Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
A bemutatkozó hangnem nem az Én stílusom, de sajnos olvastam egy-két olyan hozzászólást, ami csak tudatlanságból és rosszindulatból fakad.
Ezt félretéve!
A kazánban be van építve minden, ami az ez idáig ismert faelgázosítókhoz szükséges volt külön megvásárolni. Azért fejlesztettük ki, hogy versenyképes áron hozzá tudjanak jutni a felhasználók. Tehát: nem kell laddomat vagy esbe szelep, külön szivattyú szivattyú a működtetéshez, stb. A működése részletesen le van írva honlapunkon. a www.kazán.com oldalon.
Kérdésére, a lángcső arra szolgál, hogy a fagáz a lángcsőbe lépve összekeveredik az előmelegített levegővel és ott ég el. Ez minél hosszabb, annál tökéletesebb az égés. Azért szükséges a víztérből kiléptetni, mert csak így tud a lángcső fölmelegedni a fagáz égésének hőmérsékletére. Egyébként a körülötte lévő vízköpeny visszahűti és nem ég el a fagáz, csak kikátrányosodik és az égési folyamat nem jó.
Metszeti ábrát küldhetek, de csak e-mail címre szeretnék, némi iparjogvédelmi óvatosságból.
Rajz alapján ez a "lángcső" kívül van a víztéren... A kialakításból nem látom biztosítottnak, hogy valódi utánégetés történik, pedig eleve ez lenne ami igazolhatja (részben) a magas hatásfokot. Továbbra is várom a képet, esetleg további információt a gázosító kamráról/csőről.
Mert ha meg nincs másodlagos égés, akkor innét faelgázosítónak fogunk nevezni minden fatüzelésű bojlert, ami a "tűztérben gázosít" a Te elgondolásod szerint?
Másnál érdekes módon látszik a gázosítás folyamata. Az meg, hogy átmelegíti a tűz a 400-500kg-os készüléket és ez veszteség lenne (?) kivédhető megfelelő szigeteléssel és után keringetéssel. Elvégre azt is víz veszi körül, pedig nem toltuk bele a "medencébe". ;)
Én majdnem több hátrányát látom ennek az öszvér megoldásnak, mint annak. Persze engem meg lehet győzni. :)
Örömmel látjuk a topic soraiban, de azért ha nem haragszik meg a stílusából ítélve nem lett volna célszerű mondjuk egy magyarázattal előhozakodni?
Amúgy érdekelne spec a dolog, mivel elég kompakt megjelenése van, és ha tényleg egyesít minden szükséges folyamatot, akkor komolyan mondom érdekelne a dolog ( Atyámnak keresek még mindig faelgázosító kazánt).
Érdekelne továbbá, hogy nincs ESBE se Laddomat a rendszerben, vagyis akkor valamilyen más megoldással sikerült a visszatérő hőmérséklet megoldása. Tisztelettel kérem ha erre a részre kitérne, ez tényleg nagyon érdekes lehet, mert a mi kazánjaink beruházásában (a Laddomat esetében) 10% körüli értéket vesz fel ez a tényező, ami ha kimarad akkor igen versenyképes termék lehet.
A kazánon azért van kerámiaüveges ajtó, (ami a kategóriájában a leg jobb minőség), mert a tűz látványa vonzza a tekintetet, ráadásul jól látható a tüzelőanyag. A kazán szerkezeti felépítése olyan, hogy a gázosítás nem látható, mivel az 1000 C fok körüli hőmérsékletet csak csillámlemezzel lehetne láthatóvá tenni, de ezt nem tartottuk szükségesnek. Ha végigolvasod a műszaki leírást, akkor kiderül világosan, hogy hol zajlik le az utánégetése a füstgázoknak, ami a kazán lángcsöve. A készülék a tűztérben gázosít, mivel a fa elégésekor keletkeznek a füstgázok, ami szén és hidrogén atomokból tevődik össze. Ne téveszd össze a fogalmakat. Én két épületben két külömböző típusú elgázosító kazánnal fűtöttem, már 5 fűtési idényt. Az volt a problémám, hogy a 300 és 500 kg tömegű kazán 65C-ra felmelegítéséhez legalább 8-12 kg tüzelőanyagot használtam el és másnapra szépen kihűlt, újra lehetett felmelegíteni. Ebben a kazánban ez nem vész kárba, mert az utólsó MJ is a fűtési rendszerbe kerül. Ezért mértünk többször is 90 % feletti hatásfokot, amit a felhasznált tüzelőanyag fűtőértéke és a teljes lehűtésig kivett hőmennyiség közötti egyszerű számítás. (Nem csodaszer, mert a fenyőfa fűtőértéke ismert)
Egy barátom jelezte, hogy néhány ráérő konkurrens emberke negatív beállításban kezdte el kritizálni az F.A. kazánt.
Nem csodálom, hiszen nagy érvágás ez azoknak a szerelőknek, forgalmazóknak, akik rásózták kazánjukat a pufferrtartállyal ESBE szeleppel és sok minden csodaszerrel a felhasználókra!
Nem kívánok a cinikus megjegyzéseitekre reagálni. Egy biztos, a világ minden részéről érdeklődnek az F.A. kazán után.
Korrekt kérdéseitekre szívesen válaszolok, de tartsuk tiszteletben egymás termékeit ezután.
Forgalmazunk többféle faelgázosítót, mindnek meg van az előnye-hátránya, de a saját termékedet dícsérd, ne a másét kritizáld!
A fagázosításhoz annyi köze van csak, hogy ráküldenek az égésgázokra előhevített szekuder levegőt. Ja, meg ventilátor is van. De nincs kis térfogatra korlátozott égés, nem látok aerodinamikailag kialakított fúvókát se...
Node ennek tükrében olvasd újra a leírást. Dobálózik a 90-95% hatásfokkal! Nemááár.
Ha vki közülünk (topiclakók) betenné, hogy "nézd mit csináltam!" akkor megdicsérném, de azért kíváncsi lennék, mennyiért akarják "elsütni" ezt a csodát. A leírás akkor sem "korrekt".
Ha ez gázosít...azt honnan hova teszi? Ez egyszerűen csak "rá lett építve egy tartály a kandallóra" hatású, vagyis a kandalló hátulján hozzáér a tartályhoz, és azon keresztül fűti. De a gázosítás lehetőségét nem látom, esetleg a füstgáz két irányban állíthatóan tud távozni: direkt, és a fűtőelemeken keresztül... hja meg tettek bele egy hőcserélőt napkollektornak. Viszont akár még a jól néz ki kategóriában is futna. Az, hogy az ajtó....azt hagyjuk.
Ujujj. Jobbat mondok: nézd meg a galériát! Ez bizony házi barkács. Egy pufferbe behegesztették a "cuccot". A legviccesebb az ajtó, ami egy cserépkályha/kandalló ajtó!!! Ha ez gázosít, akkor nagyon meg lennék lepve.
Háát. A vége a leírásnak simán ki van ollózva egy másik gyártó üzemeltetési leírásából. Ez kifejezetten csúnya dolog!
Ha a rajz szerint működik, akkor egy "kicsit" problémásnak tűnik nekem. Részletekbe most nem mennék bele, aki itt van az van annyira "power user", úgyis rájön mire gondolok.
Múlt csütörtökön üzemelték be az új Vigas kazánunkat. AK3000-es a vezérlése.
Úgy látjuk, hogy sokszor kivonja magát a termosztát irányítása alól. 16 program van rajta, ezt láttuk, de hogy ezeket, hogyan lehet állítani, az a kapott leírásból nem derül ki, mivel annyira új, hogy nem is tették bele. Van valakinek ötlete, hogy mit rontunk el?
A termosztátot beprogramoztuk napi 6-féle beállítás van, a termosztát adja a jelet, mégis volt olyan, hogy a 20,5 fokos program mellett a szoba hője már 21,8 volt, termosztát persze nem ment, de a kazán fűtőtt 1000-rel. Ma reggel pedig szépen lekapcsolta magát, fél töltet fa még benne elszenesedve. :(
Nagyon tetszik nekünk ez az egész, de így úgy tűnik, hogy így a termosztát felesleges, mert a kazán csinálja a maga kis programját, ami kb. 6 óra alatt lefut.
Jajjj az megint más : ) Vagyis sztem ott kémény probléma van am. A kéményeket úgy tervezzük h. még +12 fokig meglegyen az előírt huzat, apósodnál valszeg nincs meg csak ha hidegebb van és mivel nincs elég huzata, nem elég heves az égés és így nincs elég meleg, a huzat a füstgáz és a külső hőmérséklet eltéréséből adódik, minnél több, annál nagyobb a huzat.
Ezt is olyan gyorsan írtam h. belém lehetne kötni megint xD Szal. sztem. is a magasabb sűrűség jobb lenne, de mivel az egyben hidegebb is, ezért kizáró ok.
Ha csökkented a beszívott levegő hőfokát, és ezzel növeled a a sűrűségét, akkor egyúttal a légfeleslegtényezőt növeled. Tehát az égés "jobb" lesz. Mondjuk úgy: intenzívebb.
De csak egy darabig, a túl nagy légfelesleg is káros, mert túl sok légtömeget kell felmelegíteni. Lásd pl nyitott tűzterű kandallók, ahol az égés intenzitása pont emiatt alacsony.
De attól, hogy az égés "jobb" lesz, a hatásfok még egyértelműen romlik: a füstgázveszteségek egyik összetevője a füstgáz és a beszívott levegő hőfokkülönbsége.
Minél nagyobb a táplevegő hőfoka, annál jobb a hatásfok. Ezért alkalmaznak az ipari kazánoknál léghevítőket, és az Atmos is előmelegíti a szekunder levegőt, lásd gépkönyvet.
Amiről nem beszéltünk, hogy vajon mennyi a kazánházban levő, kissé elhasznált levegő oxigéntartalma a külső, friss levegőhöz képest? /sűrűségtől függetlenül/
A laddomat jobb sokak szerint, de drágább is. Pufferhez mindenképpen 2 szivattyú kell szerinrem. Nálam is olyan szerelő csinálta a rendszert aki még ilyet soha, de szakszeres rajzról tökéletesen megoldotta és működik.
Ezt a hagyományos kazánok, vagy kandallók és kemencék esetében komoly huzattényező, ami jobban gerjesztette a tüzet a kéményben kialakult vákuum miatt (a fűst melege és a külső hőmérséklet közötti nagyobb különbség). Persze plusz a levegő sűrűsége is tényező természetesen. Az égést javítja a több oxigén bevitele (lásd faelgáz, mivel ezért pumpáljuk bele a levegőt).
Ezért gondoltam eljátszogatni a beszívott levegő hőmérsékletén keresztül a sűrűségével.
Tamás
Ez természetesen majd a nyáron, most hét szentség, hogy nem kotrok bele a rendszerbe.
Kedves Fórumozók! Nagy érdeklődéssel olvasom hozzászólásaitokat. Mi itthon még csak tervezzük a gázról való leszokást. Kérlek,néhány dologban segítsetek már: laddomat vagy ESBE? Illetve ezt hogy kell bekötni a kazán és a puffer közé? Egy szivattyú vagy két szivattyú a praktikusabb? Ha van valakinek olyan rendszere, amivel tökéletesen elégedett, nem tenné meg, hogy megosztja velem a tapasztalatait? Mifelénk még a víz-gáz szerelő mester sem ismeri a puffer jelentőségét. Köszönöm.
Nem vitázom természetesen, mert nem néztem semmilyen beszívott levegő minőségére vonatkozó adatot az Atmos gépkönyvében, de az tény, hogy szebben duruzsol ha kicsit "nehezebb" levegőt szív be.
