Ja és még azt megkérdezném hogy, átültettem új cserépbe 5 napja a bonsaiom, a földbe nem kevertem szitált sódert, tehát csak virágföld+tőzeg, hétfőn jutok akadama földhöz, átültessem abba, vagy hagyjam így ebbe a virágföld+tőzeg keverékbe ?
max 2/3-ára, jobban nem szabad bántani. Próbáld úgy, hogy egy vastagot jó alaposan visszavágsz(esteleg egy kis gyökereztető port szórsz rá) a többi vastagot pedig csak mérsékelten vágod vissza, és minden második évben hasonlóan jársz el. Így biztonságosan,bár lassan garantált a megtartása. Amúgy szép vastagtörzsű, kár lenne érte, csak óvatosan. Sok sikert hozzá. Üdv Attila
Akkor5 nem kell tápozni, ha van elég tápanyag az új földben, de általában nincs és azt pótolni kell folyamatosan. Minden locsolásnál feloldunk meg ki is engedünk az edény lyukain egy kis vizet meg tápanyagot is. Én minden növényemnek folyamatosan adok N,P,K is + Voldü.. t. A leveleket mindig nézegetem, hogy milyen színűek és ennek megfelelően módosítom az adagokat.
Én úgy hallottam,hogy az első évben a kiszedés után nem kell tápozni még. Idéntől fogom őket tápozni. Megnézem milyen gyökér alakult ki,mert a galagonyának vastag gyökerei voltak,hogy azokból mennyire tudok levágni, Van Wu.....al levéltápom azt használom majd
gondold el, hogy hogy fejlődtek volna, ha tápozod is?:-))) Egy évig elviselik még, de mivel a sóder nem nagyon tartalmaz a fa növekedéséhez szükséges anyagokat, nem sok jövőt jósolok nekik. Nem kell semmi hiper-szuper bonsai táp, veszel a boltokban kapható magas N tartalmút a tavaszi trágyázáshoz, magas P,K tartalmút őszi trágyázásra és kész. Nekem a 100 db fához nem fogyott el két éve sem az egész, és kb 1500 HUf ba került a zsákja(Ja és minden virágzik szépen az őszi trágyázás hatására: galagonya, japán juhar, szilvafa stb...)
A szemcsenagyság nem csak a fa magasságától függ. Megint csak azt tudom ismételni, hogy először a cél, aztán az eszköz. Ha a fa gyors növekedése a cél, akkor nagyobb szemcsenagyságot érdemes használni, ha az a cél, hogy formában tartsuk a már megfelelő ágrendszerrel rendelkező fát(nem akartam "kész" fát írni, mert olyan soha sincs, mindig nő, és mindig metszeni kell ), akkor sokkal jobban megfelel a kis szemcsenagyságú keverék.
azon az alapon, hogy a jég csak 0 fokos Amikor olvad. A víz is 0 fokos, amikor fagy. Ha már mind megfagyott, akkor lehet simán hidegebb is. Én ettem már -5 fokos jeget is, sőt több.
Ez rövid fagyos időszak esetén jelenthet védelmet - azon az alapon, hogy a jég csak 0 fokos -, ha viszont huzamosabb ideig fagy és a jégpáncél nem olvad le, a rügyek befüllednek.
Hallottam/olvastam egy olyan eszmefuttatást, hogy fagy illetve fagyos szelek ellen befújják valahol vízzel a hajtásokat. a képződő jég megvédi a rügyeket (eleve a kristályosodási hő is játszik...). Szóval érdekes gondolat. ... Még nem próbáltam ki.
A talajkeverékhez egy két dolog. Tavaly tavasszal kiszedett fáimat (mezei juhar,szil,galagonya,szilvanyár,bükk) sima egyszerű vegyes szemcsnagyságú otthon fellelt sóderbe tettem. Semmi tápozás nem volt.Nagyon jól fejlödtek. Most fogom majd kiszedni őket ebből és teszek majd fel képet.
minusz 6-8 foknál nem lesz semmi baja a fáknak.. Nyugodtan kint hagyhatod. A rügyek elfagyásától én jobban tartok..
a földkeverékedbe, homok helyett tegyél aprószemü sódert inkább. Nem tudom hol olvastad, hogy homokot kell beletenni. Csak homokot semmiképp sem ajánlott beletenni mix-be.
Beszereztem 20 kiló biolux, macskaalmot. A alap összetevök mellé, még ilyet is teszek bele.
Tavaly simán sóder helyett használtam az almot. Túl könnyünek tünt a föld.
Homokból is több féle van. A sárga, finom meszes löszös homok valóban nem jó, de a folyami szürke homok jó lehet, az nem áll össze, mindig laza, pergős marad. Például amit az állatboltokban árulnak papagájok alá vagy ilyesmi. De a legjobb a tüzépen a kétszerrostált folyami sóder, az ilyen 1-4mm szemcsenagyságú, de lehet tovább frakcionálni alkalmas lyukméretű szitákkal.
Bocs, hülyeséget írtam, homok helyett virágföldre gondoltam, csak elírtam, lényeg hogy én úgy csináltam hogy alulra 3-4 mm-es nagyságú kavics darabokat tettem, fölé pedig a virágföld+tőzeg keverékét (csak azt nem tudom még mindig hogy ebbe is kellett-e volna még szitált sódert vegyíteni? ).
Nem tudom miket olvastok. Ird meg a címet, honnan vetted, hogy homokot keverj bele? Ez kimondottan ártalmas. Itt olvashatod a bonszájföld összetételét amelyik a legtöbb fának alkalmas. Rhododendronnak nem jó, fenyőknek pedig több savanyú tőzeg jobb. A sóder szemenagysága a fa méretétől függ, 20 - 30 cm-es tálhoz 3 -5 mm körüli szemcseméret megfelel
A bonsainak való föld mindig legyen szellős,vízáteresztő és növények fajtája válogatja mennyire savas (ezt tőzeggel lehet váltogatni) Ezek miatt kell a ( én 1/3 - 1/3 - 1/3 használom )virágföld - folyami homok - tőzeg keverék.
Mondanak még minusz 6 - 8 fokokat.Visszategyem a fáimat a teleltetőbe (mert akkor ujra építem ) vagy elég ha a gyökérlabdákat külön külön betakarom ??
Én úgy értelmeztem a leírások alapján, hogy csak alulra kell egy réteg sóder, és a felette lévő réteg a homok és a tőzeg kombója (ebbe is kellett volna sóder ??)
Sikerült átültetnem a kinai szilem, viszont felmerült még pár kédés, remélem valaki tud segíteni : -érdemes-e mohát tenni a tálba? -azt olvastam hogy jót tesz a fának, mert nehezebben szárad ki, viszont nehezebb megállapítani mikor száraz a föld. -Átültetés után mikor szabad tápoldatozni (és mivel?)? -időközben szereztem akadama földet, viszont nincs 1 hete hogy átültettem (virágföld+mohatőzeg kombóba) , mikor ültessem át újra (gondolom most elég nagy hiba lenne újra átültetni), jövő tavaszt várjam meg igaz ? köszi előre is
A csertölgy amire azt mondta, hogy csak törzset ásott ki és egy kis gyökeret, viszont minden nap a törgyet megpermetezte és az ki is hajtott. És egy virágos kőris.
Tegnap az Egyetemi Bonsai Clubban Rácz György alakította birsalma fáját. Talált egy elhagyatott szőlőt ahol egy rossz helyen nőtt fát kiásott. Ez a fa azonban már egyszer elpusztult, de a gyökeréről kihajtott és körbe nőtte a régi részt. Ez persze az eredeti helyén történt meg vele.