Sziasztok!
Lehet ide tanulni jönni?
A topik ötletét az adta nekem, hogy odaát a Valfilen csupán beszélgetésekből és az elolvasott linkekből is, én úgy látom elég sokat tanultam. Persze könnyű annak, aki csak annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez:)
Odaát a Valfilen azt is tapasztaltam, hogy mindig akadnak segítőkész emberek, akik szívesen kezdenek beszélgetéseket az alapokról is. Gondoltam teszek egy próbát, hátha lennének itt is bevállalós emberek, akik tanítva beszélgetnének velem:)
Előre is köszönetet mondva a történelmi leckékért, megnyitom ezt a topikot.
Már aki... Gondold csak el, hogy amikor már nem csak tüntetni és jelszavakat skandálni kellett, hanem fegyverrel a kézben szembeszállni a szovjet megszállókkal, akkor (Budapesten) a kétszázezer bátor magyar létszáma rögvest kétezerre olvadt. E kétezer fegyveres felkelő nélkül nem lett volna itt semmi, max. Hruscsovék Gerő helyére odaültetik egy időre Nagy Imrét, és hangzatos ígéretekkel hitegetik egy ideig a derék magyarokat, míg a kedélyek le nem csillapodnak.
"nemzeti önismeret": szerinted nekünk magyaroknak mit kellene feltétlenül tudnunk magunkról?
Hát elsősorban is az igazat. Párducbőrös kacagányt levetni, benaftalinozni, stb. De Zrínyit sem feledve: "Egy népnél sem vagyunk alábbvalók". Mert az ingát mindkét irányban derekasan kilendítik ...
Bármiről beszélgettünk eddig, mindig oda lyukadtunk ki, hogy hosszú távon halálra ítélt nemzet vagyunk.
Ez egyáltalán nincs így, csak most van a mélypont ...És gyáva népnek nincs hazája ugyebár ...
A Horthy-korszakról elmondom majd a rövid véleményemet. De hogy mit okulhatunk belőle, azt akár most: nemzeti önismeret és ebből fakadó egészséges nemzettudat nélkül törvényszerűen irracionális politikum sarjad, annak minden következményével.
Bármiről beszélgettünk eddig, mindig oda lyukadtunk ki, hogy hosszú távon halálra ítélt nemzet vagyunk.
A történelemből szerintem mindig okulni kell. S lehetőség szerint változtatni a korábban elrontott hibáinkon. Tegnap kérdeztelek a Horthy-korszakról. Szerinted az okulás tekintetében milyen következtetéseket vonhatunk le a Horthy- korszak történéseiből?
A Kárpátaljai autonómia megvalósulásának mekkora esélyét látod?
Nulla. Nemhogy a magyarét, de a ruszinét sem. És amúgy is, a kettő csak együtt lett volna elképzelhető, a 90-es évek legelején, tekintve, ugye, a népességi viszonyokat (cca 170.000 magyar, 900.000 ruszin, a többi 200.000 betelepített "szovjet".), és az akkori ruszin elszántságot. Az eltelt időben gyökeret eresztett szélsősége ukrán nacionalizmus (" a kijevi Rusz legnyugatibb városa Debrecen volt"), a keleti országrészben beállt hadiállapot, jó időre teljes mértékben kizár minden ilyen törekvést. A ruszinok hallgatnak, annak ellenére, hogy egy nemrég végzett felmérés szerint preferenciáik: 1/. függetlenség, 2/ Magyarországhoz csatlakozás, 3/. Szlovákiához csatlakozás, 4/. autonómia.
Ha viszont egyszer, abban a valószínűtlen esetben, ha Ukrajna (és az EU is) komolyan gondol valamiféle szorosabb asszociációt, továbbá Magyarországnak kivételesen "felelős kormánya" lesz, a kárpátaljai kisebbségek sorsának EU-s normák szerinti rendezését, mint vétóval rendelkező tagállam, kezdeményezheti.
Amennyiben az Anatall kormány gányolta ukrán - magyar alapszerződés ezt nem lehetetleníti ...
Az 1947-es párizsi békeszerződés elvileg a (teljességgel valószínűtlen) megegyezéses határmódosításokat nem tiltja, viszont a NATO-ba történő belépésünk előfeltétele volt az erről való lemondás (szlovák/román alapszerződések) , sőt, még a kollektív kisebbségi joggyakorlás korlátozását is sikerült szomszédainknak elfogadtatnia a béna magyar külüggyel (román külügyminiszter: "kiheréltük az alapszerződést"). Természetesen a határok "légiesülése" továbbra sem akadályozza az utódállamok -- immár raffináltabb és körmönfontabb -- törekvéseit a töretlen és könyörtelen magyartalanítás folytatásában, a mindenkori magyar kormányok mélységes hallgatásától kísérve (pl. szlovák megyerendszer észak-déli átszervezése). Egyedül a székelység autonómia törekvéseiről hallunk, ami viszont már nem hallik az EU-ban, dél-tiroli példa ide, alandi példa oda. Szóval a magyar kisebbségek asszimilációja folyamatban, lassan száz éve már.
"A hála nem politikai kategória!", mondta de Gaulle, és erre figyelnünk kellett volna, amikor beszavaztuk a szlovákokat a NATO-ba és a románokat az EU-ba. A legutolsó kártyát kiadtuk a kezünkből a kisebbségeink megmaradását garantálandó. Eképpen pusztán az egyes kisebbségek elszántságán múlik immár, hogy milyen formában kívánják megtartani magukat, ehhez az anyaország kizárólag asszisztálni tud -- de azt maximálisan kötelessége (lenne) megtenni. Az elstartolás útját-módját nem tudom, hisz oly enerváltság és bénultság mutatkozik ez ügyben az egyes nemzettestek körében, hogy kétséges, lesz-e valaha is innen elmozdulás. A folyamatosan jelentkező gazdasági gondok, a nyomasztó biztonságpolitikai kérdések mikro és makro szinten abszolút prioritást élveznek minden közösségben, így kisebbségeink politikai törekvéseinek kibontakozására nem sok esélyt látok. Mindeközben, persze, fogy a magyar szó ...
Magyar korrektség? Ez elsősorban is saját múltunk felvállalásában kell tanúsítanunk, végre saját és nem "szomszédaink" érzékenységére figyelve. Mindennek fontos eleme valós történelmünk feltárása a szélesebb nagyközönség előtt, az elburjánzott, már-már miszticizmusba forduló szélsőséges nézetek visszaszorítása, ugyanakkor bátran fellépve a szomszédok történelemcsináló törekvéseivel szemben, a nemzetközi közgondolkodásba folyamatosan szivárgó és ott lassan elfogadottá váló hamis "múltak" feltárásával.
És mindez kijelöli már a szomszédok pályáját is a korrektség irányába ...
Egyiknek sem sikerült sajnos, a fiatal, lenyúlásokkal, lopásokkal és ha úgy teccik spontán privatizációból kialakult fiatal nemzeti tőke nemzeti tőke egyetlen exkomm. országban sem versenyképes a közben lassan az államhatalmak fölé növő multinacionális birodalmakkal. Ne tévesszen meg hogy ezek az országok egymáshoz képest jövedelem, GDP tekintetében hol állnak. Ez ingadozó lehet, és akár 50 év múlva is megfordulhat, változhat, de a versenyképtelenség végleges.
Egy korrekt egyeztetés szerinted megbékéléshez vezetne? A korrekt egyeztetésnek szerinted együtt kellene járnia valamiféle területrendezéssel is, vagy a trianoni határokat egy korrekt egyeztetésben magyar részről elfogadottnak kellene tekinteni? Mi az, amiben szerinted korrektséget kellene tanúsítania a magyaroknak és a másik félnek?
1989 után ennek az eszközei spontán privatizáció, visszaosztás, mutyik, adócsalás, feketén alkalmazás, közpénzek lenyúlása, közmegrendelések csókosoknak való kiosztása..
No, hát ezért puskáztuk el. Lengyeleknek sikerült, cseheknek is nagyjából, szlovákoknak többé-kevésbé. Mi nem éltünk az "Isteni keggyel".
Semmiféle lehetőséget nem kaptunk. A szerencsésebb régióban 1348-ben a feudalizmus összeomlott és megkezdődött az a rablóhadjárat amit eredeti tőkefelhalmozásnak neveznek. Sokan ezt nevezik rablókapitalizmusnak.
.
Magyarországon a történelmi helyzet miatt, ez csak 1989-ben indult meg, újra kellett "építeni" a kapitalizmust.
.
Anno 1348 után ennek az eszközei voltak a háborúkban (pl. angol-francia) és a pestis által árván maradtak elűzése földjeikről, birtokaikról, rablás, gyilkosság, háborús fosztogatások (pl. 100 éves háború).
.
1989 után ennek az eszközei spontán privatizáció, visszaosztás, mutyik, adócsalás, feketén alkalmazás, közpénzek lenyúlása, közmegrendelések csókosoknak való kiosztása..
.
Lényegében ugyan az a folyamat, csak nem mindegy hogy ez a kb. 150-200 éves folyamat 1348-ban indul meg vagy 1989-ben!
"Nyugathoz tartozás": szemléletben igen, érdemes tradíciók megőrzése mellett (pl. á la Bajorország). De ehhez -- többek között -- éppen történelmünket kellene "kibogozni", szélsősége nézeteket marginalizálni, szomszéd népekkel korrektül, a "tudomány mai állása" szerint a múltat "egyeztetni". Véget vetni a kelet-közép európai dagonyának. Meglepően nagy feladat hárul(na) történészeinkre ebben.
Köszönöm ezt a hasznos és kellemes órát nektek, valamelyik ókori bölcs mondta, most nem ugrik be a neve, hogy a kellemes és a hasznos csak együtt vezet célhoz, ez most a jóvoltotokból nekem sikerült:)
Nem tudom mikor tudok legközelebb jönni tanulni, ha ma este nem, mert holnap elutazom, de február 14-én már ismét itthon leszek. Ha addig nem találkoznánk, kellemes és hasznos beszélgetést kívánok nektek!
Hát a helyzet az, hogy igazából sosem tudtam "a történelemmel foglalkozni" -- egzisztenciális okokból --, ezért mostani bevakkantásaim csupán egy érdeklődő laikuséi. Aki viszont gyűlöli az emberi butaságot, a hamisságot és minden emberi bajok legfőbb okozóját: az irracionalitást. Ebből -- és nem bármiféle vélt/valós "hozzáértésből" -- fakadnak a kirohanásaim ...
Ha jól értem a hozzászólásodat, Magyarország felemelkedésének záloga szerinted a "Nyugathoz" tartozás. Érdeklődve olvasnék arról, milyen következtetések útján jutottál erre a felismerésre?
A hozzászólások között természetesen bőven akadnak "korrekciós" szándékúak is, szakmailag kifejezetten korrektek, sőt, gondolatilag mélyenszántók is, megközelítésükben meglepően előrevivők. Elfogulatlan elmének nem lesz gond a tiszta búza és az ocsú szétválasztása.
A magyarság múltja/jelene/jövője együtt: rettenetes múltbéli csapások ellenére az egyik legsikeresebb EU-s nemzet vagyunk, annak ellenére, hogy alkalmazkodási képességeinkre sosem lehettünk büszkék -- most sem. Mert ha ez meglett volna, nem a Lajta-mentén osztanák ketté Európát -- mind a mai napig tartóan ! -- hanem minimum a Kárpátok lenne a -- nem csak vízrajzi -- "vízválasztó".
Sok olvtárs viszont -- látni fogod -- mindent elkövet, hogy továbbra is "Lajtán-túliak" maradjunk...
