek a sorozat szerintem kevés, pláne azok számára, akiket elkapott a nacionálezotéria, de ha jól sejtem a műsor nem is őket tekintette célközönségnek, és azoknak is kevés, akik már némi olvasottsággal már bírnak az egyes témák tekintetében. A semleges nézőt vonzónak találhatják szerintem a jól eltalált képsorokat, az információtartalom azonban egy átlagos középiskolás történelemkönyvét alig haladja meg.
