Párommal egy szalmaház tulajdonosai vagyunk, amelynél a tervszakértést, műszaki ellenőrzést és az építés bonyolítását a Ceredom kft végezte . Mindenkit óvok a cégtől!!! A negédes beetetés után a viselt dolgaikat 40-50 oldalon tudnám kifejteni. Nem kevés pénzt kifizettünk nekik, amelyért cserébe 2008 decembere óta gyakorlatilag nem foglalkoznak a reklamációinkkal. ( Az építkezés 2008 06 hóban indult.) És ezt miért tehetik meg? Mert ki kell adniuk egy igazolást, hogy az ÉMI- s technológiájuk szerint épült a ház. Gyakorlatilag bármilyen rossz munkát végezhetnek, megzsarolhatnak ezzel az igazolással, mint ahogy ezt meg is tették velünk. Számtalan esetben tettek tanúbizonyságot felkészületlenségükről, felületességükről ,megbízhatatlanságukról, arroganciájukról. Nem szeretnénk, ha más is bedőlne az ígéreteiknek. Minőségi ellenőrként számtalan hibás munkát vettek át és számtalan hibát azóta sem vettek észre, és akkor sem foglalkoztak vele, amikor én hívtam fel rá a figyelmet. A technológiájuk kiforratlan, 2009 nov. 05-én vettem észre én ( és nem a "szakértők"), hogy rohadnak a szalmabálák a padláson. Ezt azóta sem tudták orvosolni, de nem is sietnek vele. A házunk gyakorlatilag egy kísérleti ház, amin kipróbálják az elméleteiket. Mindezek mellett elképesztően nagy a mellényük. Szolgáltató helyett hatóságként léptek fel nem egyszer. Megsértődtek, ha kifogásoltunk valamit, sajnos nagyon sok mindent lehetett. Elképzeléseikről gyakran kiderül, hogy nem úgy valósíthatóak meg, ahogy elképzelték. Rendkívül sok bosszúságot okoztak már nekünk ezek az emberek, számtalan estét töltöttünk az idétlen leveleikre való válaszolgatással és nagyon elegünk van belőlük. Elképesztő húzásaikat oldalakon keresztül sorolhatnám. Szakértelmükre jellemző, hogy a szalmabála-építést és agyagvakolást 6 hétre becsülték. 8 hónapba tellett! Nekik kellett volna embert hozni rá. Nem tudtak. 2008 decemberét adták meg céldátumként. A ház még most sincs átadva. Lehet, hogy jó egy szalmaház, de nem velük. Orvos vagyok, fórumozással nem szoktam foglalkozni, de most már állampolgári kötelességemnek érzem ezt a figyelmeztetést. Akit érdekelnek a részletek: Dr. Korányi György koranyigy@gmail.com 30-9833137
Hát igen, sajnos nálunk tényleg ez a helyzet :( Minden EU-s direktívát túllihegve lehetetlenné tették a természetes építőanyagok használatát. Éljen a bürokrácia és a téglaipari lobbi... Mi is éppen azért küzdünk, hogy ne kelljen mindenhez (pl. szalma vagy vályogház) külön ÉME-t csináltatni. Mint a 2-vel ezelőtti hozzászólásomból láthatod, erre a jogszabály is ad elvileg lehetőséget, egyedi szerkezetként, de a valóságban ezt ritkán fogadják el. A Magyar Szalmaépítők Egyesülete (www.szalmaepitok.hu) éppen azért küzd, hogy legálisan és könnyen lehessen természetes alapú építőanyagokat használni hazánkban is.
Segítségeteket szeretném kérni pont az ÉMI-vel kapcsolatban.
Előzmény:
Mi a helyzet abban az esetben, ha természetes építőanyagot, pl vályog, agyag vakolatként szeretném használni, beépítettni és kereskedelmi forgalomba hozni Magyarországon?
Ahonnan származik a termék Ausztria nem kellett rá - CE minősítés- semmilyen külön engedély, mivel a természetes építőanyagok konkrétan vályog, nem sorolható semmilyen kategóriába,nem standardizálható. A gyártó kint rendelkezésre bocsájtotta biztonságtechnikai adatlapokat, termékleírást, és a kivitelezési útmutatót.
Itthon mégis azt állítják -eddigi tapasztalatom-, hogy akkor is mindenképpen kell ÉMI engedély, nagyon borsos áron.
Igen, csak a főépítész az ő levelével pontosan ezt írta felül. De hadd mondjam inkább úgy: ha nem akarják kiadni az építéshatóságnál az engedélyt, akkor nem is fogják. Ilyenkor következik a helyi építési szabályzatban engedélyhez nem kötött gazdasági épületek és egyéb féllegális dolgok területe.
"41. § (1) Építési célra anyagot, készterméket és berendezést csak a külön jogszabályban meghatározott megfelelőségigazolással lehet forgalomba hozni vagy beépíteni.
(2) A megfelelőségigazolás annak írásos megerősítése, hogy az építési célú termék a tervezett felhasználásra alkalmas, vagyis kielégíti a rá vonatkozó
a) honosított harmonizált európai szabványban, vagy
b) európai műszaki engedélyben,
c) ezek hiányában egyéb nemzeti műszaki specifikációban (nemzeti szabványban vagy építőipari műszaki engedélyben), valamint
d) egyedi (nem sorozatban gyártott) termék esetén a gyártási tervdokumentációban előírt követelményeket.
(3) A megfelelőség-igazolást megfelelőségi vizsgálatok alapján lehet kiadni.",
Itt a d pont az, amire figyelni kell. A szalma éppen ilyen egyedi (nem sorozatban gyártott) termék, vagyis a gyártási tervdokumentációban előírt követelmények szerint beépíthető. Ezt kéne "csupán" pontosítani
Ahol a fa keret van, a vakolaton nem jelenik meg repedés? Gondolom, vakoláskor a fa megduzzad, aztán kiszárad, tehát "mozog". Vagy a fára valami tartóhálót erősítenek? Ki mikor rabicol, mikor nem?
"Magyarországon a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet tartalmazza az építési termékekkel kapcsolatos követelményeket. Ezek általános és műszaki adatai szabvány, vagy Európai Műszaki Engedély (ETA) vagy építőipari műszaki engedély (ÉME) alapján ellenőrizhetők. A szabvány vagy az ETA/ÉME alapján lehet ezeket az anyagokat vagy szerkezeteket beépíteni, kivitelezni. A téglára van szabvány, de a könnyűszerkezetekre nincs, így arra ÉME engedélyt kell szerezni, amit idehaza csak az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) ad ki. Az engedély egy adott fal- és födémszerkezetre, mint építési rendszerre szól. Az egyszeri, sikeres minősítés után a rendszert a tulajdonosa törvényesen alkalmazhatja az engedélyben megszabott határok (pl. szerkezeti fesztáv, emeletek száma, magasság) között. Az engedély csak 5 évig érvényes, lejártakor meg kell újítani.
2008 közepéig az építéshatósági ügyintézők, ha valakinek nem volt ÉME-je, attól minden esetben egyedi, nem tégla szerkezetre vonatkozó tervdokumentációt kértek. Ebben az állékonyságot statikai számítással-ellenőrzéssel, a tűzbiztonságot tűzvédelmi tervfejezettel, s az egyéb követelményeknek való megfelelést az épület rendeltetésétől függően kellett igazolni. Ha valakinek nem volt pénze a szerkezet minősítésére, ezen az úton mégis törvényesen és szabályosan építhetett, elvileg akár kiváló minőségű épületet.
Egy körlevél és következményei
Ennek a gyakorlatnak vetett véget a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, vagyis az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz), amely 2008. május 22-én lépett életbe. És hogy a törvény betűjének még nagyobb nyomatéka legyen, idén júliusban következett Fegyverneki Sándor országos főépítész körlevele, amelynek hírét több internetes portál (makesz.hu, kp.hu, origo.hu/ingatlan) is lényegében azonos formában hozta le. A levél legfontosabb mondanivalója: Ha az építési engedélyre benyújtott tervdokumentáció nem tartalmazza a készház minősítését, akkor az engedélyt meg kell tagadni. Ennek kapcsán a MAKÉSZ elnöke, Kárpáti József is megszólalt. Ez a szervezet a szakma nevében évek óta küzd azért, hogy csak bevizsgált minősített készházakat lehessen forgalmazni Magyarországon. Ez nem csak a gyártók, hanem a megrendelők érdeke is nyilatkozta Kárpáti az MTI-nek - A szakma már régóta szorgalmazta, hogy csak megbízható technológiával készült házra adjon a hatóság építési engedélyt. A levél - bevezetője szerint is - az egységes jogalkalmazást segíti. _____________________________ Forrás: Építő Élet, 2009. november
Emiatt a körlevél miatt szív mindenki, akinél fenn áll a gyanú, hogy könnyűszerkezetest épít. Ha fa váz van, könnyűszerkezetes vagy automatikusan - tehát főépítész úr körlevele nyomán kell az ÉME. Így fordulhat elő például az az eset is, hogy valaki acélszerkezetű csarnokokat épít, melyekből természetesen hőszigetelt is létezik. Ha ugyanezt a csarnoképítésnél használt szerkezetet családi ház építési engedélyéhez adja be, a tűzoltó visszadobja és a tűzvédelmi megfelelőségi nyilatkozatra hivatkozik, ami ma már az ÉME része. Ilyen nincs és mégis van, vagy hogy mondják.
Jól hangzik, csak az a baj, hogy az éremnek mindíg két oldala van. Ezt a http://belsoudvar.hu/gyik.html -ból ollóztam
"É2: Hogyan engedélyezhetők új építésű szalmaházak?
Lásd "É1" kérdésre adott választ, az alábbi kiegészítésekkel: A szalmabálából épült falszerkezetre van ÉME minősítés, ezért alkalmazandó szerkezet és a minősítést tulajdonló cég választása után jogszerűen megépíthető. A szalmabála falszerkezet ÉME minősítését egy nonprofit civil szervezet, a Magyar Szalmaépítők Egyesülete is meg kívánja szerezni, elősegítve a technológia gyorsabb terjedését. Tervezői gyakorlatunkban, az építési hatóság legtöbbször a falszerkezet tűzállóságát látja szükségesnek vizsgálni és igazolni. Ebben nagy segítségünkre van az Energia és Környezet Alapítvány által elkészíttetett ÉMI (Építőipari Minőségellenőrző Innovációs KHT., aki az ÉME-t kiállítja) vizsgálat, ami alapján a kétoldalról vakolt szalmabála falszerkezet tűzállósági határértéke B45, azaz "nehezen éghető" kategóriába sorolt, 45 percig tűzálló szerkezet. Részletek: Emisszió Egyesület, Energia és Környezet Alapítvány "
Nos ha Te a két vályogfalad közé " mezőgazdasági hulladékot " teszel, és ezt az ép.hat elfogadja- akkor ez egy más tészta. Persze kitér a vályogtéglára is.
"A hazai szabályozásban korábban az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) szabott követelményt a vályog alkalmazására. A 2008. szeptember 1-én életbe lépett újabb OTÉK már nem foglalkozik a vályogépítés kérdésével. Legfontosabb jelenleg hatályos jogszabály e témában a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM rendelet, amely ÉME (Építőipari Műszaki Engedély) minősítéshez köti minden építési anyag beépíthetőségét. Ismereteink szerint a legtöbb vályogot gyártó cég vagy magánszemély ilyen minősítéssel nem rendelkezik. Tervezői gyakorlatunkban a német szabályozást sok helyi építési hatóság elfogadja, ugyanis a 3/2003-as rendelet sok esetben irreális követelményeket fogalmaz meg (a rendelet szószerinti értelmezése szerint helyszínen kevert beton, vakolat, továbbá helyszínen beépített fa ácsszerkezet se lenne alkalmazható, hiszen ezen termékekre nincs ÉME minősítés)."
Idézem a jogszabályt: "3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének j) pontjában, valamint 62. §-ának (4) bekezdésében, továbbá a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendeljük el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya valamennyi építési termékre, annak gyártójára, forgalmazójára, importálójára, továbbforgalmazójára, belföldi felhasználójára, továbbá az ezekből létrehozott építmény építtetőjére, tervezőjére és kivitelezőjére, valamint az építési termékek műszaki specifikációját jóváhagyó, a megfelelőség igazolás során közreműködő vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetekre, az építményeket engedélyező, az építésfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóságokra, továbbá a vámszervekre terjed ki. Fogalommeghatározások 2. § E rendelet alkalmazásában 1. építési termék (a továbbiakban: termék): minden olyan anyag, szerkezet, berendezés vagy több, különböző részből összeállított elem, amelyet azért állítanak elő, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék;..."
A szalmabála nem építési termék, mivel a fent hivatkozott jogszabály fogalommeghatározása szerinti definíciónak nem felel meg. A szalmabála mezőgazdasági melléktermék (hulladék), melyet ha felhasználsz a házad építéséhez akkor egyszerűen újrahasznosítod. Ettől nem válik építési termékké, tehát nincs szüksége specifikációra, azaz ÉMÉre.
Idézet folytatás: "...Építési termékek alkalmazása 3. § (1) Forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni csak megfelelőség igazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési terméket szabad. (2) Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van. (3) Építési célra alkalmas a termék, ha a gyártó utasításainak és az építészeti-műszaki terveknek megfelelő, szakszerű beépítést követően, a termék teljes tervezett élettartama alatt, rendeltetésszerű használat és előírt karbantartás mellett, az építmény - amelybe a termék beépítésre kerül - kielégíti az alapvető követelményeket...."
A jogszabály egy szót nem szól arról, hogy mezőgazdasági hulladékot nem építhetsz be a házikódba. Akkor minek ide ÉME?
"Ha nem vagy egetverően fogalmatlan a témában és a kényes részleteket gyorsan eltakarod, nem lesznek valódi következményei annak sem, ha durván eltérsz az ÉME-ben foglaltaktól."
Kiegészíteném: ha esetleg utólag mégis kiderül, hogy fogalmatlan voltál, akkor max annyival vagy beljebb, hogy kicseleztél egy messze földön híres akadályt. De ettől még esetleg keservesen megszívod.
Foglalkoztam az ÉME-vel egy kicsit más ügyből kifolyólag. Az engedélyeztetés költségei még csak az egyik dolog. Ami sokkal fontosabb, az a kivitelezés ellenőrzése, és ez bizony néhány esetben több mint hiányos. Sarkítva kissé a helyzetet, majdnem úgy néz ki, ha van egy pecsétes papírod, amin ÉME van, azt építhetsz, amit akarsz. Ha nem vagy egetverően fogalmatlan a témában és a kényes részleteket gyorsan eltakarod, nem lesznek valódi következményei annak sem, ha durván eltérsz az ÉME-ben foglaltaktól.
Mindez egyrészt az ellenőrzés hiányára, másrészt a kivitelező rosszhiszeműségére, harmadrészt azonban az építtető tájékozatlanságára vezethető vissza.
De addig, amíg emberek elhiszik, hogy 100 ezer Ft alatti átlagos négyzetméteráron teljes értékű, befejezett, átlagos igényeknek nagyobb kompromisszum nélkül megfelelő, használatra alkalmas családi házat lehet építeni ma Magyarországon, addig mindig lesznek próbálkozások. Mert aki ezt elhiszi, az általában sajnálja a pénzt egy műszaki ellenőrre is, akinek nem érdeke, hogy a kivitelező a megbízó rovására túl jól járjon.
Természetesen Te is nyugodtan kérdezhetsz tőlem. Akár még azt is, hogy meg akarlak-e tanítani a melegvíz használatára.
Az ÉMI engedély (nem) voltáról írtatok már, emléxem.
"agyagos pacskolás"- jó, elfelejtem. Azért az alsó sorra a rágcsálók ellen a bórsavon gonlolkodom...
Nem tudom, segíti-e a vakolást a külső rétegre alkalmazott meszes fröcskölés. Nem olvastam sehol, de logikusnak tűnik. Tapasztalt szalmások majd megmondják, jó-e, vagy sem.
"Tégla + szalmabálára nem tudom van-e jelen pillanatban ilyesmi,"
Nagyon gáz, ha a tervben pl. kőgyapot van, aztán hirtelen szalma lesz a végén? (Gondosan bevakolva.) Tudom, eretnek vagyok... :(
<<< "Én főleg - 95%-ban - csak olvasgatok, néha kérdezek." ??? Ha ez igaz lenne , és nem fordított az arány, akkor az előző 650 hsz-t elolvastad volna. Ezt még megteheted. >>>
Topicnyitótól végigolvastam!!! Lehet, sokat felejtettem... de az is lehet, hogy az ellentétes vélemények ismételgetése miatt a sajátom nem alakulhatott ki megfelelően. És van pár másik építéses fórum is, onnan is kicopypastelem, ami értelmesnek tűnik. Innen is.
<<< ... keresve a legjobb megoldást. >>>> Megvan ? :D
Ami bevált, mint írtam, feljegyzem. Kérdéseim maradtak. Remélem, ez nem fenyegetés.
Jól tudod. Jelenleg a CereDom Kft rendelkezik ÉMI engedéllyel. Ez a cég a Mészáros Attila érdekkörébe tartozik és kb. 10-15%-ért (br, bek. költség) adják a nevüket.
A szalmaépítők egyesülete írja: "A korábbi próbálkozásoktól lényeges különbség, hogy nonprofit civil szervezetként nem kívánunk kizárólagos birtokosai maradni az eredményeinknek. Miután megszereztük az ÉME-t nem maradunk egyedüli jogosultjai, sem pedig üzleti céllal nem óhajtjuk felhasználni. Épp ellenkezőleg, minden jövőbeni építkező számára ingyenesen és szabadon hozzáférhetővé tesszük. Ezzel, valamint ismeretterjesztéssel, tanácsadással szeretnénk segíteni önmagunkon túl azokat, akik a jövőben a szalmaházat választják. " Részben én is erre várok, holott van építési engedélyem bálás házra.
"Én főleg - 95%-ban - csak olvasgatok, néha kérdezek." ??? Ha ez igaz lenne , és nem fordított az arány, akkor az előző 650 hsz-t elolvastad volna. Ezt még megteheted. Persze ez időbe kerül, de legalább látnád, hogy néhányan már 4-5 éve rágódunk a témán, keresve a legjobb megoldást.
Ne húzd fel az orrodat, hogy én is kérdezni mertem tőled.
A szalmás építés lehetőségeit tudtommal az ÉMI engedélyes szerkezet kötelező alkalmazása korlátozza erőteljesen. Magyarul: egyelőre nem kaphatsz másra építési engedélyt. Meg hitelt. Ez legalább elvleg fontos szempont lehet, amikor az ember a tettek mezejére lép.
Tégla + szalmabálára nem tudom van-e jelen pillanatban ilyesmi, és a www.emi.hu oldal keresője (ÉME menüpontnál) a szalma szót begépelve is csak egyet dobott ki. Az nem téglával kombinált szerkezet, amennyire ismerem.
Mindegy, menjünk bele. Csak a fentiek miatt sok értelme nincs, de ki tudja, ha olcsóbbak lesznek az ÉMI engedélyek, vagy konstruktívabbak a törvényhozók, esetleg nálunk is elkezdődik a favellák építése, még jól jöhet. :)
A 44-es téglát is ismerem, ha mondjuk a Porotherm 44HS/Profiról van szó. Ha jól építik, akkor minek rá a szalmabála? Miért kell közel 1 méteres falvastagság? Ha egy telekre pl. 8 méteres házat építhetsz, miért kellene elcseszni belőle mindjárt majdnem kettőt?
A téglának súlya van, de a szalmabálának is, a szalmabála burkolatának is, ha az pl. vályog. Fel lehet tenni az egész szalmázatot fa konzolokra, de ahhoz elég magas lábazatot kell csinálni, hogy a dombról lefutó csapadék, meg a csapóeső ellen legyen egy kis védettsége. A lábazatra pedig vastag és vízzel nem sokat törődő hőszigetelést kell tenni, mert különben a tégla és a vízszigetelés alatt, de talaj felett lévő alaptest hőhidat képezne.
Legelső hozzászólásodban írtad ezt az agyagos pacskolást, azzal leginkább az a baj, hogy nem lesz tőle a szerkezet légtömör. Tehát nem marad meg a jó sok hőszigetelő levegő, hanem ki-be jár rajta.
yenoee: megvárom míg lenyugszol, ne aggódj, nem oktatlak ki. Még a hideg vízről sem. De mi a francot zavar, ha kérdezek? Erre van a fórum. Ne olvasd, ha nem tetszik. Ha valaki hőbörög és okoskodik az más, az rombol. Én főleg - 95%-ban - csak olvasgatok, néha kérdezek. Slussz.
A lehetőségeket szeretném felmérni.
Alaprajz van több is, telek nincs hozzá (alakul, de nem eléggé), ezért ez bőven változhat. De attól még nem egy tragédia, ha tudom, mivel számolhatok majd. Az egyenes egyfalas megoldás nem érdekel. Szalmabálákkal sem.
Ők a (20-25-)30 -as falat téglából gondolták. Vályognál a min. falszélesség 45 cm körül van, ha teherhordó. A vályogvakolat - nem tudom ki mondott ilyet - leginkább tapasztást jelent, mely hasonló anyag a vályogtégla anyagához. Különféle szerves adalékokat (törek, pelyva) és szervetleneket (homok) lehet/kell hozzákeverni, hogy megfelelő legyen, kapaszkodjon, ne repedjen.
Szalmaháznál az előbbin kívül a mészhabarcs jön még számításba, amiben nincs cement (csak homok mész víz).
Ha a fal tégla, azon szalma, akkor elképzelhető, hogy lehet cementes vakolatot is használni. Az előbbi két vakolat a párát jobban átengedi, (ami vályog és szalmaháznál kívánatos) a cementes sokkal kevésbé. De mivel a téglafal már eleve nem igazán engedi ki, lehet, hogy nincs jelentősége az átengedőképességnek. Ez kicsit konyhanyelv volt, de nekem ilyen van:-)
bbfeco által linkelt könyv mindenképp olvasandó kategória.
Alaprajzod már van? Mert szerkezettel nem mégy semmire, max hosszú kínlódás után kiszeded belőlünk a meleg víz titkát. Amit a franc se akar őrizgetni, csak félévente megjelenik valaki hasonló felindulásból, kérdez néhány hülyeséget aztán elhallgat. Esetleg még ki is oktat mindenkit a meleg víz helyes használatáról.
Ha alaprajzod van, akkor már érdemes elgondolkozni a szerkezeten. Egy végleges alaprajz döntések és megfontolások sorozatát jelenti, amelyekből értelmes kérdések következnek. Azokat itt is feltéve, esetleg értelmes válaszokat is kaphatsz rájuk.
Vagy ha alaprajz nem kell, építs egy egyenes falat, tegyél mellé egy sor szalmabálát és meséld el, milyen érzés.
pl.: "Kicsit utánanézve, akkor is hülyeséget tanácsolsz a kollégának, mert külső teherhordó téglafal min 30-as kellene hogy legyen. A 20-25 csak belső teherhordó illetve lakáselválasztó falként elfogadható."
Én nem vályogot tervezek - attól kicsit idegenkedem, fogalmam sincs, milyen hozzá a megfelelő alapanyag - hanem tégla + szalmaborítást, kívül persze vakolva. Lényeges, hogy ez vályogvakolat, vagy normál vakolat legyen?
De a tégla vastagsága is kérdéses. Mennyi legyen szerintetek?
Ahol a fa keret van, a vakolaton nem jelenik meg repedés? Gondolom, vakoláskor a fa megduzzad, aztán kiszárad, tehát "mozog". Vagy a fára valami tartóhálót erősítenek?
Alapozás: Alápincézett, így nem sávalap, de maga a teherhordó pillér beljebb van kicsit. Falszerkezet kívül-belül 14 cm vályogfalazat, közte 38 cm szalmabála. Alsó 4 sor égetettagyag kisméretű az esetleges vizesedés elkerülésére. Vízszigetelés legalul és a kisméretű tetején még egy réteg.
Talán az első lépés itt a bálára vonatkozóan. Az oldalfal bálát takaró borítása sztem heraklit-ra hajazó anyag (99 %) vagy az, de ezt el lehet hagyni és a sima 3-5cm vályogvakolatot kívülről tűzállóvá -60,90 -percre-teszi a szerkezetet. Az OSB-és megoldás a tetőszigetelés lehet. De ha biztos akarsz lenni chi88@spreitzer-planung.at címen elérhető a Herr Spreizer. A bálaméret az azt előállító gép beállításától is függ, a kis bála ~ 40x50x80 cm, amit lehet 1/4, 1/3, 1/2 méretűre darabolni.
"szalmaházak azon nagy előnyével nem fog rendelkezni a ház, hogy a pára" valóban. De nem vagyok még biztos a vályog-kérdésben... Bbfeco is téglát használt.
De mi van a szalma alatt???? Valami betonos-sóderes cucc, de milyen mélyen???
Megvitatni már nem tudom, eddig terjedt a gondolatmenetem.
Annyit azért még ideírok, hogy a tégla mellett tagadhatatlan érvek szólnak, ám a szalmaházak azon nagy előnyével nem fog rendelkezni a ház, hogy a pára és a CO2 valamilyen mértékben távozzon a falszerkezeten át. Vagyis egy tapasztott szalmafalú ház jól megvan szellőztető rendszer nélkül, míg egy téglásba szerintem kell a szellőztetőberendezés. Persze nem kötelező, de aki vastagon hőszigetel, az az energiaveszteség elkerülése miatt teszi (gondolom) tehát nem szellőztethet amikor eszébe jut, az ablakon át. Akkor már a téglánál lehet, hogy jobb a teherhordó vályog, belső klíma szempontjából. Mondjuk annak meg 45 cm vastagnak illene lenni + a szalma.
