2007-ben szemeztem a szomszéd fája alól szedett alanyra, kb. 70 cm magasra. Kihajtott, lett vagy 15 centis hajtás. Következő évben meghagytam egy csonkot a szemzés fölött, hozzákötözni a nemest. Tavaly ezt a csonkot elfelejtettem kivágni, és most látom, hogy teljesen kifordult a helyéből. Még ott látni a kötözőszál maradványát is.
Főleg a szőlő szokott olyat csinálni, hogy az alany nedvéből eléldegél egy darabig, de nem forr össze, és nemsoká elszárad. Úgyhogy tényleg csak akkor lesz biztos, ha kihajt. :)
Őszit szemezni jobb, mint oltani. Keress rá a neten a T-oltásra. Ennek ideje júniusban kezdődik, amint elég érettek lesznek a szemzőhajtások. Frissen átültetett fán egyébként is nehezebben indul meg az oltás, az őszinél meg egyébként sem gyakran sikerül. (De azért megpróbálhatod, hátha. Párosításnál ugyanolyan vastag nemes vesszőt használj, mint az alany vesszője.)
Az őszibarackos topikban nemrég volt téma, hogy a kimondottan meszes talajok kivételével jobb az őszimagonc alany, mint a mandula. (Én is saját káromon jöttem rá.) Ha nincs vadőszi, akkor bármilyen elhullajtott magból kelt őszi alany megteszi. Nem minden fajta igazán jó, de annyit azért még a rosszabbak is tudnak, mint a mandula.
Ezt még most a tavasszal ültesd el, ha tudsz szerezni. Ha kicsi, 1 éves magonc, akkor nem is muszáj visszavágni, lehet szemezni a tavalyi részbe. Ha kicsit nagyobb, akkor földszinten vágd el, hogy lentről hajtson alkalmas vesszőt, minél lentebb tudj szemezni. Ha már több éves, akkor meg szemezz a törzs magasságában, úgy vágd vissza. Addig meg öntözgesd az alanyt, hogy minél szebben befakadjon.
A szemzés nem boszorkányság, ilyesmihez nem konyító nyugdíjas kollégámnál tavaly nyáron beszemeztem pár vadkörtét, aztán pár hónap múlva büszkén mesélte, hogy mikor elmentem, ő folytatta, ahogy mutattam, és neki is majdnem mind megmaradt.
Ezzel én is így vagyok, megint kifagyott az alvószemzéseim legalább fele. Azok is, amikre került pár centi föld. A koronaszintbe szemzettek most még jobban viselték.
Most még csak pár almát és egy szilvát oltottam, de már van a hűtőben naspolyaág, ha ki tudok jutni a telekre. Az almák már nagyon szépen hajtanak, majdnem, mint az alany rügyei.
Egy tanácsot szeretnék kérni tőletek. A kertünkben van 5 őszibarackfánk. Mindegyik legalább 20-25 éves. ezek közül az egyik már nagyon a végét járja, viszont ennek a legfinomabb a gyümölcse. Szeretném ha továbbra is megmaradna ez a fajta, így úgy döntöttem, hogy oltással továbbviszem a fajtát. Azonban teljesen kezdő vagyok. Odáig eljutottam, hogy veszek mandulafát és jó pár oldalt is elolvastam a neten a különböző oltási eljárásokról, de ezek sokkal inkább összezavartak, mint egyértelmű választ adtak volna. Nos, szeretném megkérdezni, hogy pontosan hogyan is végezzem el a műveletet? A régi fáról milyen ágat válasszak amivel beolthatom a mandulát? Ha sikerült az oltás, mikre figyeljek oda, hogy védjem, neveljem a fát, míg megerősödik?
Nem volt lukas a zacskód? Van megoldás, ezt találtam:
" Ha a vessző fonnyadt, héja ráncos, a vágási felületet újítsuk meg, és szabadban, nyirkos földbe sekélyen elfektetve 2-3 napig vermeljük. Oltásra akkor használható, ha ez idő alatt a héja kisimult. "
A hűtőben több hónapig is eláll. Sőt, minél előbb szeded meg, annál tovább.(A későn szedett hamar megindul, hiába a hűtés.)
Légmentesen záró műanyag tasakban is megfonyadt a rövidebb darabokból mind, a hosszabbakból (20-30cm) néhány. Már több mint egy hónapja a hűtőben volt nagy részük.
Én azért szemezem alacsonyan, lehetőleg 5-10 cm-re a földtől, mert mifelénk télen erős fagyok vannak és ha nem fedem el tél elején földel, mint a fagyérzékeny szőlőt, akkor a megfakadt, szép zöld szemek tavaszra mind elfagynak. Tél végén, mielőtt felmelegedne az idő természetesen kitakarom. A föld utolsó szemcséit permetezőből vízsugárral mosom le. Ezt az őszibaracknál alkalmazom, a többi gyümölcsöt leginkább tavasszal oltom. Most is oltottam már almát, körtét, kajszit, naspolyát. Hátra van még a birs (birsalmát oltok koronában birskörtére megporzás céljából, mert különben nem köt rendesen) na és a szőlő zöldbe-fás oltás majd májusban.
Hogy az őszit nagyon alacsonyan szemzik, annak van jelentősége? Vagy csak a kicsi alany miatt ott lehet leghamarabb szemzésre alkalmas részt találni, valamint nem akarják a törzs közepét elcsúfítani? Én többnyire koronaszintben szemzek mindent, mert általában olyan alanyokat találok, amiknek már megfelelő a törzsük, tehát a következő évben már vázágakat tudok nevelni, talajszinti szemzés esetén meg csak törzset nevelnék.
Tavaly virágzás elején szedett körtéket oltottam párosítással (majdnem elfelejtődött), elég jó eredménnyel. Meg van egy naspolyafám, amihez az oltóhajtást úgy kaptam, hogy már 3 centis hajtások voltak rajta. Mindkét fajtánál kerestem olyan ágrészt, amin még kisebbek voltak a hajtások, és azokat oltottam.
Almát, őszibarackot, ribizlit zöldszemzéssel szaporítok. Azt értem alatta, hogy zöld az alany és a nemes is, május végétől helybenszedett szemmel próbálkozom.Gyakran kihajt, de nem mindig abban az évben. A ribizli az játékos...
Őszibaracknál például jellemzően mandula alanyt választanak meszes talajhoz, máshol magoncra oltanak.Almát birs vagy körte gyökérre is érdemes tenni, ha sekély a termőréteg, M közbeoltással, ha nem szeretnél nagy fát.
Kérdezed: ""Ha van magról kelt alanyom, hová célszerü oltani, gyökérnyakba vagy korona szintre? Korona szintre oltás esetén, hogy viselkedik a " vad " törzs?""
Győkérnyakba oltva az egész fa az lesz amit beoltottál. Törzse, koronája. Általában ez a legjobb a gyümölcsfáknál. De pl. egy revesedő törzsű almafát jobb vadalmára oltani koronamagasságban. Cseresznyét meggyre meg sokkal inkább gyökérnyakba. Az őszibarackot is nagyon alacsonyan szemzik alvóra és az oltás helyéig ültetik a földbe. (Furcsa lenne egy gömbakác, vagy egy szomorú eperfa, ha gyökérnyakba oltanák, azt célszerő 2 m magasan!)
A vad törzsnek pl. növekedést befolyásoló szerepe is van. Pl. M IX -es alanyba oltott alma annál kisebb koronájú lett, minél magasabban oltottam.
Egy idézet: " A hajtószemzés kora tavasszal, vagy május-júniusban végezhetô a veremben lévő oltóvesszőkről, illetve az anyanövényen már beérett hajtásokról szedett szemekkel. A készítés évében még kihajtanak, de ha hajtásaik nem érnek be tökéletesen, akkor könnyen elfagyhatnak. "
Úgy tudom ezt nevezik "zöld szemzés"-nek.
A tavasszal végezhető oltádmódok közül én az angolnyelves párositást favorizálom hűtőben tárolt nyugalomban lévő vesszőkkel. Volt egyszer, hogy egy egy éves Van cseresznye három napja lemetszett földön heverő egyetlen kis ágát találtam egy ismerősömnél kertnézegetés közben, amit hazavittem, ráoltottam egy alanyra és ma egy 25 éves faként díszeleg és minden évben bőven terem az udvarunkban. Ezek szerint nemtárolt vessző is alkalmas lehet oltásra. Próbáld ki azt is.
Az oltóvesszőt régebben leírtak szerint gombaölőszeres vízben megfürdetve, légmentesen lezárt fóliazacskóban érdemes a hűtőben tárolni. ( 10-15 centis daraboka zacsek alján lapulnak, néhány tekerés a zacskón, kiszorítva belőle a levegőt, aztán gumigyűrűvel lezárva kizárt dolog, hogy elfonnyadjon. Ha lyukas a zacskó akkor esetleg. Még egy zacskót rá!!) Én a kisebb felcimkézett csomagocskákat még egy nagyobb zacskóba is bezárom, biztos ami biztos.
Őszibarack héj alá oltást még nem próbáltam. Ugy tudom az őszibarack nem alkalmas semilyen fás oltásra, csak szemzésre.
Hajtószemzést később kell csinálni idei szemmel.
Most chip-szemzéssel próbálkozhatsz nyugalomban lévő vesszőről szedett szemmel.
Majd Ali bá szakszerűen elmondja. Szerintem az ékoltást lehet kezdeni, frissen szedett oltóvesszőt nem szoktak használni. A alanyt minél lejjebb célszerű oltani, az alany törzs másként növekedik, mint a nemes.
Az oltás/szemzés célok megvalósításához eszköz. Lehet szaporítani, menteni, illeszteni. Az illesztés azt jelenti, hogy egy növény talajhoz való viszonyát, a törzs vagy korona növekedését (és egyéb ) is figyelembe kell venni.
Egyre többször olvsok kérdést, hozzászólást a zöldszemzésről és feltünt, hogy kis falunkban az "oltásban" járatos egyének, csak a tavasziékoltásról ill. az alvószemzésről beszélnek.Lenne egy pár kérdésem! Ma végignéztem egy ékoltást, az oltóágat frissen szedte, be fog az fakadni? Ha van magról kelt alanyom, hová célszerü oltani, gyökérnyakba vagy korona szintre? Korona szintre oltás esetén, hogy viselkedik a " vad " törzs?
Persze, a nagyobbakat lekenem. Amúgy meg mivel nem sok kajszim van, általában úgy szokott alakulni, hogy mikor megyek lemosózni az összes fát, tehát mikor a kajszi pirosbimbós, olyankor metszem, az őszivel együtt, és a munka befejezésekor permetezek, így a kisebb sebek is kapnak védelmet.
Formázni pont most kell a csemetéket, legalábbis elkezdeni, mert még a későbbiekben is kell folytatni. Ami most nem jó helyre nő, azt 2 év múlva már csak nagy faanyag-veszteséggel lehet(ne) javítani.
Szerencsére nem változott különösebben a fa formája, és nem is maradtak lógva az ágak.. Legfeljebb készítek holnap egy fotót róla:) Tavaly lett tavasszal több gyümölcsfa is ültetve. Egy körte sajna nem maradt meg, de a többiek szépek voltak a nyáron, többféle alma, cseresznye, és szilva. Gondolom őket ilyenkor még nem igazán kell metszegetni, csak ha igazán beindulnak, értem úgy hogy 1-2 év múlva... Bocsika a butácska kérdésekért, de eddig nem igazán volt saját kertem:)..., ugyan akkor nagyon szeretek foglalkozni vele.
Köszke a választ:) Nem is annyira a "frissítés" hiszen az így igen...helytelen megfogalmazás, legfeljebb alakítgatás.... Ahogy néztem virágrügyek elég rendesen vannak rajta az idén is:) Otthon voltak nagy sárgabarackfáink, azonban bennem úgy maradt meg hogy apum nem nagyon metszette őket, az is igaz hogy ereje teljében lévő, már nagy fák voltak.
az mitől lehet,hogy a tavalyi alvószemzéseimnek nagy része most kihajtás előtt elpusztult...?Az alany él,a szemzések nemrég még éltek/a szemzett hajtások..../
Érdekességképpen, pár napja vettem észre.